Ragadd meg a Napot!

Ragadd meg a Napot!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy különleges ház, amely nem csak szép, de száz százalékban hasznosítja a Nap erejét. Falai nyáron nem engedik be a hőt a lakásba, az energia egy végtelen kapacitású talajhő akkumulátorban tárolódik el, majd télen az ingyen energiával – és nem a belso térbol – fűti az udvart. Először mi sem akartuk elhinni, hogy ez létezhet, de nyíregyházi vendéglátónk bebizonyította.

 

01

 

A házunk építési engedélyét 2007 január negyedikén kaptam meg, ami akkor még egy hagyományos téglaházról szólt” – kezd a hétköznapinak nem nevezhető történetbe Bárkányi Tamás. „Január 29-én Lengyelországba kellett utaznom, ahol részt vettem egy építőipari kiállításon, ahol az egyik standra ez volt kiírva: nulla energiás ház. Tíz percet beszélgettem az ott álló úriemberrel, akinek ennyi idő is elég volt arra, hogy bebizonyítsa, valóban lehet nulla energiabevitelű házat építeni, mégpedig akkor, ha felhasználjuk a föld energiatároló képességét. Innen indult el a találmányi gondolat. Egy hagyományos épületben az a legnagyobb probléma, hogy a falakon és az ablakokon keresztül az udvart fűtjük. Meg kellene tehát állítani a lakásból kiáramló hőt, de hogyan? Hiszen a legjobb minőségű hőszigetelés is csak lassítja a hőáramot. Megkerestem egy épületgépész kollégámat, a Macskássydíjas Nagylucskay Lászlót, és azt kérdeztem tőle, szerinte hogyan lehetne a talaj melegével beburkolni a házat? Ő említést tett arról, hogy jó 8–9 évvel ezelőtt volt itt Nyíregyházán egy szerkezet: két rács között egy hungarocell lap helyezkedett el, ebből építettek házat…

Rögtön módosíttattam a téglaházra szóló építési engedélyt, épületszerkezetet váltottam, mert rájöttem, hogy ez a falszerkezet a legalkalmasabb arra, hogy az ötletemet megvalósítsam. Az acélrácsra közvetlenül rá lehet tekerni azt a csőkígyót, amellyel a föld energiáját felhozhatom egyenesen a falba, illetve a napenergiát letárolhatom a földbe! Mivel a csőkígyó a fal külső részén fut, így ingyen energiával tudom fűteni az udvart, ha pedig ingyen energiával fűtöm az udvart, akkor már nem a szoba belső, drágán előállított hőjével kell ezt megtennem, a belső tér hőmérséklete ugyanis nem az udvar hőmérsékletével fog találkozni, hanem az előfűtött külső réteggel! Bonyolult kísérletek következtek: felállítottunk egy hipotézist, számításokkal igazoltuk, megépítettük, majd a gyakorlatban mérésekkel igyekszünk alátámasztani a helyességét.

Három év elteltével mára az empirikus méréseken túlvagyunk, és ezek egyértelműen bizonyítják: a hipotézis beigazolódott. A házat a felépülte óta monitorozzuk, és a több mint hárommillió adatot egy hatalmas szervergépen tároljuk. A pécsi főiskola egyik hallgatója feldolgozta az adatokat, és diplomamunkát írt belőle. Mi pedig boldogan élünk itt.”

 

   Bárkányi Tamás szerint a jól megtervezett ház elve a napenergia maximális hasznosítása minimális hőveszteség mellett. Hogy ezt milyen módon érjük el, erre több lehetőség is adódik. Egyik a passzívház-koncepció, ahol a fokozott hőszigetelés mellett a hővisszanyerős szellőztetésre fektetik a hangsúlyt, és minél kevesebb primer energiafelhasználásra törekednek. De ugyanúgy üdvözítő lehet a nulla energiás ház, Tamás találmánya ebben az irányban kínál alternatívát. 14
Bárkányi Tamás
gépészmérnök

 

tulajdonosok

Bárkányi Tamás gépészmérnökként jó pár éve kereste a megoldást, hogyan lehetne a falakon át távozó hő mennyiségét lényegesen csökkenteni vagy megállítani, nem úgy, mint a passzív hőszigeteléssel, ami csak a hőáramlás sebességét csökkenti. Találmánya, az „aktív hoszigetelésu épületszerkezet” a Nap energiáját hasznosítja: a falban futó csőkígyó az ingyen energiát a földbe vezeti, amely végtelen akkumulátorként tárolja azt, majd ezzel az energiával lényegesen (kb. 60 százalékkal) csökkenti a belso és külso tér közötti hoáramot egy ugyanolyan vastagságú passzív hoszigeteléshez képest.

szemlélet

A találmányi gondolat lényege, hogy a megújuló forrásból származó energiát átalakítás nélkül, alacsony hőmérsékleten hasznosítsuk. A Jóisten energiát ad, hideget is, meleget is, csak nem mindig akkor, amikor nekünk kell. Ha semmi mást nem teszünk, mint hogy megőrizzük otthonunk melegét, vagyis elraktározzuk a meglévő energiát, máris elértük a közel nulla energiafelhasználást! Igyekeztünk tehát minden ingyen energiát megfogni: a tetőn napkollektorok, kútviz energiáját hasznosító hőszivattyú, a falban csőkígyó gyűjti a hőt, amelyet a földben tárolunk, és ha kell, bármikor visszanyerhetjük.

gépészet

A ház gépészete rendkívül bonyolult, hiszen nem csak lakóház, de egyben kutatólaboratórium is. A nap energiáját a falban futó csőkígyó és a tetőn helyet kapott napkollektorok gyűjtik a talajba és egy ezer literes puffertartályba, amelybe a kútvizes hőszivattyú és a vízteres kandalló is bekapcsolódik. Ha túl sok a begyűjtött ingyen energia, a ház alatt lévő csőkígyó segítségével a földbe tárolják – mint végtelen kapacitású akkumulátorba –, ahonnan, ha szükség van rá, visszanyerik.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.