Energia + design = Energiadesign

Energia + design = Energiadesign

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A pécsi épület aktív, és nem csak szép, okos is. A pluszenergiás intelligens ház az energetikai szimulációk alapján a megújuló energiaforrásokkal várhatóan több energiát termel, mint fogyaszt. Hazánkban egyedülállónak számít, mivel pluszenergiás épület felújítás által még nem készült.

energiadesign 720


A pécsi családi ház az első felújításból származó aktívház, ami mindemellett intelligens is. Aktív, azaz várhatóan több energiát termel, mint felhasznál. Smart, mert az épületautomatika az energiaigényt és a megújulókból származó energiakínálatot (földhő, napenergia és szükség esetén fatüzelés) energiahatékonyság szempontjából a legoptimálisabbra harmonizálja, felügyelve a benti felhasználói szokásokat és a kinti környezeti változásokat. A rendszer a változásokra igény szerinti beállítások alapján reagál.
A 70-es évekbeli felújított épület a tervező, dr. Kistelegdi István nevéhez fűződő „Energia Design” épületfizikai szimulációkkal támogatott tervezési módszeren alapszik. A megrendelői igényen túl a térelrendezés, a nyílászárók, a szigetelés és a gépészet komplex összhatása alapvetően meghatározza az energiamérleget és egyben a tervet. Az utca felől zártabb az épület, míg a kert felé a transzparens felületek megnyitják a teret, így rengeteg napfény jut be a ház legbelső zugába is.

A passzívházaknál előírt három rétegű üvegezés műanyag tokkal készült, mivel hőtechnikailag ez a legjobb megoldás. A külső téglafal jó hőtároló, amely 40 centiméteres farost hőszigetelést kapott. Az épület falainak és födémeinek hőtároló tömegét termikusan aktiválva biztosított a kellemes hőmérséklet, azaz a téli fűtés és a nyári hűtés.            

A szerkezetekre három centiméteres emoton vályogvakolat és vályogfesték került. A vályog közismerten jó hőmegtartó és kiváló páraszabályozó, számtalan pozitív élettani hatásáról nem is beszélve. A falak és a födémek hőátadó rendszerének hőtermelője a kertben lefúrt két, egyenként 100 méter mély szonda és a geotermikus hőszivattyú. A déli oldalon a 10 méter magas tetőbe átforduló fénykürtőnek hármas funkciója van: azon túl, hogy az egész házat fényárban úsztatja, átmeneti évszakokban és nyáron a kürtőhatás és széltorony elve alapján passzív szellőzőként működik (a felmelegedett levegőnek a kürtőben felhajtó ereje van), a téli napsütés pedig segíti átfűteni az egész házat.
A tetőre felszerelt napelemek villamos energiát termelnek, a használati meleg vizet a vákuumcsöves napkollektor biztosítja, az esővíz pedig a kert locsolására az adott éghajlatra és tetőre méretezett ciszternában gyűlik.

  

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának oktatója és kutatója, az EnergiaDesign tervezési módszer kidolgozója.
Tudományos tervező fejlesztői tevékenységét és megépült energiahatékony épületeit 2015-ben Gábor Dénes-díjjal jutalmazták.

kistelegdi portre

Ifj. Kistelegdi István

okl. építész, climadesigner MsC. (TU-München)


Bár az épület a belvárosban van, a tulajdonosok törekedtek az önellátásra és a városi közművektől való függetlenségre. A 3,5 tonnás fatüzelésű tömegkályha sütés-főzésre és használati meleg víz előállítására is alkalmas, ellensúlyozza, és szükség esetén ki is váltja a modern csúcstechnológiákat, nem mellesleg teljesült a ropogó tűz élményére vágyó háziak igénye is.
A belsőépítészeti tervezés több szempontból is különleges feladatot jelentett. Az épület prototípusnak számít a maga nemében. Az energiahatékonyságra törekvés megnyilvánul a ház összes szerkezetében, ami meghatározta a belsőépítészeti tér kialakítását is. Számos térelem jött létre az aktívház tulajdonságaiból adódóan: a vastag falszerkezet belátszik a lakótérbe, így a külső falburkolat színe és anyaga is hatással van az összképre. A széltorony három szintes belmagasságot biztosít, így a fények és hangok másként terjednek. A lélegző fűtő-hűtő csövekkel behálózott vályogfalak a bútorok elhelyezését és burkolatok kiválasztását erősen lekorlátolták. Az energiahatékonyabb padlófűtés miatt csak hidegburkolat jöhetett szóba, szempont volt a lehető legmagasabb újrahasznosított minősítéssel rendelkező burkolatok használata. Meghatározóak voltak az épületen végigfutó gépészeti rendszerek, amelyeket mindenütt el kellett bújtatni. A lakók szeretik a modern dizájn, ezért fontos tervezési szempont volt, hogy a tér velük együtt változhasson, a beépített elemek időtállóak maradjanak, igény esetén kiegészítő mobíliákkal és dekorációkkal frissítve az összképet.

  

A belső terek tervezésekor minden egyes térelem kialakítása hatással lesz a tér egészére, ezért mindig az összefüggő komplex téralkotásra
törekszem. A minőségi anyagok és az időtálló formák alkalmazása lehetőséget ad, hogy az ott élők igényeit hosszú távon biztosítsa.

szatloczki portre

Szatlóczki Dóra Lilla
okl. építész, belsőépítész

A 70-es években épült és 2015-ben felújított ház karakteres geometriáját egyrészt az adottságoknak (É-ról és D-ről zártsorú beépítés), másrészt az „energiadesign” tervezésnek köszönheti. A keletnyugati tájolású elcsavart tetőgerinccel és 26 fokos dőlésszöggel a kristályos napelemek kihasználhatósága a legoptimálisabb.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.