Luxus és takarékosság

Luxus és takarékosság

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyszerű, praktikus kivitelezés, a napenergia maximális kihasználása, minimális rezsi, teljes kényelem. Talán e szavakkal lehet a leginkább jellemezni ezt a Budapest-környéki passzívházat. Az építtetők alapvető célja kettős volt: egyfelől, hogy a házuk a család köré épüljön, másfelől, hogy majd nyugdíjas korukban is könnyedén ki tudják fizetni a számláikat.

 

02

 

Mindketten vidékről származunk, Kata Paksról, én Szekszárdról, az egyetem elvégzése után azonban itt maradtunk” – kezd a történetbe Zoltán. „Dunakeszin laktunk a Duna-parton, de szerettünk volna amellett a ház mellett egy másikat is építeni. Egy olyat, amelynek a rezsiszámláit majd nyugdíjas korunkban is könnyedén ki tudjuk fizetni, illetve, ami szintén fontos szempont, hogy megvolt a megfelelő tőkénk, amit be akartunk fektetni. A szülői példát tekintve mind a ketten azt láttuk, hogy az ősök nagy házat terveztek, azt remélve, hogy otthon maradnak a gyerekek, most meg a tizenöt–húsz éve épült, kevéssé szigetelt házakban száz-százötvenezer forint a havi gázszámla.

A tervezésnél mindenfajta háztípusra kértünk ajánlatot, a könnyűszerkezetestől a hagyományosig. Nézegettük az U-értékeket, illetve a bekerülési költségeket, de az alapvető szempont az energetikai takarékosság volt. Öt éve, amikor tervezgetni kezdtünk, még nemigen volt passzívház Magyarországon, mi is a német weblapokat böngészve bukkantunk rá erre a koncepcióra. Nagy segítség volt, amikor felépült a szadai passzívház, mert a lakókat jól ismerjük, sokat beszélgettünk velük.

A ProKonceptet véletlenül találtuk meg: a sarkon szintén az ő falazóelemeikből épült egy ház, a tulajdonosa rögtön adott prospektusokat, telefonszámot. Ők lettek tehát nálunk is a generálkivitelezők, megbízható csapattal, akik ha bármi problémánk adódott, azonnal kijavították. A páromnak az volt a kitétele, hogy csak akkor költözünk be, ha minden elkészült, és ez így is történt, egyedül a medence nem volt még kész. A német passzívház-minősítés egyelőre nincs meg, mert szeretnénk a házat az északi oldalon bővíteni.

Itt élni sokkal jobb, mint a régi házunkban: az, hogy a fűtéssel gyakorlatilag nem kell foglalkoznunk, fantasztikus dolog. Sokkal jobban alszom itt, mivel a szellőztető berendezés folyamatosan friss, tiszta levegőt biztosít, és mivel a háromrétegű ablakoknak nemcsak a hő-, de a hangszigetelése is páratlan, teljes csöndet élvezhetünk” – meséli Zoltán. „Én is szeretem ezt a házat, mivel körénk épült – teszi hozzá Kata. Nem érzem azt, amit a régi házunkban, hogy jönne a falakból és a padlóból a hideg, és az ablakok sem „húznak” télen. Nem tudom megmondani, miért, de az a 21 Celsius-fok, ami ebben a házban van, teljesen más, mint egy hagyományos házban.”

 

   Zoltán megfontolt szándéka volt, hogy passzívházat szeretne, választása a masszív rendszert a jó hőszigeteléssel egyesítő ProKoncept-technológiára esett. Vékony fallal ilyen jó hőszigetelést másképp nem lehet elérni, ráadásul földrengésbiztos a ház. A 40 centiméter vastag falak 15 centiméteres betonszerkezetét kiegészíti a 20 centiméteres külső és belső hőszigetelés, amely 0,12-es U-értéke teljesíti az összes energetikai előírást. A födém, a padló, a nyílászárók energetikai jellemzőit is ehhez alakítottuk. A ház belső kialakítása miatt a hőérzetünk sokkal jobb, mint egy hagyományos rendszerű háznál. 20
Kothenc Ervin
építészmérnök

