Kész szerencse

Kész szerencse

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

 

Környezettudatos házigazdánk már a nyolcvanas években azt kereste, hogyan hagyhatja maga mögött a legkisebb ökológiai lábnyomot. Sokadik házépítésénél az energiahatékonyság mellett az egyszerűség, megbízhatóság, gyorsaság és variálhatóság volt a fő szempont. Ezért döntött a nagypaneles készház-technológia mellett.

 

01

 

A történet jó pár évvel ezelőtt kezdődött. „Házakat nézegettünk, az utcákat járva véletlenül befordultunk ebbe a kis eldugott utcácskába is, és megláttuk a táblát: telek eladó” – kezd a történetbe házigazdánk. „Még aznap este felhívtam a tulajdonost, másnap találkoztunk, harmadnap megbíztam egy jogászt, a negyedik nap aláírtuk a szerződést. Rendkívül szerencsés hely ez, minden szempontból: forgalom csak annyi van, amennyi a lakó, ugyanakkor közel az iskola, óvoda, bolt, posta, és kiváló a tömegközlekedés is. Ha az ember elég háklis, akkor hihetetlen kicsi az esélye annak, hogy minden igényének megfelelő házat találjon készen. Persze a nyomott ingatlanárak mellett sokkal jobb most venni, mint építeni, ezzel szemben minimum egy beruházás van az ember életében, ami nem megtérülés- szempontú, és ez a háza. A komfortérzet nem forintosítható. 2008 áprilisában vettük meg a telket, ami azután jó ideig pihent. Bő egy év múlva, egy békés vasárnap sétáltunk le a Kongresszusi Központba, a Készház Vásárra. Egy építkezésben ugyanis nemcsak vonzó elemek vannak, hanem a sok macerára gondolva egyre több riasztó is. Az ember tehát próbálja minél egyszerűbben megúszni, ugyanakkor az is fontos volt, hogy ha házat építünk, akkor az korszerű és energiahatékony legyen. Így jött a készház ötlete. A bejárattól jobbra az első standon megláttuk a Wolf System standját, ahol nagyon jó információkat kaptunk, és jó benyomást szereztünk. Elkezdődtek a tárgyalások, ami együttműködéssé, sőt, együttgondolkodássá fejlődött. Mert fontos a koncepció, lényeges a technológia, de a (szak)ember pótolhatatlan! A tervezésben segédkező Péterre ma is jó szívvel gondolunk.

Elképzeléseinket a funkcionalitást illetően egy A/4-es papíron összefoglaltuk: fölsoroltuk a ház kívánt helyiségeit, megjelölve a négyzetmétereket és a szintenkénti elosztást. Egyetlen ponton merítettük ki a beépítettségi határokat, ez pedig a földszint alapterülete. Sokkal nagyobb lehetne az alagsor, az emelet, az épületmagasság, de arra törekedtünk, hogy a ház az ésszerű határokon belül maradjon, a méretét tekintve is.

Két dologtól félek egy építkezésen: az egyik a sok-sok szakma koordinálása, a másik a víz. Én még soha nem laktam olyan házban, ami ne vizesedett volna. A víz mindig ott volt a fizika órán, a szakmát gyakorló mesterek nem biztos. Utóbbiak ráadásul egymással sem mindig egyeztetik jól az időbeosztást, a feladatok elvégzését. Egy jól megtervezett készháznál ilyesmi nem fordulhat elő: két újabb tényező, ami a készház felé hajtott minket.”

 

   Közvetlen partnerként dolgozunk: térítésmentesen elkészítjük az első három dimenziós tervet, árajánlattal. A tervdokumentációt mi adjuk be, műszakilag mindent leegyeztetünk, és a generálkivitelezést is lebonyolítjuk. Olyan házakat építünk, amik a környezetnek semmiféle hátrányt nem okoznak. Már az alapanyagok előállításánál is igyekszünk minden mérgező anyagot kizárni – osztja meg velünk a Wolf System Kft. filozófiáját a divízióvezető.  kujani peter
Kujáni Péter


a tulajdonosok

Az ember, ha az ötvenes évei derekán jár, egyrészt sejti, hogy mi az építkezés, mert végigcsinált már legalább egyet, másrészt még van ereje egyet lebonyolítani. Vendéglátóink gyerekei már kirepültek. Olyan házat szerettek volna, ahol most is jól érzik magunkat, de húsz-harminc év múlva is a mostanival azonos életnívón élhetnek.

szemlélet

„A nyolcvanas évek derekán jártam először Angliában – meséli László. Nagyon kevés pénzem volt, így azt ettem, ami a legolcsóbb: hazulról vitt babkonzervet. Egy kanadai fiú ránézett, és közölte, ez egészségtelen. O már akkor azt nézte, mi az egészséges, amikor bennünk még föl sem merült ez a szempont. Azóta sok év telt el, és én is bejártam egy utat: egészségesen táplálkozom, nem szemetelek és az autóm hibrid. Azt az elvet vallom, hogy inkább legyen a beruházás egy hangyányival drágább, de a fenntartási költség és a környezetterhelés szinte nulla.”

gépészet

A Stiebel Eltron LWZ 404-SOL kompaktgépe egyszerre három funkciót lát el: vezérli a hőcserélős szellőztető rendszert; ezzel egy egységben tartalmazza a fűtésről és hűtésről gondoskodó levegő-víz hőszivattyút; illetve a háztartási meleg víz előállítását szolgáló napkollektort is kezeli.
Az első évben a villanyszámla havi 33 000 forint volt, míg a régi háznál a villany- és a gázszámla együtt 110 000 forint volt éves átlagban. Ha havi 80 000 forint átlag megtakarítással számolunk, az éves szinten közel egymillió forint: a gépészeti többletberuházás költsége három év alatt megtérül.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.