Nagy család, nagy ház, kis rezsi

Nagy család, nagy ház, kis rezsi

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vajon lehet-e egy passzívház nagy alapterületű, minden igényt kielégítő, modern és ízléses, mégis az összes szigorú követelménynek eleget tévő? És miért fontos az, hogy ha valaki egyszer passzívház tervezésére, építésére szánja el magát, akkor a darmstadt-i Passivhaus Institut minősítését is megszerezze?

 

03

 

Győr kertvárosi részén laktunk, egy 80 négyzetméteres lakásban, ott született az első kislányunk” – kezd a történetbe Györgyi, a háziasszony. „A második baba érkezésekor úgy gondoltuk, jobb lenne közelebb kerülni a nagyszülőkhöz, így visszaköltöztünk a szülővárosomba, abba a kisvárosba, ahol azóta is élünk. Ám a harmadik kislányunk érkezésekor ezt a lakást is kinőttük.

Eladtuk tehát, és nekiálltunk építkezni: úgy véltük, ha mi magunk építjük fel az otthonunkat, akkor az igényeinkre szabva, a család köré épülhet. Fontos volt persze az is, hogy energiatudatos életmódunkat is tükrözze: mindig is igyekeztünk odafigyelni a környezetre, a természetre és az energiaforrásainkra, de az eddigi lakásaink egyike sem volt energiatudatos. Belegondoltunk abba is, hogy három gyermekünk még jó hosszú évekig velünk él, de később már csak vendégként járnak haza… A ház mérete tehát most legyen elegendő, de akkor se fizessünk túl sok rezsit, ha kiröpülnek a csemeték.

A munkánk kapcsán Krisztián és én is sokat járunk Németországba, ahol évtizedek óta ismert és általános építészeti mód a passzívház. Sok kollégám lakik passzívházban, de az ottani tévé, rádió, építészeti és lakáskultúra lapok is szinte csak a passzívházakról cikkeznek. Rengeteg készházat is megnéztünk, szintén német honlapokon, ahol ugyancsak egyre többször találkoztunk a „passzív” kifejezéssel, míg végül minden arra predesztinált, hogy ha egyszer belekezdünk családi fészkünk megtervezésébe, megépítésébe, akkor az csakis passzívház lehet!

Három évvel ezelőtt még gyerekcipőben járt ez az „iparág”, sem tervezők, sem kivitelezők, sem passzívházak nemigen voltak Magyarországon. Mi pedig fontosnak tartottuk, hogy ha már egyszer passzívházat építünk, akkor az darmstadt-i minősítésű legyen, azaz igazoltan megfeleljen minden követelménynek, és ne csupán egy A+ energiaosztályú „álpasszívházban” lakjunk.

Igazán semmi olyan elvárásunk nem volt, amely ne lett volna teljesíthető, de azt tudni kell, hogy mindennek ára volt: ha az egyik szobába több fényt, nagyobb ablakot szerettünk volna, akkor a hőveszteség miatt egy másik helyiségbe kisebb nyílászárót kellett betervezni, hogy a kettő kompenzálja egymást. Egy passzívházban tehát semmi sem lehetetlen, de figyelni, mérlegelni, számolni kell…”

 

  Az első passzívházunk felépítéséhez 16 év tervezési, kivitelezési, beruházói gyakorlat, 180 saját beruházásban felépített és értékesített győri lakás és 30 családi ház után fogtunk hozzá. Ma már kizárólag passzívházakat építünk, hiszen ezek a legmagasabb komfortot nyújtó, a legegészségesebb, legkörnyezetbarátabb, leggazdaságosabban üzemeltethető, és befektetésként is a leginkább értéktartó épületek.
 
boros karoly
Boros Károly

 

a tulajdonosok

Györgyi és Krisztián mérnökök, akik bár nem az építőiparban dolgoznak, de van műszaki rálátásuk a témára. A harmadik kislányuk születésekor fogalmazódott meg bennük az igény egy saját családi házra. Ám ez csakis minősített passzívház lehet! A legfontosabb az volt, hogy otthonuk ne csupán kényelmes legyen, de tükrözze energiatudatos életmódjukat is.

