Szárnyakon szálló légies terek

Szárnyakon szálló légies terek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Építőipari anyagok forgalmazójaként Ákos régóta tervezte egy saját passzívház megépítését, hiszen ki más tudna hitelesebben beszélni róla, ha nem éppen az, aki benne él. Ez a terv 2014 tavaszán válhatott valóra, az azóta eltelt időben pedig bebizonyosodott: jó döntés volt.

szarnyak 720


Szívünket melengető üzenettel indultunk Nyíregyházára, következő passzívház-fotózásunkra, mert mint megtudtuk a gépésztervezőtől, „a tulajdonosok az építkezés során végig az A Mi Otthonunkat bújták”. Áradó tavaszi napfény fogadott bennünket Ákos otthonában, ahol a délre néző nappali ablakai előtt fényben fürdőznek a szobanövények. „Néha ismerőseink kérnek meg bennünket, hogy viseljük gondját beteg cserepeseiknek, mert az a hír járja, hogy nálunk minden szobanövény új erőre kap. Ez valóban így van: a ház légkomfortja fantasztikus, megszűntek a család alvási problémái, a napfény, az állandó meleg, az ideális páratartalom miatt pedig meggyógyulnak a beteg virágok”– mondja mosolyogva. – Besegít persze ebbe a szellőztetőrendszer is, s mivel a családban nálunk mindenki szereti a meleget, állandóan 23,5-24 fok körüli a hőmérséklet, bármelyik helyiségben” – teszi hozzá.

A kelet-nyugati tájolású házat a család már közel egy éve birtokba vette, és az azóta eltelt időben az épület vonatkozásában csakis jó tapasztalatokkal gazdagodtak. Sőt, kételkedő ismerőseiket is sikerült meggyőzni a passzívház előnyeiről, amikor a melegre panaszkodó vendégek kedvéért egy óra alatt átszellőztették a házat, ami éppen egy fokot hűlt ez idő alatt. Csupán az engedélyeztetési és minősítési eljárások nehézsége okoz gondot, ennek okán egyelőre késik a pasz-szívház-minősítés. Ám hamarosan pont kerül ennek is a végére, hiszen a szükséges feltételeknek abszolút megfelel az épület (fűtési hőenergia-igénye kevesebb, mint 15 kWh/m2/év érték, megfelelő a légtömörsége – 0,6 1/h, az éves primerenergia-felhasználás nem lépi túl a 120 kWh/m2 értéket). A lakás bézs-szürke-lila színharmóniája a háziasszony ötlete volt, jól érvényesül a lakásban áradó napfényben. Az előszobából légies, nyílt térkapcsolatok fogadják a belépőt, balra a konyha és a nappali, jobbra az étkező, amely még nincs teljesen készen. A tekintetet lezáró fal elölről kandallót, hátulról hatalmas gardóbszekrényt foglal magába. Trükkös és praktikus ez az elrendezés, e mögött nyílnak az ajtók a gyerekszobákhoz és a szülői hálóhoz, illetve a vizes helyiségekhez, valamint a tárolást szolgáló hatalmas gardróbszobához. Az épületszerkezetbe integrált észrevehetetlen hőleadó felületeknek és a saját fejlesztésű és forgalmazású Meccato típusú családiházépítési rendszernek köszönhetően a ház abszolút élhető. A Meccato egy, az ICF technológián alapuló polisztirol zsalus hőszigetelő falazati rendszer, amely rendkívül hatékonyan szigetel, és még a kivitelezés is gyorsabban megy az építőelemek szokványosnál nagyobb mérete miatt. Nyáron szinte semmi energiát nem használtak, mivel az árnyékolás, a vastag falak és a szigetelés nem is engedték felmelegedni a házat. A hőmérséklet állandóságának megtartásához természetesen az 50 centiméter vastagon szigetelt beton födém is hozzájárul, valamint a ház alsó hővédelme, a lemezalap alatt ugyanis 24 centiméteres szigetelés véd a talaj felől.

A hőszivattyúnak a temperáláson és a melegvíz-előállításon kívül nincs sok dolga, így a rezsi átlagosan csupán 10 000 Ft/hó, a téli hónapokban sem volt több 25 000 forintnál. A szellőztetőrendszer és a hőszivattyú munkájának összehangolását a magyar fejlesztésű Energiakulcs® gépészeti rendszer végzi. A tervezés és kivitelezés során sikerült megvalósítani azt az esztétikai igényt, hogy a ház kompakt, miközben nem érződik sem tömörnek, sem kockaszerűnek. A napenergia-hasznosításra ideális 34 fokban döntött tetők sokkal inkább egy szárnyait bontogató madár benyomást keltik, ide kerülhet majd a napelem és a napkollektor, tovább csökkentve az energiafelhasználást. „Nagyon jó, hogy lassan szinte semmi dolgunk nincs a szolgáltatókkal. Jó úgy hazajönni, hogy kényelmes, meleg otthon vár, miközben a fenntartása alig kerül valamibe – foglalja össze a passzívház legfőbb erényeit Ákos.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.