 

szobáról szobára

A házba belépve egy pici előszoba fogad, amely egyben zsiliphelyiség is, hiszen a passzív hőburkon kívül helyezkedik el. A bejárati ajtó így nem passzívház-minősítésű, hanem hagyományos kivitel, a légzárásról a nappali és az előszoba közötti ajtó gondoskodik. A zsilipelés egyébként akkor (is) jó, ha az ember sok csomaggal érkezik haza, mert ilyenkor a csomagokat anélkül hordhatja be a lakásba, hogy az kihűlne. A nappali, konyha, étkező együttese kb. 30 négyzetméter, ez a családi élet fő színtere. A konyha mellett egy kis kamra, illetve egy közlekedő található, innen nyílik a két hálószoba, a fürdőszoba és a kis Máté önálló birodalma. Ezek temperálásáról, amennyiben a házigazdák nem akarnak a kandallóba befűteni, 1000 wattos Nobo elektromos fűtőpanelek gondoskodnak.

gépészet

A Helios hővisszanyerős szellőztető rendszerhez talajkollektoros hőszivattyú kapcsolódik. Fűtéskiegészítésre egy passzívházakhoz tervezett kandalló szolgál. Egy ilyen épületbe mindenképpen speciális kandallóbetétre van szükség, amely a lakás légháztartásától függetlenül képes működni, „folyton égő” üzemmódban, a szellőztető berendezéssel összhangban. Az egész épület kifűthető napi 15-20 kg fával, kétszeri megrakással. Beépítettek még egy Fujitsu- Siemens levegő-levegő hőszivattyút is, amely 1 kW áramból 7 °C külső hőmérsékletnél 5 kW meleget állít elő. A háztartási meleg vizet napkollektorok termelik meg. Ha a rendszer eléri a 43 °C-ot, a kollektorok a jakuzzi vizét fűtik, majd a rendszer átvált a medence fűtésére. A fűtés költsége 5-6000 forint havonta, a levegőlevegő hőszivattyú hozzávetőleg napi 200 forintból üzemeltethető.

a tulajdonosok

A bankban dolgozó Kata és férje, a számítástechnikai
vállalkozást vezető Zoltán fő szempontja az energiahatékonyság volt, amikor építkezésbe kezdtek. Mindent gondosan elterveztek, hiszen a cél a közel zéró energiafelhasználás mellett az olcsó kivitelezés volt. Még azt is kiszámolták, plusz-mínusz százezer forintra, mi mennyibe kerül az építkezés során, és folyamatosan vezették a költségeket.

szemlélet

„A házat gyakorlatilag mi terveztük, a generálkivitelező ProKoncept mérnökeit kész tervekkel kerestük meg” – meséli büszkén Zoltán. „Élhetnénk nagyobb lábon is, de mi viszonylag átlagos életvitelű emberek vagyunk: nem törekedtünk arra, hogy kacsalábon forgó palotát építsünk, sokkal inkább az volt a cél, hogy legyen egy olyan kis házunk, ami komfortjában maximálisan kielégíti a család igényeit, ugyanakkor szinte nem kér „enni”, vagyis a rezsiköltsége közel nulla. Így jött képbe a passzívház-koncepció.”

adatlap

Alap: sávalap, 60 cm beton, 3 sor zsalukő kívülbelül 25 cm XPS szigetelés, hőhíd-megszakító fólia, 12 cm vasalt szerelőbeton, a vízvezetékek, illetve a szellőzés csövei ebben futnak; újabb 25 cm EPS szigetelés; 8 cm esztrich beton
Falazat: ProKoncept 40-es, a belső oldalon 5 cm gipszkarton
Födém: ProKoncept födémelemek, 20 cm EPS járható szigetelés, a plafonon lógatott gipszkarton, a béléstestek és e között 5 cm üveggyapot szigetelés plusz hővisszaverő alumínium fólia
Tető: hagyományos fedélszék, cserépfedés

A világos fürdőszobában a Wellis gőzfürdős, hidromasszázs kádja adja a luxust. A házi wellness élményre Kata és Zoltán is vágyott.

A kandalló igazodik az épület által támasztott követelményekhez: hermetikusan zárt rendszerű, alacsony teljesítménnyel, akár 20 órás égésidővel.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.