Számlák helyett szabadság

Számlák helyett szabadság

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy épületgépész, aki a saját cégével egy időben elkezdi építeni a saját házát. A végeredmény egy minden igényt kielégítő épület, amelybe öröm belépni. Itt mindig friss a levegő, még télen is, ráadásul úgy, hogy fűtésre alig-alig kell költeni. A cél kettős volt: az egészséges és kellemes lakókörnyezet mellett azt is be akarták bizonyítani, hogy valóban elérhető szinte nulla rezsi mellett a magas életszínvonal. Mivel a cég raktára és az iroda is itt található, a tulajdonosoknak szinte ki sem kell mozdulniuk, viszont bárki elmehet hozzájuk, és megtapasztalhatja, mit jelent a jó levegő.

 

03

 

Saját családi házat szerettem volna, ez egy régi vágyam volt, mint ahogy az is, hogy ha egyszer megépül a ház, akkor legyen benne szellőztető rendszer” – kezd a történetbe Róbert, aki épületgépészként elkötelezett híve ezen berendezéseknek. „Mónika, a feleségem makói, én szegedi vagyok, mindkét településen nézegettünk telkeket, de nem találtunk jó helyen, jó áron, így keresgéltünk tovább. Deszk pontosan a két város között van, kistelepülés, nyugodt, csöndes, biztonságos, és itt ki tudtuk alakítani a raktárat, az irodát is. Ez a telek az utolsó az utcában, teljes mértékben déli tájolású, és fantasztikus kilátás nyílik innen Szeged városára.

Olyan építési technológiát kerestem, amellyel a lehető legkedvezőbben alakul a rezsink. A falazat Bauland polisztirol építőelemekből épült, mert 2006-ban nem voltak még kaphatók olyan minőségű hőszigetelések Magyarországon, amivel a passzívház szintet el lehetett volna érni. A lényeg ugyanis az, hogy megfelelő hőátbocsátási tényezőket kell produkálni. Ha újból elkezdenék építkezni, ma is hasonló technológiával tenném, mert fantasztikus dolognak tartom, hogy ha elutazunk télen síelni, és lekapcsolok minden fűtő, szellőztető rendszert, 16 Celsius-foknál akkor sincs hidegebb a házban, még akkor sem, ha odakint mínusz húsz Celsius-fok van. A tetőszigetelés a Thermofloc cellulóz anyaga, 25 centiméter vastagságban befújva: hőkamerával figyelve a házat, ugyanazokat a paramétereket kapjuk a födémnél, mint a falazatnál vagy a lábazatnál.

Ha valaki házat épít, a legelső beruházása egy iránytű legyen: a legfontosabb dolog ugyanis a tájolás. Nálunk a nyílászárók mind déli tájolásúak a szoláris nyereség, vagyis a passzív energia hasznosítása érdekében. A nyílászáróink 90 százaléka fix, ezzel is spóroltunk, mivel fele annyiba kerülnek, mint nyitható társaik, ráadásul jobb hőszigetelési adottságokat érnek el. Ezzel egy építkezésnél durván egymillió forintot meg lehet takarítani. Egy szellőztető rendszer ára körülbelül egy-két millió forint, és mivel a hővisszanyerős rendszereknél nincs szellőztetési hőveszteség, harminc százalékkal kevesebb gépészetet igényel a ház, magyarul a friss levegő ingyen van.”

Az elektromos motorkerékpár Amerikából érkezett, és egy töltéssel kb. 50 kilométert tesz meg. Aztán a napelemek segítségével „megtankolom”.

Szűcs Róbert épületgépész a ház tulajdonosa

Németországban dolgoztam egy kontingenssel 2005-ben, ott ismerkedtem meg a hővisszanyerős szellőztető rendszerekkel. Itthon ekkoriban ezek a berendezések még szinte teljesen ismeretlenek voltak, így hazatértem után eldöntöttem, hogy elkezdek ezzel foglalkozni, és megalapítottam a Labaro Kft.-t. Hővisszanyerős technológiával felépíteni egy házat semmivel sem kerül többe, mint szellőztetés nélkül, a haszna azonban vitathatatlan: ezen házak rezsije töredéke a hagyományosokénak, illetve ami még nagyon fontos, hogy az állandó légcserének köszönhetően egészséges környezetben él az ember. Ma már nem csak forgalmazom, de magam fejlesztem is a rendszereket: saját szabadalmam az antiallergén box, amelyre Európai Uniós támogatást is kaptam. Természetes volt számomra, hogy ha egyszer saját családi házat építek, akkor azt példamutató épületnek szánom, ahová bárki eljöhet, és megtapasztalhatja, mit jelent a jó levegő.

gépészet

A 17 Celsius-fokos friss levegő egy talajkollektoron keresztül jön be és jut el a tulajdonos cége által kifejlesztett antiallergén boxon keresztül a házba, ahol a rendszer egy visszapárásítóban folytatódik. A hővisszanyerős szellőztető berendezés maximális teljesítménye 450 m3/h, télen a hővisszanyerő a bent lévő 23 Celsius-fokból 22-t visszatáplál, nyári üzemmódban egy bypass átkapcsolásával a talajhőcserélőn keresztül érkezik a levegő. Kiegészítő fűtésnek egy padlófűtést működtető víz-víz hőszivattyút, illetve két darab 4 kW-os elektromos kazánt terveztek be.

A szülők hálófülkéjét a régi konyha helyén alakították ki, és egy kétirányban elhúzható tolóajtó választja el a nappalitól. Mivel az északi oldalon van, természetes világításáról pengeablak gondoskodik.

A gyönyörű konyháról senki sem gondolná, hogy a helyén eredetileg terasz volt. Hőszigetelési adottságai mégis megvannak, mivel két oldala a ház eredeti fala, mennyezetére pedig 35 centiméteres Thermofloc befúvott hőszigetelés került.

A konyhai hatalmas üvegfelület valósággal árasztja a fényt, ugyanakkor az eredeti, folyosóra nyíló ablakokat is meghagyták, így a közlekedő tér is mindig kap természetes megvilágítást.

Az elsőosztályos Brigitta szobájába lépve a kétféle exkluzív tapéta vonja magára azonnal a figyelmet, amely a bútorokra is ráfut, ezzel még hangulatosabbá téve a kislány életterét.

A tetőre került mintegy 40 négyzetméter napelem a ház teljes elektromosenergiaellátását képes fedezni. Sőt, az elektromos autó és motor is innen tankol!

A nappali-étkező közös tere a ferde tetősík miatt optikailag jóval nagyobbnak tűnik, mint valójában: csak 25 négyzetméter. Egy Jotul zárt égésterű, külső levegős kandallókályha került ide, amely öt fahasábbal 25-26 Celsius-fokra fűti a helyiséget.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.