Ugyanígy, ugyanezt, ugyanitt

Ugyanígy, ugyanezt, ugyanitt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lehet-e egy otthon minden földi jóval felszerelt, pazar alapterületű, ugyanakkor mégis fokozottan energiatakarékos és extrém alacsony rezsijű? A válasz természetesen igen. Bár házigazdáink nem törekedtek a passzív szint elérésére, mégis sikerült egy olyan házat építeniük, amely a fenti kritériumoknak maradéktalanul megfelel.

 

04

 

Ö t évvel ezelőtt vásároltuk meg a telket, egy 1300 négyzetméteres, közművesített területet – kezd a történetbe házigazdánk, László. „Hogy miért ezt választottuk? Egyrészt a főváros közelsége miatt, ugyanakkor mégsem szerettünk volna Budapesten lakni, vidékre akartunk költözni, ahol sok a zöld és ahol biztonságban élhetünk. Azért választottuk végül a Gödöllői-dombságot, mert így nem kell átutaznunk a városon, ha látogatóba megyünk a szüleinkhez, illetve a munkahelyeink miatt is erre a régióra szűkült a kör.

Ahogy jöttünk az autópályán, megláttuk ezt a zöldövezetes szép kis parkfalut, és azonnal megtetszett. A térképen próbáltuk megkeresni, mi lehet ez, egyáltalán melyik községhez tartozhat ez a rész, de nem volt egyszerű megtalálni. Végül mégis sikerült, és a sorompót átlépve azonnal megragadott a látvány: a szép új házak, a dimbes-dombos táj és a legnagyobb hozzáadott érték, hogy mindez egy zárt és őrzött, tehát tökéletes közbiztonságú terület, amit rendszeresen ápolnak.

Mielőtt belevágtunk volna az építkezésbe, persze mi is jó pár házat megnéztünk, de nem találtunk olyat, ami megfelelő lett volna: vagy az elrendezés volt a számunkra nagyon előnytelen, vagy az épület fenntartási költségei voltak rettentően magasak. Még ha jó áron is jutottunk volna hozzá a házhoz, az óriási rezsi elrettentett minket. Úgy döntöttünk tehát, építkezni fogunk! A telket nem lehetett megosztani, és arra gondoltunk, hogy ha már egyszer tervezünk és kivitelezünk valami nívósat, akkor azt el is tudjuk majd adni, ezért ikerházat építettünk. A saját tapasztalatunkból, illetve magazinokból ötleteket merítve próbáltunk a saját házrészünk mellett az ikerházfélre is tökéletesen odafigyelni, és olyan elrendezést kialakítani, amely univerzális, és akár egy idős házaspár költözik majd a szomszédba, akár fiatalok, akkor is lakható és élhető.

Bár a passzívház szintjét nem éri el a házunk, de így is minden igényt kielégít, és a rezsivel is elégedettek lehetünk. Ha újra építkeznénk? Ugyanígy, ugyanezt, ugyanitt! Ebben azt hiszem, minden benne van – összegzi László.

 

   A ház első vázlatai egy hagyományos technológiával épült téglaházra készültek. A Construmán szerettek bele a megrendelok a passzívház gondolatába, aminek őszintén örültem, mert ezzel egy olyan energiatakarékos házat alkothattunk, ahol a modern építőanyagokkal és alternatív energiaforrásokkal nem csak költséget takarítunk meg, de óvjuk is környezetünket. Hiszem, hogy az ilyen házaké a jövő!  gora zoltan
Góra Zoltán

 

a tulajdonosok

A szimpatikus fiatal házaspár mindkét tagja az építőiparban dolgozik: László egy nagy fürdőszoba-berendezéseket forgalmazó céget vezet, Zsuzsa, aki korábban értékesítőként dolgozott, jelenleg lakberendezőnek tanul. Így nem lehetett kérdés az egyedi otthon ízléses berendezése. Az építkezésnél sem volt szükség generálkivitelezőre, Zsuzsa ezt is örömmel felvállalta.

szemlélet

Egy tágas, lounge stílusú házat képzeltünk el az otthonunknak, aminek kicsi a rezsije. Hogy ez passzívház, vagy A+-os, ezzel nem voltunk tisztában, nem a fogalmak vezéreltek minket. Visszafelé számoltunk, hogy a minél kisebb fűtésköltséget hogyan érhetjük el. Mi legyen az energiaforrás: gáz, villany, esetleg fa? Telepítsünk- e hőszivattyút vagy napelemet, mennyi a megtérülési idejük? Mi a legkényelmesebb és a legolcsóbb? És mi az, ami hosszú távon is az?”

Tervezi, tervezni, tervezni!

A ház szigorú költségvetési tervvel épült. Zsuzsa és László is szakmabeli, így jól tudták, mi a sztenderd és mi az exkluzív négyzetméterár, így pontosan meg tudták határozni, hogy a burkolat, a tapéta, a beépített bútorzat mennyibe kerül majd. A helyiségenkénti költségvetést nehéz volt nem túllépni, de Zsuzsának sikerült ez a feladat.
A tervezés, az építoanyagok, a gépészet és egyebek kiválasztásakor sarkallatos pont volt az energiaköltségek minimalizálása. Az eredmény: a víz, gáz, villany együttes költsége kb. havi 45 000 forint, ebből a fűtést és a meleg vizet adó gáz rezsije havi 20 000 forint, mindez 190 négyzetméter lakórészre és két személyre vetítve.

gépészet

A szellőzésről, temperálásról a Labaro hővisszanyerős rendszere gondoskodik, amely a kert alatt futó 60 méter hosszú csőrendszeren át kapja a friss levegőt. A ház téli fűtését és a meleg víz előállítását a Viessmann extrém alacsony teljesítményű, 4–24 kW-ig szabályozható kondenzációs gázkazánja biztosítja. A lakásban padlófűtés van, az elektromosan vezérelt szelepeknek köszönhetően minden helyiség hője egyénileg szabályozható.

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.