Példamutató klímakutató

Példamutató klímakutató

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az elmúlt két-három év áttörést jelentett a passzívházak és alacsony energiafelhasználású házak terén Magyarországon is. Megvalósult több beruházás, ám igazi mérés, valódi kutatás hazánkban eddig nem zajlott. Eddig! A Gödöllői-dombságban fekvő Napraforgóházban ugyanis hosszú távú monitoring indult el. Az első megfigyelések eredményei pozitívak: az építészeti és épületgépészeti koncepció jól illeszkedik egymáshoz. Bár az épület időállandója alacsony, a hőkomfort mindig az optimális tartományban van, aktív hűtési és fűtési rendszer nélkül.

 

04

 

Apósomnak van egy telke itt a hegyen, és nagyon megtetszett ez a hely – kezd a történetbe József, akiben először föl sem merült az építkezés ötlete; egy régebbi házat szeretett volna a környéken, ám egy olyat sem talált, amely minden igényét kielégítené. „Egy kirándulás során erre tévedtünk, megláttuk ezt a telket, és azonnal tudtuk: ez az a hely, ahol az életünket folytatni szeretnénk! Mivel a fő szakterületem a környezettudományok, a klímavédelem, fel sem merülhetett, hogy ne energiatakarékos, környezettudatos házat építsünk, bár a passzívház, mint fogalom, ekkor még nem tudatosult bennem. Elindult az internetes kutatás, és rátaláltunk a Bauland Kft.-re, illetve a „legó” rendszerre, ami nemcsak végtelenül letisztult és könnyen összeépíthető, de költséghatékony is.

Egy passzívház megépítésének első lépése, még mielőtt a végleges tervrajzok a papírra vettetnek, a PHPP-számítás. Ezt először Benécs József gépészmérnök végezte el, de úgy döntöttem, hogy én is megtanulom a program kezelését, mert játszani szerettem volna azzal, hogy hová lehet esetleg még több szigetelést tenni, kisebb vagy nagyobb ablakokat beépíteni és így tovább. A passzívházon belül két iskola van ugyanis, az egyik szerint megengedett a rásegítő fűtés, a másik szerint az épületnek levegővel felfűthetőnek kell lennie. A miénk a második kategóriába esett, de a kétség még ekkor is élt bennünk: lehet-e hinni a PHPP-nek? Tényleg nem kell kémény, nem kell fűtés? Valóban nem kell…

Kalandjaink így is akadtak: a gyakorlat bebizonyította, néha még a legegyszerűbb dolgokat is el lehet rontani. Kissé elszámolták magukat a dicső mesterek, és az egyik ablaknyílás trapéz alakúra sikerült, öt centiméter eltéréssel. Miután ez kiderült, véstek… De a festők is eljátszották a bizalmat: az ablakok oldalára gyárilag ragasztott párazáró szalagok vakolhatók, és a tökéletes légzárás miatt nem is szabad őket leszedni. Véletlenül mégis találtunk szalagdarabot a kertben, ezután próbaképpen kibontottunk egy ablakot, és kiderült, sniccerrel levagdosták. Másnap a festők már nem itt dolgoztak, de mi kénytelenek voltunk a feleségemmel az összes szalagot visszaragasztgatni, az ablakokat újra beépíteni. Féltem is, hogy mi lesz a Blower-Door teszt (légtömörség- vizsgálat) eredménye, de szerencsére nagyon jó, 0,17-es lett (0,6 alatt passzívház), ami mindmáig Magyarország második legjobb eredménye.”

A tavasszal érkezett baba miatt mégiscsak biztosították az utólagos fűtés lehetőségét: a nagy házat két darab Adax infrapanel fűti.

