Passzívházat okosan

Passzívházat okosan

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Olcsón szépet és jót. Ez lehetett volna a mottója kecskeméti házigazdáinknak, amikor elhatározták, hogy harmadik nekifutásra passzívházat építenek. A cél kettős volt: egyrészt egy minden tekintetben élhető és természetközeli otthont szerettek volna, másrészt azt akarták bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt, akár kevesebb pénzből is felépíthető. A kísérlet sikerült.

 

03

 

Minden egy jó ötletből indul ki. „Egy barátomtól hallottam először a passzívházról, és mivel 2006-ban még nagyon keveset lehetett tudni erről, némi kételkedés bennünk is volt” – kezd a történetbe Gábor, a ház ura. „A szomszéd utcában éppen csak felépült egy mediterrán stílusú házunk, ami a felületformálása miatt nagyon sok fűtési energiát igényelt. Így nem kellett sokáig győzködni: ha tizedannyit is fogyaszthatunk, miért ne lakhatnánk mi is passzívházban? Rögtön a költözés után elkezdtük a mediterrán házat árulni, rövid idő alatt eladtuk, átköltöztünk egy bérelt lakásba, megvettük a telket, és belevágtunk a harmadik építkezésünkbe. A fő elvárásunk az új házzal szemben az energiatakarékosság volt, illetve az, hogy ha a gyerekek kiröpülnek, akkor a földszinti és az emeleti rész önálló lakásként is funkcionálhasson. A tetőtér egyelőre nem is készült el, igény szerint befejezzük majd, ha egyszer lesznek unokák. Két gyerekünk van, akik már felnőttek, így a házat nem köréjük terveztük, inkább az motivált, hogy egy ekkora telekre nem lehet kis házat építeni. Azért nem estünk túlzásba, hiszen a ház alapterülete száz négyzetméter, amihez egy bő harmadával kisebb emeleti rész csatlakozik.

Amit szerettem volna bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt! Egy ház, és így egy passzívház ára is a tervezéstől függ: ha van olyan mérnök, aki optimális teret tervez optimális felület-térfogat arányban, és semmi felesleges luxust nem építünk be, akkor nem lesz drága az építkezés. Nálunk is a költséghatékonyság volt a legfőbb tervezési szempont, a forma, a gépészet, illetve az építőanyagok optimalizálásával.

Cégünk tulajdonosi körében is változás történt ebben az időben, új üzletágakba kezdtünk, ekkor jött az ötlet, hogy gyártsunk passzívházablakot. Ez unikumnak számított akkoriban, és még ma is, hiszen tudomásom szerint rajtunk kívül nemigen akad más hazánkban, aki passzívház-minősített nyílászárókat gyártana. Így a házunkba már a saját gyártású ablakaink kerültek.
Nagyon jó az állandó friss levegő: télen sem vagyunk fáradékonyak, tele vagyunk energiával, az egészséget szerintem nem lehet megfizetni. Apropó, fizetés: a rezsink valóban az egytizede annak, mint amennyit az előző, ugyanekkora házunkban fizettünk. A három téli hónap alatt a kandallóban tíz mázsa fa fogyott el, ami húszezer forint éves fűtésköltséget jelent.
Mi azt mondjuk: passzívházat okosan.”

gépészet

A házban mindössze egy berendezés, a Drexel und Weiss hővisszanyerős szellőztető gépe található. Ehhez egy házilagos kivitelű hűtő-fűtő kalorifer kapcsolódik, amely a talajban másfél-két méter mélyen lefektetett, 200 méter hosszú, vízzel feltöltött KPE-cső. A kalorifer télen előmelegít, nyáron hűt. Kiegészítő fűtésként egy, a nappalit ékesítő vízteres kandalló működik, amely radiátorokon keresztül a lakószobákba is képes hőt leadni. Külső levegőztetésű, kellően légtömör, így passzívházban is használható. A?melegvíz-előállításról termodinamikus napkollektorok gondoskodnak.

Tervezés: Sinóros-Szabó Balázs minősített passzívház-tervező; Aktív-Passzív Stúdió
Egy jól megtervezett passzívház nem kerül többe, mint egy hagyományos.
A legfontosabb dolog a felület-térfogat arány, az árat is ez határolja be.

 

 

A ház tervezése egyszerű volt, mert a telek tájolása kedvező; a ház és a kert viszonya meghatározta, hogy az épületet merre kell kinyitni. A megrendelő földszintes házat szeretett volna, de a helyi építésügyi előírások minimum épületmagasságot szabtak meg. Így a szokásostól eltérően itt növelni kellett a ház magasságát ahhoz, hogy az előírásoknak megfeleljen. Ezért került rá az emelet, amit egyelőre nem használnak.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.