A holnap háza rendhagyóan

A holnap háza rendhagyóan

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Magyarországon ma még kevés olyan épület készül, amely minősítésen átesett passzívház. Bár vendéglátóink kezdeti elképzeléseiben még fel sem merült ez az igény, e ház is ezen kevesek közé tartozik. 

holnaphaza 720 2


Az előremutató, környezettudatos gondolkodás mindvégig jelen volt az építtetők elképzeléseiben, akik egyet biztosan tudtak: olyan házat szeretnének, amelynek minél kisebb az ökológiai lábnyoma. Ezen túlmenoen még egy fontos célkitűzés vezérelte őket: a gázszolgáltatótól független fűtési rendszer kialakítása. A ház nappalijában – felnézve a galériára – fényáradat, elegancia, óriási tér, de az otthon hívogató biztonsága is fogadja a belépot. Pedig nem is gondolnánk, milyen rögös út vezetett idáig, s bizonyosan az épület története sem nevezhető szokványosnak. A házat Huszár András kezdte tervezni, amikor még csak az volt az elképzelés, hogy minél több újrahasznosított anyagot felhasználva, energiahatékony ház épüljön. „Törekedtünk a természetes anyagok felhasználására, lehetőleg kerülve a műanyagokat. A szerkezeti anyagok, bútorok és nyílászárók kiválasztásánál is fontos volt, hogy semmi káros anyag ne legyen bennük” – számol be szempontjaikról a férj. Természetesen fontos volt a minőség kérdése, ebből következett aztán utóbb a passzívház-minősítési igény is, ami egyfajta garancia a tervezés minőségére – és remény arra, hogy talán a kivitelezés is hasonló színvonalú lesz.

Az, hogy a ház passzívház lesz, 10–15 százalékkal növelte a költségeket, ám ezen kívül más plusz kiadás is felmerült. Mivel sem a tájolási, sem a talajviszonyok nem voltak ideálisak, az építészeti tervek jelentős átalakításra szorultak a passzívház-szint elérése érdekében. Nagy kihívással kellett szembenéznie a gyakorlott tervezőnek, aki a kedvezőtlen tájolási és talajviszonyok ellenére is vállalta a feladatot, hogy a passzívház kategóriának megfelelően gondolja újra az épület terveit. Hegedűs Attila sikerrel meg is tudott felelni e kihívásnak. Külön problémát jelentett, hogy kiderült: a tervezett ház alatti egykori pince feltöltése nem bírja el az épület terhelését, ami az alapozás kialakítását tovább nehezítette. Végül sávalapokkal gyámolított lemezalap jelentette a helyi adottságok mellett az optimális műszaki megoldást.

  

Az egészséges otthon megteremtése komoly felelősség az építész számára, mivel a gyártók egy része még nem elég körültekintő a káros alapanyagok felhasználása tekintetében. A ház tervezését az energiatudatosság, fenntarthatóság mellett az jellemezte, hogy a család életterei élhetőek, világosak, természetesek legyenek.

huszar
Huszár András
építész, vezető tervező


Az épület gépészeti rendszereinek az átgondolása az építészeti tervezéssel párhuzamosan zajlott. Talajszondás hőszivattyú állítja elő a fűtéshez, melegvíz-készítéshez, illetve a nyári hűtéshez szükséges hot, amit aztán a padlón át és mennyezeti felületeken keresztül ad át a lakótér számára. A négytagú család számára a mindig hasonló 22-23 fokos hőmérséklet télen-nyáron kellemes. Jellemző a háziak előremutató ökológiai gondolkodásmódjára, hogy gondjuk volt a napelemes áramtermelés és elektromos gépkocsi csatlakozásának kiépíttetésére is. (Napelemek jelenleg még nincsenek a házon, csak a helyüket alakították ki, de ez nem is passzívház-követelmény.) Sajnos a kivitelezés során a várakozás ellenére sok vitás kérdés is fölmerült, így a családnak több mint két évet kellett várnia arra, hogy végre beköltözhessen kényelmes, szép otthonába.

  

Egy passzívház nem csak azért jó, mert jelentősen csökkenthetjük energiafogyasztásunkat, hanem azért is, mert – a magas műszaki színvonalú megoldásoknak köszönhetően – az épület belső levegőminősége és hőmérsékleteloszlása elsőrangú, ezáltal a hagyományos épületeknél lényegesen magasabb lakókomfort érhető el.

hege
Hegedűs Attila
építész, PHPP




Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.