Íme, az első! 11-lakásos passzívház

Íme, az első! 11-lakásos passzívház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A passzívház szó hallatán többségünk lelki szemei előtt nagy valószínűséggel eddig egy kisebb-nagyobb családi ház jelent meg. És a hangsúly itt az „eddig” szócskán van. Bár nyugaton már egyre elterjedtebb, hazánkban ez idáig nem volt példa rá: Zuglóban elkészült az első soklakásos passzív társasház!

 

11

 

Minden Zuglóhoz köt bennünket – kezd a történetbe Gergely, az egyik passzívházi lakás tulajdonosa –, pár sarokra laknak a szülők, de a gyerekek bölcsődéje, óvodája is kevesebb mint öt perc séta. Az előző lakásunkat is – amit a négy fősre gyarapodott család elég hamar kinőtt – Ákosék cége építette, így nem volt kérdés, hogy ha továbblépünk, ő lesz az első, akit megkeresünk. Egyszer aztán jött a hír, hogy passzívházat építenek itt a közelben, csak éppen azt nem tudtuk, mi is az a passzívház. Amikor Ákos elmesélte, hogy ez a gyakorlatban nagyon erős hőszigetelést, tökéletesen záródó ablakokat, a gáz teljes hiányát jelenti, megtetszett a dolog, és mi voltunk az elsők, akik belevágtunk, és azonnal lekötöttük az első lakást.

A kivitelezők rugalmasak voltak, a lakás belsejét egy belsőépítésszel terveztettük meg. Az egyedüli meglepetést éppen a passzívház jellege okozta: korábban padlófűtésünk volt, ahol hamar megszoktuk, hogy meleg a járólap, a passzívház viszont beáll egy hőfokra, azután már nem kell fűteni, ezáltal a kő hűvösebb. De sokkal nagyobb az az előny, hogy minden szobában azonos a hőmérséklet.” „A lakásba belépve, rögtön láthatod, hogy mindenhonnan árad a fény” – teszi hozzá Anita, Gergely felesége, aki két kisfiukkal sok időt tölt otthon. „Sehonnan sem húz a hideg, a megfázás veszélye nélkül alhatok az ablak alatt. Ez a ház egyszerű, mégis feldobja a környéket, mediterrán hatása pozitív érzéseket kelt. Aki erre sétál, megnézi, és nem azért, mert hú, de csiribiri, ez egy „egyszerű” ház, dísztelen erkélyekkel, mégis, valahogy olyan szép és otthonos.”

A passzívházépítés civilt és szakember t egyaránt érdeklo téma. A Környezettudatos Építő Kft. munkatársai díjmentes előadásokat tartanak az építési tapasztalataikról. Eddig mintegy 150 építész, gépész, és építőipari vállalkozó vett részt ezeken, amelyek jövőre a mérési tapasztalatok bemutatásával folytatódnak.

gépészet

A lakások szellőzéséről, temperálásáról egyedi, lakásonként telepített hővisszanyerő-szellőztető berendezések gondoskodnak, melyek részben a Dantherm (A.S. Hungária Kft.), részben a Vent- Axia (Aeroventil Kft.) termékei. A kiegészítő fűtésről házközponti egység gondoskodik, amelynek alapja a Buderus 22 kilowattos hőszivattyúja (4 darab 110 méteres talajszondával), miközben a ház csúcs hővesztesége 10 kilowatt alatt van. Mivel a háztartási meleg víz előállításáért is ez a készülék a felelős, és 11 család különböző igényeit kell folyamatosan kielégítenie, szükségesnek tűnt az ekkora túlméretezés. Annak ellenére is, hogy az éves melegvíz-fogyasztás 60 százalékát a tetőn elhelyezett, összesen 30 négyzetméter felületű napkollektor fedezi.

A magyar fejlesztésű BiiOS rendszer segítségével a ház teljes energiafelhasználása monitorozható, az értékek és az esetleges rendszerhibák az interneten keresztül is követhetők.

szemlélet

Amíg egy családi ház tervezése esetén a tájolás az elsődleges szempont, a társasháznál az északi fekvésű lakások rontják a PHPP számítás értékeit. Mivel a teremgarázst a hőburokba nem vonhattuk bele, nagy kihívás elé állított az alsó lakások hőszigetelésének a megoldása is. Előnyt jelent viszont az épület tömege és felület- térfogat aránya. Amíg egy egyszintes családi ház minden oldalról hűl, addig egy négyszintes társasháznak két közbülső szintje van, amelyek alul fölül nem képeznek hűlő felületet. Az előnyök és a hátrányok kiegyenlítik egymást.

építészet

13 éve építünk társasházakat, ez a 27. házunk. Mindig is izgatott a környezetvédelem, az energetika, a gépészet, olyan házakat szerettem volna építeni, amelyek a legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után. Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy az első nagyobb passzív társasház megépítésébe belekezdjünk, de ahogy korábban is hittem abban, amit csinálok, a jövőben is hinni fogom, hogy csak a környezettudatos építkezésnek van értelme. Úgy akartam példát mutatni, hogy közben a saját vágyálmomat is megvalósítsam, és ez sikerült.

adatlap

A ház 11 lakásos, a hőburkon belüli terület 985 m2, a lakott terület nettó 820 m2. A lakások változó méretűek: 42–180 m2.
Építész: Paunoch János; PHPP: Sigray Judit
Fő- és válaszfalak: 20 cm vastag Silka mészhomok tégla, 30 cm vastag Silka mészhomok hangszigetelő téglablokk
Hoszigetelés: falak: 25 cm grafitos EPS, födém: 38 cm
EPS, tetőteraszok: Bachl poliuretánhab
Nyílászárók: Rehau Geneo tokszerkezet, 3-rétegű üvegezés, U= 0,8

A ház egyik legszebb lakása, a 103 négyzetméteres, nappali plusz 3 hálószobás lakás egy négytagú fiatal családnak nyújt otthont.

A családi együttlét fő színtere a 23 négyzetméteres étkezőkonyha, amely Anita ízlését dicséri. Mint minden más bútor t, így a konyhaszekrényeket is a Megaholz Kft. készítette.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.