A lilaruhás passzívház

A lilaruhás passzívház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mint ahogy Szinyei Merse Pál híres „Lilaruhás nő” című festménye felemásnak mondott alkotás, hiszen a plein air stílusa mellett erősen hatott rá Böcklin festészete, úgy ez a „lila ruhába öltöztetett” családi ház is számos rendhagyó megoldást mutat: nemcsak a stílusa és az enteriőrje, a gépészete is egyedi. Nulla energiafogyasztással.

aruhas 720


Ahogy közeledtünk a visszavonulás felé, elhatároztuk, hogy elköltözünk Pestről” – kezd a történetbe házigazdánk, János. „Egy régi jó barátom, kollégám költözött le ebbe a piciny somogyi faluba, és nekünk is megtetszett a környék: a település nagyon barátságos, mindössze hatszázhetven lelket számol, roppant kedves, szorgalmas emberek lakják, akik nagyon nagy szeretettel fogadják a betelepülőket. A 2200 négyzetméteres telket nyolc éve vettük, kétharmadába gyümölcsfákat telepítettünk, azután belevágtunk volna az építkezésbe, ha egy „egészségügyi baleset”, azaz egy infarktus közbe nem szól. Így végül csak három éve történhetett meg az első kapavágás, amiben a fő motivációnk a gyerekek kirepülése volt. Kinőttük a pesti házat, aminek a rezsije is óriási volt, így arra törekedtünk, hogy az új ház minimális energiafogyasztású legyen. Beleástam magam a passzívház-témába, bár az első tervek még közel sem erről szóltak. Nyitott szemmel járok a világban, kiállításokon és internetes fórumokon sokat hallottam, olvastam a passzívházakról, és meggyőződtem, nekünk erre van szükségünk: annyi talán lesz a nyugdíjunk, ami a mindennapi életre elég, de hogy a rezsit tudjuk-e majd állni, ez nagy kérdés. Mert ha az építkezésre megvan a pénz, esetleg még arra a kis többletre is, amit egy passzívház építése jelent, akkor ha mégsem passzívházat építek, elmegy másra. Önbecsapás, hogy építkezzünk olcsón, majd tegyük félre a pénzt, hogy azt húsz éven keresztül fűtésre költsük!”

Funkciójában a ház teljesen a lakók köré épült. Mivel zömében ketten használják, az alaprajz szinte adott volt, bár a két unoka, a tízéves Gergő és a hatéves Levente gyakran látogatják a nagyszülőket. A légtömörségre nagyon odafigyeltek, minden elektromos vezetéket, ami átlépi a hőburkot, külön tömítettek. A falszerkezet ProKoncept elemből készült, amire kívülről rátettek még 20 centiméter grafitos Neopor hőszigetelést, belülre pedig gipszkarton réteget, így a fal összesen 60 centiméter vastag, amiből csak 15 centiméter a beton, a többi hőszigetelés. A nagy kérdés itt is az épületgépészet kialakítása volt: „Műszaki végzettségemnek köszönhetően abban biztos voltam, hogy a technikai fejlődés egyértelműen a megújuló energiaforrások felé mutat” – meséli János. „Passzívházaknál az igazi gond nem is a fűtés, hanem a nyári hűtés. Sokszor felmerül a kérdés, kell-e egy passzívházat hűteni? A passzívház nem melegszik túl, ha jól viselkednek a lakók, ám ez rólunk nem mondható el: az unoka ki-be rohangál, az ajtót nem csukjuk be magunk után. Így esett végül a választás az Energiakulcsra, amely szinte ingyen biztosít passzív hűtést, de persze mi ezen is „fejlesztettünk” még egy kicsit: "a rendszerbe puffertartály, napelem és napkollektor is került, így a házunk primerenergia-felhasználása végül nulla lett.”

Gépészet:

ttteader Az Energiakulcs lényege egy hővisszanyerős szellőztetőgép talajkör-temperálással és egy talajszondás hőszivattyú, amelynek telepítését az előtemperálás miatt kiásott talajkör olcsóbbá tesz. A rendszer hétféle üzemmódot lát el, ugyanazokon az ágakon az üzemmódtól függően más-más hidraulikus sémák alakulnak ki. E háznál a tulajdonos kívánságára beépítettek három vákuumcsöves napkollektort is, amely téli napokon is képes a fűtést biztosítani. Az energia egy 1000 literes puffer tárolóban raktározódik el. A ház teljes elektromosenergiaellátását egy 4,9 kilowattos naperőmű biztosítja. A beköltözéskor 8000 forint átalány villanyszámlát fizettek, az április 28-i leolvasáskor az E.ON több mint 30 000 forintot visszatérített. János minden nap írja a villanyóraállást: április óta több mint 300 kWh tartalékolódott télre.






Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.