Az ország szívében: Dabas

Az ország szívében: Dabas

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Budapesttől mindössze negyven kilométerre található Dabas, egy virágzó, élhető kisváros. A térség legjelentősebb települése az utóbbi években foyamatosan fejlődik, egyre urbánusabb képet ölt, és mindinkább hasonlít egy európai kisvároshoz. A dabasiak büszkék elődeikre, nevezetességeikre, összetartásuk megmutatkozik a hagyományok őrzésében, ápolásában is.

 

 

Dabas Magyarország „szívében” fekszik, Gödöllői-dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjánál, Budapest és Kecskemét között félúton. A település nyugodt, csendes lakókörnyezetet nyújt, széleskörű és jól működő intézményhálózattal. Mindezek, valamint a pezsgő helyi sport- és kulturális élet, a kiváló rendezvények szerethetővé teszik a várost, így a dabasiak erős

 

szálakkal kötődnek lakóhelyükhöz.


Egy kis történelem
Középkori királyi adománylevél tesz először említést Dabasról, 1264-ben. Ekkor még „Dobos” és „Babos” néven szerepelt. A név valószínűleg onnan származik, hogy Dabas volt a királyi dobosok lakhelye. A török hódoltság végére azonban az egész környék elnéptelenedett, és az 1690-es összeírás alkalmával lakatlan területként vették számba. A mai településstruktúra három, illetve négy eltérő történelmi múltra visszatekintő, egymástól markánsan különböző rétegződésű község - Dabas, Gyón, Sári és külterületeik - összevonásából alakult ki. Pest megye egyik legfiatalabb városa Dabas: 1989-ben kapott városi rangot.
Erőteljes Kossuth-kultusz uralkodik a településen, a bebörtönzött Kossuth Lajos családját ugyanis a reformeszmék szellemében politizáló helyi társadalom fogadta be két esztendőre. A támasz nélkül maradt idős Kossuth-házaspár leányaival költözött Pestről Alsódabasra 1838 októberében.

A család lakóháza a 19. század első felében épült, alaprajza a módosabb parasztházak típusát követi. Az épület 1996-ban az önkormányzat tulajdonába került, két évvel később, illetve az elmúlt évben teljes körű
belső felújítást végeztek rajta. Jelenleg galériaként működik. Kossuth László síremlékét 1879-ben állították fel a dabasi köztemetőben. 1880-ban országos ünnepség keretében, mintegy hatezer ember jelenlétében avatták fel az obeliszket. Ekkor helyezték el a síron azt a porcelánkoszorút, amelyet a száműzött Kossuth Lajos Turinból küldött apja sírjára.




Kúriák és tornyok városa

A reformkorban élénk társadalmi élet zajlott a városban. A vármegyei közigazgatási szerepekben egzisztenciálisan megerősödött kis- és köznemesség építkezésekkel formálta a település arculatát. A város így ma több mint húsz klasszicista kúriával büszkélkedhet. Dabas címerépülete az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, amely a kisnemesi
építkezés legjobb példájaként ismert klasszicista kúria. Szabadon álló formában, emelt földszinttel, kétoldalt íves kocsifelhajtóval épült, kisebb díszparkkal. Felújítása napjainkban is tart. A szintén klasszicista Úri
kaszinó 1825 és 1836 között épült, egykor a környék birtokosainak társadalmi színtere volt, ma a Kossuth Művelődési Központé. Az 1760 körül épült Zlinszky-kúria falai között jelenleg általános iskola működik.
Dabason nyolc templom hirdeti vallási közösségeik sokszínűségét. A város legrégebbi temploma a sári városrészben magasodó Mária Mennybemenetele Templom. Egytornyú, íves szentélyzáródású, késő ba-
rokk épület. Felszentelése 1770-ben történt, belső kialakítása 1786-ra készült el. Szószéke a váci piarista templomé volt.

Gyóni Géza, az európai költő

A gyóni városrész evangélikus paplakának falai között született 1884-ben Gyóni Géza költő, újságíró. Itt láttak napvilágot első versei. Édesapja a helyi evangélikus lelkész volt. A költő az első világháború idején
hadifogolyként halt meg. Leghíresebb költeményét, a Csak egy éjszakára című verset számos nyelvre fordították le. A vers univerzális üzenete teszi Gyóni Géza költészetét európaivá, az ugyanis a szenvedés hangján szólal meg, amely minden nyelven érthető. Születésének 125. évfordulójára a város önkormányzata bronzszobrot állíttatott a költő tiszteletére, amely a hazatérést szimbolizálja. A környezet látványos kialakítása Sikari
Orbán helyi kertépítő szakmai tudását tükrözi. Az egykori kegyeleti tér így szabadtéri irodalmi helyszínné alakult, fejlesztése a következő években tovább folytatódik.



A hagyományőrzés színterei
A városrészek egy közigazgatási egységbe tömörülve is megőrizték hagyományaikat. A sári városrészben élő közel ötezer szlovák nemzetiségű lakos múltjának átörökítése, a szlovák nyelv életben tartása, a sári rétes elkészítési módjának megőrzése számos feladatot tartogat. Ezt a küldetést találkozók szervezésével, gyűjtemények feltárásával
igyekeznek teljesíteni. A Szlovák Udvar és a Sári Rétesház is ezt a célt szolgálja. A gyóni városrészben áll a város legrégebbi háza, amelyet 1835-ben építettek. 2002-ben az önkormányzat megvásárolta és felújíttatta, majd olyan bútorokkal rendezték be, amelyek tükrözik a 19. és
a 20. század fordulójának paraszti, iparosi életformáját.

A fejlődés útján
Dabason az utóbbi években számos beruházással új középületek jöttek létre, amelyek megváltoztatták a városképet, urbánusabbá alakították a települést. A legjelentősebb beruházásként megépült Dabasi Sportcsarnok és Konferenciaközpont országos és európai jelentőségű sporteseményeknek, kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak
ad otthont. Az elmúlt évben négymilliárd forint pályázati forrást nyert a város, amelyből az intézményi és úthálózati infrastruktúrát korszerűsítik. A fejlesztések és beruházások főként a közfeladatot ellátó intézmények
működési lehetőségeit bővítik, amelyek erősítik a város kistérségi vezető szerepét. Idén, a Megújulás Évében Dabason újjáépül a Városháza előtti Szent István tér, a gimnázium, a szakorvosi rendelőintézet és több közintézmény. A jövő tanévben nyílik meg a Bóbita óvoda, ahol sószoba szolgálja a gyerekek egészségmegőrzését. A környezettudatos
nevelési program részeként az óvoda körül kisebb erdő, konyhakert, komposztáló segíti majd, hogy a gyermekek „magukba szívhassák” a környezet tiszteletét.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.