Ház, amely körülölel

Ház, amely körülölel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mintha csak Toscanában járnánk: igazi mediterrán hangulat kívül, minden igényt kielégítő, rendkívül elegáns belső terek, gyönyörűen ápolt kert. Ráadásul a rezsi is legfeljebb déli szomszédainkéval vetekedhet, hiszen ennek a bruttó kétszáznyolcvan négyzetméteres családi háznak – amely a tulajdonosok szerint köréjük épült – a fűtésszámlája a legkeményebb télben sem haladta meg a havi kilencezer forintot! És gondolták volna, hogy ez a ház a nagy magyar Alföld peremén, Nagykáta egy eldugott kis utcájában áll?

 

01

 

Mindig izgalmas dolog, amikor egy építési vállalkozó a saját otthonát kezdi tervezgetni. „Amikor megérett bennünk a gondolat, hogy családi házat építsünk, fel sem merült bennem, hogy ezt ne Nagykátán tegyük, mivel minden érdekeltségünk, a munkánk, tágabb családunk ide köt bennünket– kezd a történetbe László. „A korábbi lakásunkat hátrahagytuk, amikor a család elkezdett terebélyesedni, úgy döntöttünk, tágasabb térre, nagyobb otthonra van szükségünk. (Benedek, a nagyobbik kisfiú most négyéves, a kisebbik Bence a cikk írásakor volt éppen kéthetes.) A tervezésnél abszolút a mi szempontjaink, a mi igényeink vezéreltek, egy maximálisan a családunkat szolgáló házat szerettünk volna, és ennek az alapelvnek rendeltünk alá mindent. Így bevallom, arra kevésbé figyeltünk, hogy az épület maradéktalanul megfeleljen a passzívház-követelményeknek, a minősítést sem csináltattuk meg, sokkal fontosabb volt a minőség, és azok a hihetetlenül alacsony rezsiköltségek, amelyek így is magukért beszélnek. A telket három éve vettük meg, nagyjából fél év volt a tervezés és az engedélyeztetés, ami azért (is) zajlott ennyire gyorsan, mert gyakorlatilag egy kész koncepcióval kerestem fel a tervezőt, mindent lerajzolva és beméretezve, tudva azt, hogy mik az építési szabályzatok, a helyi rendeletek, és hogy mit engednek meg a telek a méretéből és a fekvéséből adódóan.

Az engedélyeztetésnél az áramszolgáltatótól nem kaptunk a tartalék fűtésről szóló kizárólagosságot, így – bár a szellőztető rendszerről is tudjuk a házunkat annyira temperálni, hogy soha nem hűlne ki – kéménynek lenni kellett, amelybe végül egy fás kandallót kötöttünk. Mivel az épület hőszükséglete mindössze 7 kW, így a 8 kW teljesítményű Haas&Sohn kandallóval az egész házat bőven felfűtjük.”

„És hogy milyen itt élni?” – teszi fel a költői kérdést László. „Csak azt mondhatom, fantasztikus. A ház belső tere teljes mértékben Ági, a feleségem jó ízlését dicséri: ő válogatta össze gondosan a bútorokat, burkolatokat, tapétákat, lakástextileket, a falak színeit is ő álmodta meg. Ezért is passzol minden ennyire egymáshoz, és persze hozzánk. Egy biztos: ennek a háznak megvan a saját hangulata, és ez a hangulat mindig és mindenkor megegyezik a miénkkel.”

Az építő háza

Amikor mindenki arra panaszkodik, hogy milyen költségek mellett tudja fenntartani a házát, akkor én mélyen hallgatok – meséli László –, hiszen egy ekkora háznál havi nyolc-tízezer forint fűtésköltség, úgy gondolom, tényleg rendkívül alacsony. Ha összehasonlítom, mennyivel kerül többe a hőszivattyún és hőcserélős szellőzésen alapuló rendszer egy hagyományos gázüzemű fűtésnél, akkor kb. két-két és fél millió forint a különbség, viszont félmillió forint éves megtakarítással, ami azt jelenti, hogy négy-öt év alatt megtérül a beruházás.” A passzívházban való életet azonban meg kell tanulni: hiába van szellőztető rendszer, azért csak-csak előfordul, hogy huzamosabb időre nyitva felejt az ember egy ablakot, ám ez csupán berögződés kérdése. Ha odafigyelünk arra, hogy nem kell odafigyelni semmire, mert minden automatikusan működik, akkor nem lehet gond.

gépészet

A Helios hőcserélős szellőztető berendezését padló-, illetve mennyezetfűtéssel egészítették ki, utóbbi passzív hűtésre is képes. Ezt a két, 100 méteres talajszondával működő Wapor Line hőszivattyú szolgálja ki, amely a fűtés hulladékhőjéből állítja elő a háztartási meleg vizet. Az idei extrém hideg télen 24 Celsiusfokot tartottak az épületben, így egy év fűtési és hűtési költsége 110 000 forint volt. A számítások szerint, ha az épületet standard 21 Celsius-fokon üzemeltetnék, akkor a fűtésköltség csupán évi 70-80000 forintot tenne ki.

a tulajdonosok

A lakók egyben a ház építői is, hiszen Bukor László alapvetően építőipari generálkivitelezéssel foglalkozik. 1996-ban az édesapjával kezdett családi vállalkozásba a közeli Farmos községben, 1998-ban már Nagykátán is megnyitotta első üzletét, amely a csapágy-kereskedelemben érdekelt. Ma már azonban a fo hangsúlyt inkább az építőanyag kereskedelemre és magára az építésre fekteti.

szemlélet

„Úgy gondoltam, az építőipar nehéz idoszakában olyan irányvonalat kellene megcéloznunk, amely a jövőbe mutat, amelyre a válság idején is van igény, ez pedig nem más, mint az energiatakarékos építészet” – vallja Bukor László. „Igyekeztünk mindig figyelemmel kísérni az újdonságokat, beépíteni őket a profilunkba. A cél az, hogy a legnagyobb hatékonysággal működjenek a rendszereink, hogy az általunk felépített házak a lehető legkisebb energiaráfordítással legyenek üzemeltethetők. És hogy a „cipész cipojét” se érhesse szó, amikor építkezésbe fogtunk, mi magunk sem gondolkoztunk másban, mint környezetbarát és energiahatékony építési technológiákban.”

adatlap

Alapterület: bruttó 280 m2
Falazat: ProKoncept 40-es passzívház falazóelemek (20 cm grafitos EPS szigetelés kívül, 15 cm betonmag, 5 cm EPS belül)
Födém: E-gerendás, betonkefnis födémrendszer, a fűtés, hűtés és szellőzés csőrendszere a mennyezetben fut
Nyílászárók: 3-rétegű üvegezés, 90 mm-es tokprofil, U=0,6

A földszint legjellegzetesebb, legforgalmasabb helyisége, a nappali–étkező–konyha együttese közel ötven négyzetméter, körben rengeteg üvegfelülettel, és a teret szépen hangsúlyozó rejtett világítással.

„Feszített tempóban dolgozunk, a feleségem a bankszakmában, vezető pozícióban, így nincs arra időnk, hogy elutazzunk kipihenni a hétköznapok fáradalmait” – meséli László. „Mégis szeretnénk felfrissülni, relaxálni, és mivel a vizet szeretjük, úgy döntöttünk, építünk egy wellness szobát is. A majd’ 40 négyzetméteres helyiségben terveink szerint lesz jakuzzi, szauna és egy relaxsarok is.”

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.