Passzívház Budán

Passzívház Budán

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A harmincas évek modern építészete inspirálta ezt a budai hegyek között megbúvó kortárs lakóházat avantgárd formavilágot hordozó enteriőrrel. Ki gondolná, hogy egy, a kor minden technikai tudásával felvértezett passzívházban járunk? Pedig így van: ez az épület a tizenhatodik, a legújabb, a Darmstadt-i Passivhaus Institut által minősített passzívház Magyarországon.

 

01

 

Egy többgyermekes család, pontos elképzelésekkel, határozott igényekkel az új otthonukról: ez volt a kiindulási alap. Egy fokozottan energiatakarékos ház ötletével keresték meg Szekér László építészt, és bár eleinte nem akartak minősített passzívházat, László végül meggyőzte őket annak előnyeiről. A minősítési folyamat a tervezés és kivitelezés teljes időtartamára szólt, és költsége nem volt jelentős a ház építési költségeihez képest, így az építtetőnek nem volt kifogása ellene. A megbízó gyakran távolból követte az építkezést, teljes tervezői és kivitelezői szolgáltatást kért, a teljesítéseket nagyon precízen ellenőrizte, és ebbe a koncepcióba beleillett a passzívház-minősítés, ami egyúttal minőségbiztosítást is jelent. A tervezés során, valamint a PHPP-számításban megadott anyagminőségeket kötelező beépíteni, műbizonylatokkal, csomóponti rajzokkal és fotókkal dokumentálni. Ez pedig hazai viszonylatban kimagasló minőségellenőrzést jelent.

„Az építtetőknek konkrét ötleteik voltak arról, hogy milyen épületet szeretnének: padlófűtést akartak, végül a praktikum miatt mennyezetfűtés készült. Az energiaellátást illetően a földgázra, mint elérhető árú, jól szabályozható, bevált megoldásra esett a választás ” – meséli Szekér László. „A fűtés és a melegvíztermelés alapja egy kondenzációs gázkazán, amely egy 500 literes puffertartályra dolgozik – ezt napos időben a napkollektorok is ellátják hőenergiával. A napkollektoroknak ezen túlmenően másik funkciót is talált az építész, hiszen nyáron ezek árnyékolják a nagy déli üvegfelületeket.

A modern és otthonos házra a passzívház követelményrendszere mellett hatott a hely szelleme, a „genius loci” is. A környéken több korai modern lakóház is áll, például Molnár Farkas híres Lejtő utcai háza 1932-ből. A modern, nagy ablakos és teraszos, tetőteraszos, lapos tetős házforma egyfelől jól házasítható a passzívház szabályaival, másfelől az építtetők elképzelésével is találkozott, hiszen nem hagyományos, magas tetős házban gondolkodtak. A harmincas években Molnár Farkas, Moholy-Nagy László, az Olgyay-testvérek és mások által képviselt irányzat már foglalkozott a Nap, a fény, az árnyékolás, a környezet, az egészséges életmód, a levegőminőség kérdéseivel. A korszerű építészeti törekvések sajnos egy időre megszakadtak: az évtized gazdasági válsága, a háború, a ’45 utáni szocreál irányzatok megakasztották a kutatásokat. Az úttörő törekvésekre méltán lehetünk büszkék, az irány ma is jövőbe mutató és továbbgondolható.”

Budán ez az első, a fővárosban amásodik minősített passzívház.

Ez az első hazai Multipor hőszigetelő rendszerű épület.

A háromszintes, 350 négyzetméteres ház éves fűtési költsége 53000 forint.

tervező: Szekér László Okleveles építészmérnök, minősített passzívháztervező.

 

 

Az épület két önálló lakásra bontható; akár egy lakás, akár kettő, a rezsi szinte nulla. Az építtetők ragaszkodtak a kiváló minőséghez, a piacképes megoldásokhoz, így esett a választás a passzívházra.
A családfő arra is gondolt, hogy ha úgy adódik, a ház könnyen eladható, vagy kiadható legyen. Ahhoz, hogy a vevő ne forduljon majd ki tíz év múlva, jövőbiztos házat kell építeni. Ez ma a minősített passzívház.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.