Passzívházat okosan

Passzívházat okosan

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Olcsón szépet és jót. Ez lehetett volna a mottója kecskeméti házigazdáinknak, amikor elhatározták, hogy harmadik nekifutásra passzívházat építenek. A cél kettős volt: egyrészt egy minden tekintetben élhető és természetközeli otthont szerettek volna, másrészt azt akarták bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt, akár kevesebb pénzből is felépíthető. A kísérlet sikerült.

 

03

 

Minden egy jó ötletből indul ki. „Egy barátomtól hallottam először a passzívházról, és mivel 2006-ban még nagyon keveset lehetett tudni erről, némi kételkedés bennünk is volt” – kezd a történetbe Gábor, a ház ura. „A szomszéd utcában éppen csak felépült egy mediterrán stílusú házunk, ami a felületformálása miatt nagyon sok fűtési energiát igényelt. Így nem kellett sokáig győzködni: ha tizedannyit is fogyaszthatunk, miért ne lakhatnánk mi is passzívházban? Rögtön a költözés után elkezdtük a mediterrán házat árulni, rövid idő alatt eladtuk, átköltöztünk egy bérelt lakásba, megvettük a telket, és belevágtunk a harmadik építkezésünkbe. A fő elvárásunk az új házzal szemben az energiatakarékosság volt, illetve az, hogy ha a gyerekek kiröpülnek, akkor a földszinti és az emeleti rész önálló lakásként is funkcionálhasson. A tetőtér egyelőre nem is készült el, igény szerint befejezzük majd, ha egyszer lesznek unokák. Két gyerekünk van, akik már felnőttek, így a házat nem köréjük terveztük, inkább az motivált, hogy egy ekkora telekre nem lehet kis házat építeni. Azért nem estünk túlzásba, hiszen a ház alapterülete száz négyzetméter, amihez egy bő harmadával kisebb emeleti rész csatlakozik.

Amit szerettem volna bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt! Egy ház, és így egy passzívház ára is a tervezéstől függ: ha van olyan mérnök, aki optimális teret tervez optimális felület-térfogat arányban, és semmi felesleges luxust nem építünk be, akkor nem lesz drága az építkezés. Nálunk is a költséghatékonyság volt a legfőbb tervezési szempont, a forma, a gépészet, illetve az építőanyagok optimalizálásával.

Cégünk tulajdonosi körében is változás történt ebben az időben, új üzletágakba kezdtünk, ekkor jött az ötlet, hogy gyártsunk passzívházablakot. Ez unikumnak számított akkoriban, és még ma is, hiszen tudomásom szerint rajtunk kívül nemigen akad más hazánkban, aki passzívház-minősített nyílászárókat gyártana. Így a házunkba már a saját gyártású ablakaink kerültek.
Nagyon jó az állandó friss levegő: télen sem vagyunk fáradékonyak, tele vagyunk energiával, az egészséget szerintem nem lehet megfizetni. Apropó, fizetés: a rezsink valóban az egytizede annak, mint amennyit az előző, ugyanekkora házunkban fizettünk. A három téli hónap alatt a kandallóban tíz mázsa fa fogyott el, ami húszezer forint éves fűtésköltséget jelent.
Mi azt mondjuk: passzívházat okosan.”

gépészet

A házban mindössze egy berendezés, a Drexel und Weiss hővisszanyerős szellőztető gépe található. Ehhez egy házilagos kivitelű hűtő-fűtő kalorifer kapcsolódik, amely a talajban másfél-két méter mélyen lefektetett, 200 méter hosszú, vízzel feltöltött KPE-cső. A kalorifer télen előmelegít, nyáron hűt. Kiegészítő fűtésként egy, a nappalit ékesítő vízteres kandalló működik, amely radiátorokon keresztül a lakószobákba is képes hőt leadni. Külső levegőztetésű, kellően légtömör, így passzívházban is használható. A?melegvíz-előállításról termodinamikus napkollektorok gondoskodnak.

Tervezés: Sinóros-Szabó Balázs minősített passzívház-tervező; Aktív-Passzív Stúdió
Egy jól megtervezett passzívház nem kerül többe, mint egy hagyományos.
A legfontosabb dolog a felület-térfogat arány, az árat is ez határolja be.

 

 

A ház tervezése egyszerű volt, mert a telek tájolása kedvező; a ház és a kert viszonya meghatározta, hogy az épületet merre kell kinyitni. A megrendelő földszintes házat szeretett volna, de a helyi építésügyi előírások minimum épületmagasságot szabtak meg. Így a szokásostól eltérően itt növelni kellett a ház magasságát ahhoz, hogy az előírásoknak megfeleljen. Ezért került rá az emelet, amit egyelőre nem használnak.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}