Ha már egyszer építkezünk…

Ha már egyszer építkezünk…

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

…akkor csak passzívházat szabad építeni! – ez volt házigazdáink alapkoncepciója, amikor első családi házukat megálmodták. Az építőiparban tevékenykedo Kristóf célja a környezettudatosság és a spórolásvágy mellett az is volt, hogy másoknak is megmutassa: a passzívházban igenis van fantázia, amivel és amiben lehet élni. És ha az ember okosan átgondolja, mielőtt belevág, még sokkal többe sem kerül, mint egy „hagyományos” családi ház! Az erdőszéli telek miatt az építkezés olykor-olykor ugyan szinte rémálomba illett, ám a végeredmény magáért beszél.

 

02

 

Az építőiparban dolgozva sok mindenről hall az ember – kezd a történetbe Kristóf. „Robival, azaz Juhász Róberttel, az építészünkkel van egy közös jó ismerősünk, aki nagyon profi a környezettudatos, energiatakarékos építészet minden területén, ő fertőzött meg a passzívház koncepciójával. A beszélgetéseink során egyre több fantáziát láttam én is a dologban, végigtanulmányoztam egy könyvet is, amely a passzívházakról szól, és annyira megtetszett ez a fajta építészeti mód, hogy fel sem merült bennem, hogy ha egyszer a saját családi házam megépítésére szánom el magam, az ne passzív épület legyen. Kisvárosban, közvetlenül a főút mellett laktunk, egy második emeleti kicsi és igen zajos lakásban, és amikor a nagyobbik gyermekünk, Dominik megszületett, egyre inkább szükségét éreztük egy nagyobb és élhetőbb otthon megteremtésének. A telek adott volt, és arra gondoltam, hogy azt a pénzt, amit megspóroltam a telekvásárláson, a házra fordítom: egy picivel nagyobbat, egy picivel jobbat építek, mint ami minimálisan elegendő lenne. Az előző lakásban nem szerettük, hogy reggelente, amikor felkeltünk, állott volt a levegő. Úgy gondoltam, alapvető elvárás, hogy az új házunkban legyen szellőztető rendszer.”

Az építkezés igen körülményesen zajlott: a telek elhelyezkedése és meredeksége miatt az építőanyagokat csak kis autókkal lehetett felhordani, a betont a helyszínen keverték, az utcáról pedig szinte mindent kézben kellett lecipelni a házhoz. A szeglemezes tetőszerkezet légtömör felhelyezése külön feladatot adott: a rácstartókhoz speciális fóliát feszítettek ki, amelynek lezárására egy különleges anyagot kellett alkalmazni.

A ház passzívházzá minősítését Kristófék nem kezdeményezték, de a számítások szerint meglehetne, sőt, helyenként a tevektől eltérve még több szigetelés is került a falra és a födémre. Amivel egy passzívház többe kerül egy hagyományos építkezésnél, az a szellőztető berendezés ára. Ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy nincsen gázbekötés, nincsenek gázüzemű berendezések, nem kell kéményt építeni, akkor már nem olyan nagy a különbség. Ha már egyszer építkezünk…

"A 35 négyzetméteres közösségi élettér mellett három szoba és két fürdőszoba teszi teljessé a kényelmet"

"A jót könnyen megszokja az ember: a szellőztető gépnek köszönhetően minden helyiségben friss levegő fogad"

a tulajdonosok

Szimpatikus házigazdáink, Kati és Kristóf első gyermekük megszületésekor nagyobb és élhetőbb otthonra vágytak, ezért úgy határoztak, belevágnak saját családi házuk megépítésébe. Azóta kisfiuk, Dominik már kétéves, és megszületett a második baba, Kitti is, így tényleg itt volt az ideje, hogy a passzívház elkészüljön!

szemlélet

„Az építkezés költsége és a ház majdani rezsije egyaránt fontos szempont volt. A célunk pedig, hogy a passzívház költségvetése a leheto legjobban megközelítse egy „hagyományos” épületét” – vallja Kristóf, aki hozzáteszi: „A házunk ugyanakkor referenciaépületnek is tekinthető, hiszen arra is kíváncsiak voltunk, vajon a passzívház-koncepció a valóságban is úgy működik-e, ahogy azt a könyvekben, cikkekben leírják. Vagyis hogy megfelelő tájolással, benapozással és szigeteléssel tényleg megközelíthető a nullás fűtésköltség.”

adatlap

Alapterület: 116 m2
Rétegrend: Sávalap, 35 cm XPS szigetelés; 1 sor Ytong tégla hőhídmegszakítóként; 20 cm betonnal kiöntött zsalukő falszerkezet; kívül 35 cm grafitos szigetelés, a födémen 55 cm Thermofloc befújt cellulóz hőszigetelés
Tetoszerkezet: Grand-Ács szeglemezes tetőszerkezet
Válaszfalak, álmennyezet: az épületen belül gipszkarton választófalak, függesztett gipszkarton álmennyezet
Nyílászárók: Rehau minősített passzívházablakok, Ug=0,5 W/m2K (üveg), UW=0,9 W/m2K (összesített érték)

gépészet

A Zöldparázs Kft. által forgalmazott Zehnder ComfoAir 350 párakezelő hővisszanyerő szellőztető gép a levegőt a lábazatnál szívja be, majd (a bypass beállításától függően) előmelegítés után juttatja a befúvó pontokhoz. A hatásfoka 85%, míg a teljesítményigénye a légcsatorna-ellenállástól függően normál fokozatban mindössze 40-60 watt. Tartalékfűtés gyanánt szobánként szabályozható Caleo Direct elektromos mennyezetfűtő- paneleket építettek be, amelyek minimális energiafogyasztás mellett egyenletes hőeloszlást biztosítnak. A meleg vizet 5 négyzetméter napkollektor állítja elő, és egy 300 literes puffertartály tárolja.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.