Feszített tempóban

Feszített tempóban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mit tesz egy környzettudatos fiatal házaspár, ha a harmadik babáját várja, és másfél szobás kis lakását kinőtte? Vesz egy telket, és épít egy passzívházat! Persze azért ez a történet közel sem ennyire egyszerű, így Andreával és Istvánnal is sok kaland megesett, mire első családi házuk felépült.

 

02

 

Kőbányán laktunk, egy 53 négyzetméteres kétszobás lakásban, ahol a gyerekek folyton betegek voltak, és a feleségem is állandó légúti panaszokkal küzdött” – kezd a mesébe István. „Mi lenne, ha elköltöznénk egy közeli településre, olyan helyre, ahol a gyerekeink egészséges környezetben nőhetnek fel? A család távolabb élő tagjai miatt olyan helyet kerestünk, ahonnan a 4-es főutat könnyű elérni. A munkámmal járó sok utazgatás miatt az is fontos volt, hogy közel legyenek az autópályák, de a feleségemre és a kislányokra gondolva szempont volt a jó vonatközlekedés, a jó iskola és középiskola helyben léte is. Így esett a választásunk Ócsára. Először házakat nézegettünk, de egy olyat sem találtunk, ami tetszett volna, illetve méretben sem volt megfelelő. Mint mérnök, azt is láttam, hogy mi egy felújítás, átépítés és egy újépítés között a különbség: egy átépített ház soha nem tudja azokat a paramétereket, mint egy új, így végül építkezésbe fogtunk.

Egy hagyományos téglaház terveit vázoltuk fel Viola Károly helyi építésznek, aki egy ragyogó térbeosztású épület rajzával állt elő. Aztán felkerestük Farsang Attilát, hogy energetikailag javítsunk a terven. Attila csak passzívházban tudott gondolkodni: átrajzolta a csomóponti terveket, és megkérte Miskolczy Imrét, akivel régóta jó munkakapcsolatban álltak, hogy készítse el a PHPP-számítást, vázolja fel a rétegrendeket, és tervezze meg az épület gépészetét. Elém tárták az eredményt: 30 centiméter fali, 40 centiméter födém és alap hőszigetelés, és ezek mellé kérnek tíz négyzetméter ablakfelületet a déli oldalra…

Kellett jó két hónap, mire megértettem a passzívház-koncepció lényegét, ám végül megkértem Károlyt, hogy a számítások szerint rajzolja át a terveket: passzívházat fogunk építeni!” A tervezés a kivitelezéssel együtt folyt, mindig egy-egy munkafolyamatra terjedt ki, mivel a harmadik baba érkezése miatt a házat hét hónap alatt be kellett fejezni. A feszített tempó mellett is előre gondolkodak Istvánék: a lemezalap áttörésével előkészítették egy hőszivattyú beépítésének a lehetőségét; az aljzat csövezésével kiépíthető lenne egy padlófűtés-rendszer, a padlásról csöveket és kábeleket vezettek le, hogy napkollektort vagy napelemet is felszerelhessenek majd. A gyakorlat azonban azt mutatja, ezekre nemigen lesz szükség…

 

   Az építtető jó szemmel választotta ki a város központi területén lévő, mégis csendes, zárt telket. A két nemzedék éjszakai élettere (háló, fürdőszoba, vécé) elválasztva, két közlekedőről közelíthető meg, a közös helyiségek tágasak. Az otthoni szakmai munka céljára dolgozószoba készült. Az épület egyszerű tömegformálása segítette az építtetők azon kitűnő ötletét, hogy passzívházként épüljön meg a családi ház. viola karoly
Viola Károly

 

a tulajdonosok

Andi és István három kislányukat, a hatéves Karinát, a négyéves Zsófit és a kétéves Tamarát nevelve új, tágasabb otthonra vágytak. Andi a szakdolgozatát környezetvédelmi témakörben írta, így elsődlegesen ő az energiahatékonyság elkötelezettje. Persze az Eger, Telki és Szeged településrendezési tervének kidolgozásában részt vevő tájépítész mérnök apukától sem állt messze a környzettudatos építés, a passzívház alapelve.

szemlélet

A tájépítészet nemcsak műszaki irányultságot, hanem jó társadalom- és emberismeretet is kíván – vallja István, aki szakmaszeretetéből eredezteti környezettudatos elkötelezettségét. A környező országok építésügyi szabályzatai sokkal előrébb járnak, mint hazánk: Szlovákiában például fele olyan fűtési energiafogyasztási értékeket kell produkálni, mint nálunk. Innen jött a nagy elgondolás, hogy ha egyszer saját családi házat építünk, akkor az minél energiahatékonyabb és környezetbarátabb legyen. Ne a múltnak építsünk, hanem a jövőnek!

gépészet

A ház gépészete: a háztartási meleg vizet egy 200 literes Hajdú villanybojler szolgáltatja; a szellőzésről a Miskolczy Energiaterv Kft. által szerelt, Dantherm HCV3 típusú, 90 százalék hatásfokú hővisszanyerős szellőztetőgép gondoskodik. A kiegészítő fűtést a mennyezetbe épített, 2,8 kW-os Caleo elektoromos fűtőpanelek látják el.

A futési villanyóra állását István mindennap rögzíti. Kiderült, hogy a darmstadt-i Passzívház Intézet által előírt értékről ailg maradt le a ház: a 15 kWh/m2/év fűtési hőigény helyett 18-at fogyaszt. A fűtés az első évben 90 000, a második évben 150 000 Ft volt, azaz a teljes fűtési idény egy négyzetméterre vetítve még 1000 Ft sincs.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.