 

   Az építtetők régi ismerőseim, akik talán szakmájuknak is köszönhetően már a tervezés előtt komolyan feltérképezték a passzívházépítés minden területét. A kiválasztott építési rendszer elemeit felhasználva mondhatni „gyerekjáték” volt a tervezés. Mindvégig a passzívházak legalapvetőbb kritériumait szem előtt tartva folyt a tervezés, hogy valóban „ne lehessen elrontani”. Először nyílt lehetőségem passzívház tervezésére, ennek során sok értékes tapasztalattal gazdagodtam – előzőleg építész munkatársként társasházak, önálló tervezőként családi házak tervezésével foglalkoztam. Azóta két pici gyermek édesanyjaként „praktizálok”. banhegyesi orsolya
Bánhegyesi Orsolya
építész

 

A műegyetem egyik doktorandusz hallgatója erről a házról írja a disszertációját, így a kinti és a benti levegő páratartalma és hőmérséklete, a falak hőmérséklete és a fényviszony folyamatos mérés alatt állnak.

tervezői gondolatok

Passzívházat két céllal tervezhetünk: koncentrálhatunk a szoláris nyereségre, vagy a hőveszteség minimálisra redukálására, vagyis hogy minél több és nagyobb ablakot kap a déli oldal, vagy inkább kisebbeket és több szigetelést alkalmazunk. Az első variációnál nagyon világos és barátságos épületet kapunk, ahol télen kellemes a hőmérséklet, ám a nyári túlmelegedés gondot okoz (komoly árnyékolás kell!); ha a klímaváltozás egyre fokozódó hatásait is figyelembe vesszük, akkor inkább a szigetelést kell optimalizálnunk. A közép-európai klimatikus viszonyok mellett a hideg és a meleg ellen is védekezni kell, ezért az ablakok kiválasztásának a szempontja az volt, hogy a szoláris nyereség ne legyen túl nagy, viszont jobban szigeteljenek. Szintén ez a nézet vezetett az egyszerű és kompakt épületformához: a hűtött-fűtött térfogat és a hőveszteségi felület aránya a kockánál a legjobb, ezért terveztünk egyemeletes, doboz formájú házat.

a tulajdonos

„Dániában jártam egy ösztöndíjjal, mint régészhallgató – meséli Feiler József –, ahol fel kellett vennem egy második tantárgyat, ez volt a „környezeti kérdések”. Mindez annyira megtetszett, hogy miután hazajöttem, másoddiplomás képzésre jelentkeztem a Közép-Európai Egyetem környezettudományok szakára. Ennek elvégzése után egyenes út vezetett a minisztériumba, ahol 2007-2008-ban kidolgoztuk a Zöld Beruházási Rendszert, majd az ombudsmani hivatalban dolgoztam, tanítottam a műegyetemen, jelenleg ismét klímapolitikával foglalkozom. Mint klímakutató, a jövőt a passzívházakban látom.”

szemlélet

„Az energiatudatosság nálam szakmai ártalom: a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia kidolgozásakor döbbentett meg az adat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyven százalékáért az épületeink a felelősek. Sürgősen változtatni kell tehát az építészeti módszereinken, amit egyébként az Európai Unió egyik direktívája is előír: 2020-tól már hazánkban is csak passzívházakat lehet építeni. Egy ház megépítése igen nagy beruházás, élettartama pedig hatvan–száz év, nagyon nem mindegy tehát, mennyire értékálló és környezettudatos épületeket emelünk!”

adatlap

Hasznos alapterület: 141 m2
Lemezalap (20 cm Neopor EPSx) U=0,131 W/(m2K)
Északi fal (30+5 cm Neopor EPS) U=0,088 W/(m2K)
Falak (20+5 cm Neopor EPS) U=0,124 W/(m2K)
Födém (35+X cm Neopor EPS) U=0,072 W/(m2K)
Ablakok: Actual Matrix Hybrid 85
Ug=0,4 v. 0,5 W/(m2K) Uk=0,93 W/(m2K)
g=0,37 v. 0,5
Összesített üvegfelület: 7,9 m2, ebből délre néz 12,2 m2

gépészet

A gépészet megtervezésénél a fő szempont az egyszerűségre való törekvés volt: minek egy passzívházba erőműnyi berendezés, hiszen a passzívház éppen attól passzívház, hogy a lehető legegyszerűbben fűthető, szellőztethető! A Helios kompakt hőcserélő szellőztető berendezés hatékonyságának titka, hogy a bejövő levegőt a földben egy százméteres csőben cirkuláló folyadék melegíti elő. Ezzel párhuzamosan egy kínai gyártmányú levegős hőszivattyú működik, amely leginkább egy hagyományos légkondícionáló berendezésre hasonlít, ám az áramfogyasztása kevesebb a felénél. A ház havi villanyszámlája éves átlagban huszonötezer forint, ennek körülbelül felét teszi ki a hűtés–fűtés–melegvíz-előállítás.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}