Tisztelet a természetnek

Tisztelet a természetnek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha egy fiatal kertész-házaspár házépítésbe fog, nem lehet kérdés, hogy otthonukkal is szeretnék kifejezni a természet tiszteletét. Az sem kérdés, hogy olyan építési technológiát keresnek, ami a lehető legkevesebb környezetrombolással jár. És ami szintén fontos: amivel a ház fenntartása a lehető legolcsóbb… Passzívházat építettek.

 

13

 

Mivel mindketten kertészmérnökök vagyunk, szerettünk volna egy nagy telket, ahol a ház mellett kényelmesen elférnek a gépeink, a teherautók, a kertépítésből megmaradt növények is” – kezd a történetbe a fiatal pár. „Édesanyám ingatlanos barátnője hozott ki bennünket néhány évvel ezelőtt Ócsára, ahol azonnal beleszerettünk a telekbe, és egy év múlva meg is kezdtük az építkezést. Akkoriban nem volt még itt semmi, csak az erdősáv, a szénabálák, egy legelésző juhnyáj, és a szomszéd nagyon szépen felújított nádfedeles parasztháza. Amikor eldöntöttük, hogy építkezünk, elmentünk a Construmára, hátha új anyagokat, építési módokat ismerhetünk meg. Az egyik standon találkoztunk a Magyar Passzívház Szövetség által képviselt, számunkra addig teljesen ismeretlen technológiával, a polisztirol-zsalus falazóelemmel, és meggyőzött bennünket. Azelőtt még nem is hallottunk passzívházról, így nagyon meglepett a fűtés nélküli otthon gondolata. Ám csakhamar rájöttünk, ezt nekünk találták ki! A falazóelemeket forgalmazó cégen keresztül ismertük meg a szintén Ócsán, innen alig 300 méterre élő Farsang Attila építészmérnököt, aki hatalmas lelkesedéssel fogadta az ötleteinket és végigkísérte az építkezést.”

A nagy lendületű indulást azonban kudarcok sorozata követte: hamar kiderült, a generálkivitelező közel sem annyira tökéletes szakértő, így végül ők csak a falazatig jutottak el, az ácsot, burkolót, vízvezeték- és villanyszerelőt már a férj szerezte. „Amikor elkezdtük az építkezést, gyorsan rájöttünk, mennyire gyerekcipőben jár ez a technika, ennek ellenére próbáltunk mindent úgy kivitelezni, hogy a passzívház-minősítésnek megfeleljen a ház” – meséli vendéglátónk. A Blower-Door teszten (légtömörség- vizsgálat) mégis elvéreztek… A teszt eredménye egy összességében hat négyzetcentiméteres rést mutatott ki a házon, ami semmiségnek tűnhet, ám a minősítést elbukná. De gond volt a falazóelemekkel, a légtechnika csövezésével és a nyílászárókkal is (a konyhaablakot véletlenül 40 centiméterrel kisebbre méretezték, így újra kellett gyártatni).

Dóra és János mégsem veszítették el optimizmusukat: „Amikor beköltöztünk, annyira átláttuk az építkezés menetét, a bukatókat, azt, hogy mi minden volt a mesteremberek fejében, és hogy mennyi mindent lehetett volna másképp csinálni, hogy akár már másnap el tudtunk volna kezdeni egy új házat építeni. Sőt, most is szívesen nekikezdenénk, ha az ára a zsebünkben lenne…”

 

   A jövő egyértelműen a közel zéró energiaszintű épületeké: egy passzívház 80-90 százalékkal kevesebb fűtési energiát fogyaszt, mint egy hagyományos, és 60-75 százalékkal kevesebbet, mint egy kis energiaszintű (A+) épület. Ma már a megépítéséhez szükséges összes alapanyag, építészeti, gépészeti szerkezet elérhető hazánkban, és nem drágább, mint egy szokványos építkezés. Nem pénz, hanem elhatározás kérdése. farsang attila
Farsang Attila

 

A sarokablakon árad a fény, így nem kellett attól tartani , hogy a karakteres fagerendák és a sötét bútorzat komor lesz.

A nappali–konyha–étkező közel ötven négyzetméter alapterületű. A konyha rusztikus bútorzata passzol a fagerendás mennyezethez. A bútorokat egy gyáli asztalos készítette, egyéni megrendelésre. A közös élettér koncepciója az volt, hogy amíg Dóra főz, addig is együtt legyen a család, háttérben a gyönyörű tájjal. A berendezésben az időtállóságra törekedtek, itt semmi sem megy ki tíz év múlva a divatból.

