Jövőből jeles

Jövőből jeles

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Rusztikus külső, hamisítatlan Balaton-felvidéki hangulat. Aki ránéz erre a kis házra, először erre lesz figyelmes. Azután arra, hogy mégis nagyon modern, hiszen a legmodernebb technikai paramétereknek is megfelel, sőt, a szigorú a passzívház-koncepciót is teljesíti. Mindezt a legegyszerűbb gépészettel, de minőségi építőanyagokkal, kompromisszumok nélkül.

 

03

 

A mikor elhatároztuk, hogy felépítjük a második házunkat, nem gondoltunk passzívházra, egyszerűen csak egy jól szigetelt épületet szerettünk volna, ami a kor követelményeinek maradéktalanul megfelel – kezd a történetbe József. „Jó tanulság volt ugyanis az első családi házunk, amit a nyolcvanas évek végén építettünk, és már akkor is szigeteltünk. Akkoriban jelent meg hazánkban a Dryvit-rendszer és a propaganda is azt harsogta, a jövőben nem lesz mindegy, mekkora a rezsiköltség. Bevallom, nem hiszek abban, hogy húsz év múlva elfogy a gáz, ennek ellenére tény, hogy a fűtésköltségek évről évre nőnek, és rájöttem, hogy nyugdíjasként nem szeretnék fázni a saját házamban… Bencsik Jánostól hallottam egy szép gondolatot: „A passzívház befektetés a jövőbe.” Ebben nagy igazság van, hiszen az ember nem egy-két évre épít, és az építkezéssel nem csak saját magáért, de a környezetéért is felelős!

Az volt tehát a cél, hogy a gyeremekeink kirepülése után egy sokkal kisebb, élhetőbb, környezetbarátabb és fűtésszámla nélküli házban élhessünk. 2009-ben ellátogattunk a Construmára, ahol egy régi osztálytársammal találkoztunk, aki egy nagy szigetelőanyagokkal foglalkozó cégnél dolgozik, és arról beszélgettünk, hogy mennyire érdemes egy házat leszigetelni. Ő irányított át a következő csarnokba, ahol megismerkedtem Boros Károllyal, akinek passzívháza van. Fogalmam sem volt, mi az, de kíváncsivá tett. Megtudtam, hogy a passzívház egy minőségi szint, utánaérdeklődtem, mennyi lehet a többletköltség, de rájöttünk, ez eleve rossz kiindulási alap. Mi ugyanis a hagyományos? Mi az, ami többe kerül és minél? A szigetelés érdemben nem kerül többe. A nyílászárók tényleg jóval komolyabbak és drágábbak, a gépészetem viszont még a szellőztető rendszerrel együtt is egyszerűbb, mint a legtöbb házban. Az összes plusz költségem mintegy két–két és fél millió forint volt. Ennyi pénzt vannak, akik fürdőszobára, konyhára, kerítésre költenek, és a házuk pár év múlva energetikailag teljesen elavult lesz.

Nagyon szeretünk itt lakni, a természetes fény, amely a hatalmas ablakokon át mindenhonnan árad, megnyugvással tölt el. Mint ahogy az is, hogy körülölel a Balaton-felvidék, a nemzeti park látványa nyáron olyan, mintha csak Pál László valamelyik festményét látnánk. Nem bántuk meg az építkezést, mert jövőből jelesre vizsgázott az otthonunk.”

A ház koncepciója az volt, hogy legyen egy viszonlyag nagy tér, ha a család összejön, illetve hogy minden egy szintre kerüljön, hogy a nyugdíjas időkben ne kelljen lépcsőt járni. A szuterén szintben ezért kizárólag a nemrég kirepült gyerekek szobái kaptak helyet. A nappaliétkező- konyha triásza a háziasszony vágya volt: a hatalmas helyiségben főzés közben is a családdal vagy a barátokkal lehet.

Rezsi
A ház fűtésköltsége (21-22 Celsius-fok belső hőmérséklet mellett) tavaly 33 000 forint volt a teljes fűtési idényre; idén, mivel hosszú és hideg tél volt kevés napsütéssel, 37 000 forintot tett ki. A régi háznál ez több mint a tízszerese volt, alacsonyabb hőkomfort mellett. A passzívház hőigénye mindössze 1,8 Kw/ó mínusz 10 Celsius-fokban.

 

   Az első passzívházunk felépítéséhez 16 év tervezési, kivitelezési, beruházói gyakorlat, 180 saját beruházásban felépített és értékesített győri lakás és 30 családi ház után fogtunk hozzá. Bár ennél az épületnél kivitelezők nem, csak tervezők voltunk, ma már kizárólag passzívházakat építünk, hiszen ezek a legmagasabb komfortot nyújtó, legegészségesebb, legkörnyezetbarátabb, leggazdaságosabban üzemeltethető, és befektetésként is a leginkább értéktartó épületek.  boros karoly
Boros Károly

 

az építkezés

1 A padlóba 30 cm lépésálló nikecellt építettek, illetve ebből került a cellulóz szigetelés mellé a padlásra is egy járható csík 50 cm vastagságban.

2 Az Internorm ablakok beszerelés közben. Jól látható a falon kívülre, a szigetelésbe történő szerelés, hogy a légzáró szalagok felhelyezésével elérhető legyen a kellő légtömörség.

3 A ház alsó része részben a földben van. Ide is 30 cm-es vízálló EPS szigetelés került, ami itt is biztosítja a passzívház-szintű hőszigetelést, annak ellenére, hogy a föld maga is jó hőszigetelő.

4 A ház Leiertherm 30-as téglafallal épült, az alapnál Ytong hőhíd- megszakító sorral. A külső hőszigetelés szintén 30 cm vastag, grafitos Austrotherm, így a falazat U-értéke 0,1.

tulajdonosok

A szimpatikus vegyészmérnök házaspár, Mariann és József távolról kerültek a Balaton-felvidékre. A veszprémi egyetemen ismerkedtek meg, és családalapítás után a környéken telepedtek le. A gyönyörű táj, a falu határában húzódó nemzeti park miatt választották végül a kicsiny települést, amely végleg az otthonukká vált.

szemlélet

„A kornak megfelelő, vagy attól egy picit modernebb házat szerettünk volna. Alaposan utánanéztünk, mire érdemes többet költeni, így a nyílászárókban és a szellőztető rendszerben nincs kompromisszum. Nem muszáj mindenkinek passzívházat építeni, egy alacsony energiaszintű épület (ami az ötödét fogyasztja fűtésre, mint egy hagyományos ház) bárkinek elérhető. Ha minden évben az ország lakásállományának két százalékát átalakítanák ilyenné, akkor nemcsak az energiaköltségek csökkennének radikálisan, de a légszennyezés is.”

gépészet

A gépészet kialakításakor a legegyszerűbbre törekedtek, minden bővítésre felkészülve. A szellőztetésről a Paul Santos hővisszanyerős gépe gondoskodik, a ház kiegészítő fűtéséért egy extrém alacsony teljesítményű, 1,9–12 kW-os Unical kondenzációs gázkazán felel. A padlófűtés elosztását és a háztartási meleg vizet tároló dupla csőkígyós puffertartályt úgy tervezték meg, hogy a rendszer alkalmas legyen hőszivattyú, illetve szolárrendszer fogadására is. A kéménybe a gázkazán mellé széntüzelésű kazán, vagy kandalló is beköthető.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.