szemlélet

A magyar gyakorlattal ellentétben házigazdáink fontosnak tartották a Passivhaus Nachweis tanúsítvány megszerzését. Ebben a legfontosabb információ, hogy a ház a légtömörségmérés után miként teljesíti a Passivhaus Institut által a minősíthetőség szigorú alapfeltételét jelentő 15 kWh/(m2év) épületenergetikai mutatót. Ez a legnehezebben teljesíthető érték. Ezért jellemző, hogy hazánk az „álpasszívházak országa”, mert alig van épület (ma országszerte tizenegy), amire ez igazoltan teljesülne.

adatlap

Alap
Sávalap, 15 cm kavics ágyazat, 12 cm vasalt simított aljzatbeton, 20 cm Austrotherm ATN 100 polisztirol hőszigetelés

Falazat
2 sor Ytong hőhídmegszakító, 38-as Leiertherm téglafal, 30 cm Austrotherm Grafit Reflex hőszigetelés

Födém
20 cm monolit vasbeton lemezfödém, 32 cm Rockwool kőzetgyapot hőszigetelés, hagyományos fedélszék, cserépfedés

Nyílászárók
Internorm Edition fa-hab-alu rendszerű ablakok, Uw=0,71 W/m2K; bejárati ajtó: Internorm Linea LI001

Rezsi
A fűtési hőigény nyolcada-tizede az átlagos házakénak: mindössze 2 kW/óra. A hővisszanyerős szellőztető gép energiafelhasználása 1 kW/nap (napi 50 forint). Kiegészítő fűtésként egy kis teljesítményű kondenzációs gázkazánt építettek be, a gázfogyasztás éves szinten mindössze 300 m3.

gépészet

A gépház a passzív hőburkon kívüli garázsban kapott helyet. A Paul Novus 300 központi hővisszanyerős szellőztetőgép egy levegő-párátlanító (defroster) rendszeren keresztül kapcsolódik a talajkollektorhoz, amelyben 250 méter cső van lefektetve. Ez kb. 15 Celsius-fokra képes felmelegíteni a bejövő levegőt, a maradék hőt kiegészítő fűtésként Bosch kondenzációs gázkazán pótolja, padlófűtésen keresztül.

vízellátás

A ház vízellátását két forrásból oldották meg: a vécétartályok öblítése, illetve a mosás fúrt kútból, egy házi vízmű segítségével történik, míg az ivásra, főzésre használt víz egy vízlágyító rendszeren keresztül a hálózatból érkezik.

A ház az utca felől nézve szerényen megbújik a fák mögött, igazi képét és nagyságát csak hátulról, a passzívházaknál ominózusnak számító déli oldal felől, a kertből szemlélve mutatja meg.

A 30 négyzetméteres nappali, az étkező és a konyha úgy kapcsolódik egybe, hogy mégis el vannak egymástól szeparálva. A konyhát a nappali-étkező terétől üvegfal választja el, illetve köti össze, így Györgyi láthatja, mit csinálnak a kislányok, ám az ott kellemes illatok nem jelennek meg kellemetlen ételszagként a lakás többi részén.

"Világos, szellős, modern, tágas ház, sok üvegfelülettel: ezek voltak a fő elvárások"

Hatalmas ötlet a konyhai üvegfalon a pultot eltakaró színes sódekor és a süllyesztett kavicssáv.

Ahogy ez a passzívházakban szokásos, a szellőztető rendszer a konyhában elszívó, a szobában befúvó pontokkal jelenik meg.

A hatéves Nóra szobájának hangulatát a fehér–piros–barna színvilág adja meg. Mindhárom kislány saját szobát kapott, így a négy és fél éves Zsófi és a hároméves Kata is külön alszik.

Az emeleten balra fordulva a szülői apartman található: egy gardróbból nyílik a háló-, illetve a fürdőszoba, amelyben a tusolókabin mellett egy infraszauna is helyet kapott.

A kislányok fürdőszobája mindig napfényben és vidámságban úszik a narancsszínű hidegburkolatnak köszönhetően.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.