Az első magyar minősített passzívház

Az első magyar minősített passzívház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A passzívház szó lassan szlogen lesz Magyarországon. Nem is baj, hiszen a műszaki tartalom mindenképpen új gondolkodásmódot jelent nem csak az építtetők, lakáshasználók, hanem a szakemberek részéről is... S lám, elkészült az első magyar minősített passzívház a főváros közelében, Szadán, amelyet maguk a létrehozók, az építész, az energetikai szakértő, a kivitelező, a gépészmérnök mutatnak be.

 

 

A szadai egylakásos családi passzívháznál a célok között egy gyorsan és gazdaságosan megépíthető, megfizethető passzívház létrehozása szerepelt. A végleges kialakítás megcélozza a zéró-energia és zéró CO2 kibocsátást, sőt a biokert kialakításával a részleges autonómiát is. A tervezés 2008 tavaszán indult, az első kapavágás 2008. szeptember elsején történt meg. A használatbavételi engedély dátuma 2008 vége, a végleges befejezés, a belsőépítészet, berendezés és kertépítés, valamint a költözés 2009 tavasza.

 

A MÚLT
Tizennyolc éves múltra tekint vissza a passzívház-építészet. Darmstadt (Németország) a hazája, itt működik jelenleg is az a kutatóintézet, ahol elkezdték és jelenleg is folytatják a passzívházak folyamatos fejlesztését (Passivhaus Institut). A DIN szabványokon alapuló elméleti számításokat hamar megcáfolták a megépült passzívházakon végzett mérések eredményei. Szinte már az első perctől kezdve szükségessé vált a korrekció, a számítások kiigazítása a gyakorlati mérések alapján. 1998-ban az egyszerűség és használhatóság jegyében útjára indult a PHPP (Passivhaus Projektirungs Paket), azaz a számítási módszer gyakorló szakemberek részére. A program és a hozzá tartozó kézikönyv magyarul is elérhető, segítségével a passzívház-értékek kiszámíthatók, a számítással ellenőrizhető, hogy a tervezett vagy megvalósult passzívház működőképes-e.
FOSSZILIS ENERGIA HELYETT HULLADÉKHÕ
De mi is ez a működőképesség - A jelenlegi hazai gyakorlatban a tervezés ún. peremfeltételek meghatározása segítségével történik a hagyományos épületek esetén. Például a belső léghőmérséklet 20 0C, a külső téli hőmérséklet pedig -15 0C értéken kerül megállapításra a számítások során. És ezt a természetben így is tapasztaljuk - Sajnos nem. Ezért a program bemenő paraméterként képes fogadni az elmúlt 20 év napi (óránkénti) meteorológiai adatait, sőt, van rá módszer, hogy egy adott telekre aktualizáljuk ezeket, és a sugárzási veszteségek figyelembevételével tovább finomíthatók a rendeletek és szabványok által jelenleg is rögzített számítási módszerek.
A passzívházak további fontos tulajdonsága, hogy a mindennapi használat során a fűtési időszakban az épület belsejében felszabaduló ún. hulladék hőmennyiség megőrzésre kerül, így szükségtelenné válik a külső energiabevitel. Ebből következően nincs szükség fosszilis energiahordozók alkalmazására, sem gáz, vagy fűtőolajra, sem szénre, fára, de még geotermikus hőszivattyúk energiájára sem.
Ha egy épületnek nincs vagy nagyon csekély a „hővesztesége”, akkor fűtésre, azaz bevezetett hőmennyiségre sincs szüksége. Gondoljuk csak végig: miért fűtjük gázzal, távhővel stb. az épületeinket - Minden épületben felszabadulnak hőmennyiségek főzés, tévézés, vasalás stb. közben, csakhogy a hagyományos épületek esetén a veszteségek (értsd hőveszteségek) jóval nagyobbak ezeknél. Így az energiamérlegből hiányzó jókora hőmennyiséget muszáj pótolni gázzal, szénnel, fával, távhővel, geotermikus hőszivattyúval stb. A fentiekből most már talán kitűnik, mire is utal a passzív szó a megnevezésben. Passzivitást jelent a fosszilis energiahordozók felhasználásában.
Ezért különleges a szadai épület is. Az utcában van gázfővezeték, de még a telekre sincs bekötve. A passzívház elmélet alapján ebben a házban is a belső felszabaduló hőmennyiség megőrzésre, tárolásra kerül, így felhasználható fürdésre, vagy a belső léghőmérséklet szabályozására, s akár 20-22-24 0C is beállítható a fűtési idényben minden különösebb nehézség nélkül. (A hőtároló hőmérséklete 60 0C.)
SEMMI KÜLÖNLEGES
Sokan kérdezik, milyen különleges anyagokat, megoldásokat alkalmaztunk a szadai házban. Csalódást kell okoznunk azoknak, akik különlegességre vágynak. Minden felhasznált alkotóelem megvásárolható, nem is drágán a hazai építőipari kereskedelemben. A tulajdonos Balogh György számításai szerint 230 000 Ft/m2 áron tudta „megfizetni” az épület kivitelezési költségeit, amely az anyagok és munkadíjak mellett az áfát is tartalmazza, természetesen kulcsrakészen.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.