Nyaraló felsőfokon, Zamárdiban

Nyaraló felsőfokon, Zamárdiban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Balaton parti elhanyagolt ház és kert, beomlott partszakasz volt korábban – ma első osztályú ingatlan, Zamárdi új építészeti gyöngyszeme. Kisgyermekes család nyaralójának tervezték, de a sors úgy hozta, hogy igényes villa lett belőle. Nem mindennapi történet egy ház metamorfózisáról.

nyarfels 720


A közvetlenül a vízparton álló házból gyönyörű a kilátás a magyar tengerre. A telek fekvése meghatározó volt az épület tájolásánál, ellentmondásban a passzívházak építési követelményével (mely elsősorban déli tájolást kíván), ennek ellenére – köszönhetően a bravúros tervezői megoldásoknak – rendkívül jó energetikai értékeket mutat.

„Közel egy évvel ezelőtt vettük meg a telket, saját nyaralónak szántuk. Adott volt a Balaton közelsége, a saját vízpart, amit rendbe kellett hozni. Ennek felújítása a kertrendezéssel és a partvédelemmel az összköltségnek csaknem a felét tette ki” – meséli Bukor László, a generálkivitelezéssel foglalkozó Investline Holding Kft. tulajdonos ügyvezetője. „Időközben kiderült, hogy egy több éve húzódó másik projekt is kezdetét veheti. Mivel a zamárdi építkezés túl sok anyagi forrást kötött le, így átgondoltuk a terveinket, s végül az eladás mellett döntöttünk. Meglepően rövid időn belül jelentkezett az új tulajdonos házaspár, akiknek az épületet tulajdonképpen konyhakész berendezéssel adtuk át. Csupán annyi változtatásra volt szükség, hogy a gyerekszobák helyett hálószobákat rendeztünk be.” Szerencsére a telken eredetileg álló ház talajmunkáinál jól dolgoztak a korábbi mesterek, így erre valóban lehetett alapozni a szó minden értelmében: a régi épület alapterülete ugyan kisebb volt a jelenleginél, azonban annak mintegy a centrumában helyezkedik el. Az eredeti alap egy méteres talajgerendáit jó erősen bedöngölték a talajba, majd speciális lemezalapot raktak le, a sarkoknál külön ügyelve a szigetelés megerősítésére (beton) tuskózással.

A ház jellegzetessége a pengefal, amelynek dupla funkciója van: egyrészt szélfogóként szolgál, ami vízparton különösen kívánatos, másrészt egy építészeti trükkre ad lehetőséget: arányaiban „csökkenti” az épület magasságát, ezáltal magasabbra lehetett tervezni a házat. Ez az okos megoldás Paksi András tervezőt dicséri.

„Az első közös munkánk volt Andrással a nyaraló, de igen eredményes. A balatoni körzet főépítésze és Zamárdi polgármestere is mintaépületként hivatkoznak közös munkánkra” – említi László. A száz négyzetméteres földszinthez nyolcvan négyzetméter csatlakozik a felső szinten, és ehhez adódik még egy hetven négyzetméteres terasz, amelyet eleve arra az igényre szabtak, hogy a kisgyerekes család minél több időt tölthessen a szabadban. Ebből következik az is, hogy a hálószobák és a tárolóhelyiségek viszonylag kicsik. Egy dolgot azért ma már másképp terveznének: a lépcsőházat kissé szűkre szabták, hogy minél nagyobb területű hálószobákat nyerjenek. De miért is éppen négy hálószoba? Eredetileg a két gyermeknek, saját maguknak és vendégszobának szánták e helyiségeket. Mivel a belsőépítészeti tervezés és a lakberendezés – amely Bukor-Czenky Ágnes munkáját dicséri – végig párhuzamosan történt az építkezéssel, nem okozott gondot összehangoltan, rugalmasan és gyorsan változtatni az elképzeléseken. Ezért is hasznos, ha egy ilyen nagy munka családi vállalkozásban zajlik.

Saját vízpart növeli az ingatlan esztétikai értékét, amelynek legtöbb ablaka a Balatonra néz. A házat úgy tervezték, hogy átjárja a vízpart felől érkező kellemes, páradús levegő. A terasz pengefala szélfogó és árnyékoló szerepet is betölt.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.