Minden, ami kell…

Minden, ami kell…

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Két fél telek, egy bontásra ítélt, megroggyant falusi vályogház, és egy Erdélyből áttelepült, várakozó család. Így indult ez a nem hétköznapi történet, amelynek végén ez a sallangmentes, egyszerű, ám minden igényt kielégítő passzívház áll. És ha már egyszer passzívház, minden energiaforrás megújuló benne, természetesen!

 

02

 

A történet Eszterrel, a ház asszonyával kezdődik, aki az édesanyjával Erdélyből települt át Magyarországra a kilencvenes évek közepén, és megvásárolták a gyömrői telek felét, rajta egy félig vályog, félig téglaépítésű öreg parasztházzal. A régi ház lassan tönkrement: először a tetőszerkezete, majd a nyílászárói, szigetelései is megadták magukat; felmerült a kérdés, hogy felújítani, vagy lebontani az egyszerűbb. Az utóbbi volt.

„Tavalyelőtt kezdtünk el azon gondolkodni, hogy a régi ház helyére építsünk egy újat” – meséli László. „Mivel mérnökök vagyunk, kamarai továbbképzéseken már hallottunk a passzívházakról, ami az első perctől kezdve érdekelt. Magazinokat, szaklapokat kezdtünk tehát böngészni, és igyekeztem mindent elolvasni a témáról. Kíváncsi voltam, mennyibe kerül, mennyi a többletköltség, és vajon tényleg megéri-e passzívházat építeni. Több építésszel egyeztetve végül Juhász Róbertet bíztuk meg a házunk megtervezésével. A telek adottságai tökéletesek voltak: kelettől nyugatig végigjárja a Nap, így szinte adta magát egy passzívház építése.

2012 decemberében adtuk be az építési engedélyt, ami 2013 áprilisában vált jogerőssé, ekkor kezdhettük el a régi ház bontását, ami három hét alatt meg is történt. Az építkezés idejére albérletbe költöztünk, nagyon igyekeztünk, hogy minél hamarabb visszaköltözhessünk. Október közepe volt, nem volt még kész a padlás hőszigetelése és a gépészeti szerelés sem, így fűtés sem volt a házban. Az előbbit befújt papírral oldottunk meg, és meglepődtünk azon, mennyire megemelkedett a beltéri hőmérséklet. A gépészekkel viszont nagyon megszenvedtünk, mert az első brigádot sajnos le kellett cserélnünk, és mire a második mindent helyrehozott és befejezett, addigra december közepe volt: karácsony előtt három nappal lett fűtésünk.”

„A régi és az új házat össze sem lehet hasonlítani” – teszi hozzá Eszter. „Egy passzívházban nem kell ajtót, ablakot nyitni, mégis jó levegő van – bár édesanyám nehezen tudja megszokni, hogy a hatalmas ablakok nagy része nem nyitható. Ez a ház világos, kényelmes, megvan mindenkinek a saját kis zuga. Robi pontosan azt tervezte meg, amire szükségünk van. Szuper itt lakni, szívem szerint el sem mennék itthonról, annyira szép, annyira új minden, panasz nem lehet.”

Tervező: Juhász Róbert okl. építészmérnök, minősítettpasszívház-tervező – JUROPLAN Bt.
Minden anyagot kipróbált, és azt mondja: bármiből épülhet alacsony energiaszintű és passzívház.
Épületeinek szerkezeti rendszere könnyen megvalósítható, hisz egy ház nem attól jó, hogy bonyolult.

 

A ház tökéletesen a család köré épült, nincs benne semmi luxus, felesleges tér. Éppen azt nyújtja, amire a három generációt képviselő család vágyott. Itt él Eszter édesanyja, a drága mama, akinek ugyanakkora szobát építettek, mint a korábbi volt, hogy a régi bútorai beférjenek; Eszter és László, vagyis a szülők korosztálya, valamint Eszter huszonnégy éves nagyfia, akinek szintén külön életteret teremtettek.

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.