Egy csipetnyi hazai Provence

Egy csipetnyi hazai Provence

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vendéglátóink egykori dél-franciaországi élményüket örökítették meg új otthonuk kialakításánál. Bár passzívházat építtettek, a látvány erre rácáfol, ugyanakkor példát mutat: íme, így lehet szépen ötvözni a legmodernebb technikát és a természetes alapanyagokat.

egycsipetnyihazaiprovance 720


Vendéglátóink a Kevélyek lábánál, egy hangulatos zsákfaluban találtak rá a tökéletes telekre két évvel ezelőtt. Egy kicsit a sors szólt bele a történésekbe, hiszen nagyobb fiúk beiskolázásának váratlan körülményei sodorták őket Pilisborosjenőre. „Az itteni közösséget alkotó nagyszerű emberek és a varázslatos környezet miatt döntöttünk úgy, hogy ide szeretnénk költözni.” – emlékezik vissza Rita, a háziasszony. Férje, István mérnökként ésszerű határok közötti környezettudatos és energiahatékony passzívházat (alacsony energiájú ház) akart építtetni. Ő felelt a szerkezeti és gépészeti elemekért, míg felesége feladata volt minden látszó elem kiválasztása és összhangja. Nehéz volt arról dönteni, hogy milyen legyen a ház külső kialakítása, mert a család nem híve a túl modern formáknak, ami az ilyen típusú házakat általában jellemzi. Ritának nagyon tetszettek a csodás Dél-Franciaországban töltött napokra emlékeztető Provence-i kőházak, ilyen típusút képzelt el a maguk számára is. Az ötlettel István egyetértett, hogy az gyönyörű is lenne, csakhogy nem egyszerű a vastag szigetelésre még egy díszítő kőréteget ráhelyezni! Valóban nagy kihívást jelentett a terméskőburkolatot összehangolni a szigeteléssel. Elkezdtek keresgélni, mi lehet a legkönnyebb kőburkolat, amit erre felhasználhatnának.

Az ürömi kőbányában egy helyi szakértő tanácsát kérték ki, aki szerint szentségtörés lenne Pilisborosjenőn nem ürömi követ használni! Még azt is elvállalta, hogy megoldja a 40 kg/m2 súlyú alapanyag rögzítését, csak bízzák rá. És így is lett: olyan speciális módszert talált ki, amellyel sikerült tökéletesen rögzíteni a vastag és súlyos kőlapokat vashálóval, extra erős tiplivel, hőhídmentes dübellel, ragasztóval biztosítva az időtállóságot.

Persze kompromisszumokkal is járt a házépítés: az eredeti hosszúkás ház ideáján változtatni kellett, mivel az energiatakarékosház-elképzelés megvalósításához a kocka forma előnyösebb. Ám a tető kialakítása, a számtalan ablak és a terméskőburkolat változatos formavilága megcsalja a szemet, mert a szemlélőnek szinte fel sem tűnik, hogy a ház alapvetően valóban egyenlő szárú négyzet alapon áll. A kiváló szigetelésről a 25 centiméter vastag Grafit EPS szigetelésű 30 centiméteres Ytong falazat gondoskodik, alulról pedig a 20 centis Nikecell réteg védi az épület hőburkát. A légtömörség is nagyon fontos, ezért a padlásfeljárót kívülről, a hőburkon kívül, a teraszról alakították ki. Kényelmi szempontból, biztonsági tartalékként elektromos padlófűtés (BVF-fűtőszőnyeg) került a fürdőszobák aljzatába, hiszen a ház hűtéséről-fűtéséről és melegvíz-ellátásáról hővisszanyerős kombinált szellőztető berendezés gondoskodik. A biztonság kedvéért megépített cserépkályhát csak október végén kellett először beüzemelni, mivel az ablakokon át minden napszakban jól éri és melegíti a belső tereket a napsugár.

A földszint poliuretán álgerendái rejtik a passzívházakra jellemző légtechnikai csöveket. A hatalmas ablakoknak és az alacsony parapetnek köszönhetően a nappalinak ebből a sarkából is gyönyörködhetünk a tájban.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.