Csupa tanulság

Csupa tanulság

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy ember megveszi a szomszéd telket, és épít rá egy majdnem passzívházat. A történet már eleve nem szokványosan indul, és sok tanulsággal végződik. Miért jó a polisztirol zsalus falazóelem? Mekkora üvegfelületet tervezzünk a házunkra? Miért válasszunk gáz helyett levegős hőszivattyút, napkollektor helyett napelemet, mire figyeljünk oda ezeknél? És még hosszan sorolhatnánk…

csupa 720jpg


A történet rendhagyó módon a vállalkozóval indul. „Mindig is az energiahatékony építészet híve voltam – meséli Gadányi István, a Magyar Passzívház Szolgáltató Kft. ügyvezetője. 2009-ben találkoztam a polisztirol zsalus falrendszerrel, és az egyik legnagyobb forgalmazó és kivitelező alvállalkozója lettem. Így ismerkedtem meg Miklóssal, a ház megrendelőjével is, ami egy vicces történet: az első reggel, amikor elkezdtük a munkát, átjött a szomszéd, hogy segítsen. Gondoltam, milyen rendes ember, hogy átjön a szomszédjának segíteni! Kiderült, ő megrendelő… Rögtön jó kapcsolat alakult ki közöttünk, és még arra is fény derült, hogy azonos szakmából jövünk, így mindenben megértettük egymást.” „A gyerekek felnőttével szerettünk volna valami kisebb és energiatakarékosabb házat” – meséli Miklós. „A fő szempontunk a passzívház nyújtotta, semmivel össze nem mérhető életminőség volt. A magas komfort fő feltétele a jó hőszigetelés, így esett a választásunk a 50 centiméteres polisztirol falazóelemre. Ha kiszámolom, hogy mennyibe kerül ebből építeni, és mennyibe került volna ugyanezt megcsinálni téglából, plusz a hőszigetelés, döbbenetes különbség jön ki, amihez még hozzájátszik a sokkal kisebb falvastagság is, amivel hasznos négyzetmétereket nyerünk. A tervezésnél a legnagyobb kérdés az volt, mennyi üvegfelület legyen a házon. Szerintem tévedésben vannak, akik azt állítják, hogy sok hozama van a nagy ablakoknak. Az ablak U-értéke 0,6 W/m2K, ami nagyon jó, a falé viszont 0,08, ami óriási különbség. A másik kulcskérdés a fűtés. A házban nincs gáz: sok vele a probléma és téved, aki ezt tartja a legolcsóbbnak. Egy kémény több mint egymillió forint, plusz a bekötés, a kazán, a kéményseprők díja és még sorolhatnám. A levegős hőszivattyú pár százezer forintból megvan, és nincs vele semmi gond. Egy dologra kell csak figyelni: hőszivattyúval csak nappal szabad fűteni, mivel ekkor a legrosszabb esetben is 0-5 Celsius-fok van, míg éjszaka lehet -15 Celsius-fok is. A limitált jóságfok miatt nem mindegy, hány fokról indulunk. Szerettünk volna megújuló energiát is, de a magyarországi klímán a napkollektor nem térül meg. Pont akkor nem működik, amikor kellene, nyáron viszont túlmelegszik, ezért a napelem mellett döntöttünk, mert a nyáron megtermelt többlet energiát télen visszakapom az áramszolgáltatótól. Beadtam egy pályázatot, amin 20 százalék, de maximum 6 millió forintot adtak fokozottan energiatakarékos házra. Mindenbe belekötöttek, a banki igazolástól kezdve a hőszivattyú leírásáig. Az anyagot hatszor kellett újraírni, és mikor végre elfogadták volna, akkor átadták egy másik cégnek, így kezdhettük elölről. A történet mégis sikerrel zárult. Ezt a házat össze sem lehet hasonlítani a régivel: annyira komfortosan élünk itt, hogy semmivel el nem cserélném.”


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.