"A minőség és a lehető legkisebb anyagi ráfordítás egyensúlyával igyekeztünk építkezni"

Házigazdáink, a szülők példáját követve, szerettek volna egy kandallót, ám erről mindenki igyekezett lebeszélni őket. Kiderült, a gyakorlatban sem egyszerű kérdésről van szó, hiszen egy passzívházba nem könnyű megfelelően légtömör kandallóbélést találni, és nem is olcsó. Az első, fűtés nélküli télen tapasztalt 19–20 Celsius- fokos hideg miatt mégis rászánták magukat.

A ház bejárata középre került, külön osztva a nappali tartózkodási helyet és a szeparét. Balra egy tolóajtó nyílik, amely szükség szerint intimitást teremthet. Házigazdáink ugyanis a munkájukból eredően otthon is ügyfeleket fogadnak; az iroda és a vendégmosdó közvetlenül a bejárat mellett kapott helyet, hogy ne kelljen megnyitni a teljes otthont a megrendelők előtt.

a tulajdonosok

Dóra és János aznap ünnepelték a harmadik házassági évfordulójukat, amikor vendégségben jártunk náluk. Mindketten kertészmérnökök, saját kertépíto vállalkozást üzemeltetnek, így számukra a zöldben élés nem lehetett kérdés. De a legnagyobb öröm, hogy a fiatal házaspár most várja első gyermekét, aki július végén érkezik!

szemlélet

Egy kertésznek télen nincs munkája, de bevétele sem! Egy hagyományos családi ház fenntartása, fűtése viszont – pláne ha az ember napi huszonnégy órában otthon tartózkodik – egy vagyonba kerül. Ezért házigazdáink olyan házról álmodtak, ami „ingyen” üzemel. Persze a természetben élő és a környezetet tisztelő emberekként az is legalább ennyire fontos volt, hogy az építkezéssel, a lakhatással a lehető legkevesebbet vegyék el a természettől kényelmük megteremtése miatt…

az építkezés

A 20 cm vastag polisztirol alapú lemezalapra szintén 20 cm szerelt vasbeton került. Közé, és a 8 cm aljzatbeton közé lépésálló polisztirol hőszigetelést tettek, itt futnak a gépészet csövei. az építkezés

A tetőszerkezet elkészült. A tulajdonosok az időállósága miatt a Mediterrán betoncserepeit választották. A lábazat vízszigetelése után elkezdődhetett a nyílászárók beépítése.

A polisztirol elemekből felépülő falazat nagyon gyorsan elkészült, az elemek „legóként” kapcsolódnak egymáshoz. A nagyobb feladatot a vasbetonnal való kitöltés jelentette.

Miután az ajtók és ablakok is a helyükre kerültek, elvégezték a passzívházaknál „kötelező” Blower-Door tesztet, azaz a légtömörség-vizsgálatot. A nyílászárók jól vizsgáztak.

Szintén komoly feladat volt a tetőszerkezet megépítése, a látszógerendás fafödémek légzáróvá tétele. A padlásra közel fél méter vastag befújt hőszigetelés került.

A szellőztető rendszer elemei is a helyükre kerültek. A hővisszanyerős berendezést a Labaro utasításai alapján maguk a tulajdonosok szerelték be.

gépészet

A gépészet egy jókora helyiségben kapott helyet, amely egyben spájz és raktárszoba is. A hővisszanyerős gépi szellőztetésről a Labaro Avent P300 kompaktgépe gondoskodik; a beszívó csonk az udvar közepén található, innen 2 méter mélyre leásott 60 méter hosszú csővezetéken át jut a friss levegő a berendezésbe. Az elhasznált levegő hőjét egy Ariston Nuos hőszivattyú hasznosítja, ez állítja elő a háztartási meleg vizet.

adatlap

Alap
75 cm zúzott kő; geotextília; drénlemez; 20 cm hungarocell alapú lemezalap; 20 cm szerelt vasbeton; 3 cm lépésálló hungarocell szigetelés; 8 cm aljzatbeton

Falazat
40 cm-es háromhéjú, polisztirol-zsalus falazóelemek vasbeton erősítéssel (U=0,11 W/m2K)

Födém
Fafödém, a szobák fölött gipszkarton borítással, a nappaliban és a dolgozószobában látszógerendás megoldással; Dörken hőtükrös fólia; 40 cm Thermofloc befújt hőszigetelés; hagyományos fedélszék, betoncserép

Nyílászárók
Internorm Edition fahab- alu rendszerű ablakok (Uw=0,71 W/m2K); bejárati ajtó: Internorm Linea

Rezsi
A rezsi a lakók életvitelétől függ, mégis kulcskérdés, hogy mennyi a fűtésköltség: a hővisszanyerős szellőztető gép üzemelési költsége kb. havi 1500 forint, a kiegészítő fűtésként használt kandallóban az idei hosszú télen tíz talicska fa fogyott el úgy, hogy a nappaliban közel harminc Celsius-fok volt.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.