Bár az enyém lenne…

Bár az enyém lenne…

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Bevallom, ezt a címet nem én, hanem szerkesztőnk adta a cikk munkacímének, de mivel teljesen egyetértek vele, úgy gondoltam, maradjon. Hiszen belépve e házba nekem is ez volt az első gondolatom: bár az enyém lenne… A hatvanas évek amerikai dizájnját megformázó, ugyanakkor a huszonegyedik század minden modern technikai megoldását felvonultató passzívház engem is megfogott. A fehér falak, a lapostető, az utcafront lőrésszerű ablaknyílásai, a „homlokzatmentes” homlokzat kifelé szinte semmit nem mutat, ám aki belép, azonnal megtelik reménnyel.

 

01

 

A mikor elhatároztuk, hogy építkezésbe fogunk, alapvetően két elv motivált” – meséli Laci, aki a házon szinte mindent maga tervezett meg. „Egyfelől, hogy a hatvanas évek modernista stílusának megszállottja vagyok, így a minimalista dizájn nem is lehetett kérdés, másfelől pedig régóta érdeklődtem a passzívház-technológia iránt: egy Japánban tanult építészmérnök barátom fertőzött meg vele. Elmentem az első passzívház-kongresszusra, ahol német előadók meséltek a tapasztalataikról, majd kimentem Ausztriába, ahol több kiállításon ismerkedtem a technológiával. Akkor döbbentem rá, hogy Európa nyugati fele teljesen más irányba tart, mint mi: a hagyományos technológiák, a gázfűtésen alapuló rendszerek a standok kevesebb mint harmadát tették ki, a többség már az új, alternatív energiákon alapuló rendszerek foglalta el. Végiggondoltam, hogy ha már egyszer az ember épít egy házat, akkor nem öt-tíz évre tervez, tehát kötelessége feltennie magának a kérdést: amit épít, az jó-e vagy sem. Így kezdett megérni a gondolat bennem, hogy passzívházat építsek. 2007-et írtunk ekkor, amikor a passzívház szó szinte még el sem hangzott Magyarországon; káosz volt a piacon, a gyártók, forgalmazók számára teljesen ismeretlen volt ez a koncepció.

Úgy gondoltuk, hogy nem kell a telket „faltól falig” beépíteni, inkább próbáljunk meg a saját szükségleteinkre koncentrálni. Tipikus magyar betegség, hogy az emberek luxusban gondolkodnak, illetve abban, hogy kifelé mit mutat a házuk. Ha az ezekre feleslegesen elköltött pénznek csak egy tizedét gépészetre fordítanák, sokkal több környezettudatos ház épülhetne! László Ervin írja jól egyik könyvében, hogy az előrelátó nemzeteknél a spórolás nem a szegény ember kényszere, hanem a gondolkodó ember privilégiuma…

A kivitelezés legszörnyűbb kalandja az volt, amikor az első generálkivitelező megvetette velem az anyagot, majd eltűnt. Le kellett állni az építkezéssel, újrakezdeni gyűjteni, de ekkor már magam irányítottam az építkezést. Hittem a rendszerben, hittem Robiban (Juhász Róbert építész – a szerk.), aki a terveket megrajzolta, és aki mindig megerősített. Vágytam arra a végeredményre, amit végül sikerült elérnünk. Az építkezés rendkívül lassan haladt, de abban a pillanatban, ahogy beköltöztünk, minden nyűg és nehézség a múlté lett, és marad az öröm.”

Az építész

Juhász Róbert építészmérnök már az egyetem alatt kapcsolatba került egy acélvázas, könnyűszerkezetes épületeket kivitelező céggel – ekkor ismerkedett meg a passzívház fogalmával, majd Debreczy Zoltánnal, a Magyar Passzívház Szövetség akkori elnökével, és vált a koncepció elkötelezett hívévé. „Minden anyagot kipróbáltam és rájöttem, szinte bármiből lehet alacsony energiaszintű és passzívházat építeni. Minden épületembe minimális gépészetet tervezek be, hiszen próbálom követni dr. Wolfgang Feist, a passzívház-elmélet megalkotójának híres kitételét: „Nur mit den Luft!”, azaz Csak levegővel! Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy akkor válik egy épület valódi passzívházzá, ha az a szellőztetéshez szükséges friss levegő utánfűtésével vagy utánhűtésével elegendően temperálható, azaz nincs aktív fűtés.”

Mielőtt eldöntötték, hogy a konyharésznél pengeablak legyen, vendéglátónk reggel kijött a telekre, hogy megfigyelje a Nap járását. Ha reggeliznek, fényben úszik a családi asztal…

Szeretjük, hogy egyben van a nappali, a konyha és az étkező, mert hatalmas életteret ad, de ha újrakezdhetnénk, mégsem így csinálnánk, mert családi ebédeknél állandóan mosogatni, pakolni kell, hogy rend legyen.”

a tulajdonosok

László, mint a hatvanas évek modernizmusának megszállottja, régóta egy hasonló házról álmodott. Az alapötletet egy amerikai építészeti katalógusból merítette, persze a kor hedonizmusát a huszonegyedik század környezettudatos látásmódjával felcserélve. Kedvenc építészei Pierre Koenig és Richard Neutra, de legalább annyira közel áll hozzá a norvég építészet, például Todd Saunders munkássága is, aki szintén a modernista irányzatot képviseli.

szemlélet

„Te magad legyél a változás, amit látni szeretnél a világban!” (Mahatma Ghandi) „Nem az volt a fő szempont, hogy különféle paramétereknek feleljünk meg, hanem, hogy a fenti ideológiát magunkévá tegyük, és hogy a házunkban nagyon jól érezzük magunkat” – osztja meg velünk hitvallását Laci. „A fenntarthatóság mint elv a jövő egyik legfontosabb hívószava kellene, hogy legyen, mi eszerint próbálunk élni.”

A gépészet

A Labaro hővisszanyerő szellőztető rendszer az egyetlen gép a házban. A beszívó torony a ház mögött van, a műszer mindig mutatja, hogy a belépő hő éppen hány Celsius-fok. Mivel az épület kizárólag légfűtéssel is kifűthető, nincs szükség külön felületfűtésekre. A ház télen is tartotta a 22 Celsius-fokot.

A nappaliból, a telek lejtése miatt a fák koronáját lehet látni, ez is a „zöldben élés” érzését fokozza. A nappaliból megközelítheto, rézsűbe ágyazott alsó szint a család „elbújó szekciója”, más néven a „dühöngő”, ahol a film, a könyv, a zene a főszereplő, és ha az ember tévét néz, nem a nappaliban teszi, így nem zavarja a másikat. A lebegő lépcsőt kétsíkú vasszerkezet ágyazza a falba, így meglepően stabil.

A fürdőszobában gyerekkori emlékei szerint Laci mindig a csempéket bámulta, ezért inkább a ’60-as évek fotóival „csempézett”: a Holdra szállástól a filmikonokon át híres zenészek portréjáig minden megtalálható az üveglap mögött.

Marci szobájának folyosóra néző fala üveg, így anya és fia mindig látják egymást. Este egy rolóval le lehet zárni, így a szoba intimitása is biztosított.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.