Bérlőknek szeretettel

Bérlőknek szeretettel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Minden lakberendező számára létezik egy elképzelt álommunka. Megrendelő, aki bízik bennünk, akivel tökéletes az összhang, egy tér, amelyben rengeteg lehetőség rejtőzik, és nem utolsósorban egy költségvetés, amely, ha nem is végtelen, de kellően „rugalmas”…

 

11

 

Munkáim nagy része ilyen álomszerűen indul, ám a tervezési folyamat során több-kevesebb kompromisszum mindig adódik. A belváros kellős közepén található lakás tervezése során minden éppen fordítva történt. Nem álommunkának indult, hiszen a lepusztult kis ingatlant kiadásra szánta tulajdonosa. Az ilyen lakásokra általában nem költenek sokat, Nebojsának, a hosszú évek óta Magyarországon élő szerb PR-szakembernek azonban más üzleti modell lebegett a szeme előtt: nívós bérlőt várt egy nívós ingatlanba, amelyet hosszú távon jövedelmező befektetésként kezelt. Induláskor három alapelvet fogalmazott meg: legyen elegendő tárolóhely, dizájn tekintetében pedig kortárs miliő, és legyen benne valami „plusz”, valami „cool”. Az együttműködés előrehaladtával nem kompromisszumokat kötöttünk, épp ellezkezőleg: tágítottuk a tervezés kereteit, a megoldások egyre izgalmasabbá váltak, a költségvetés – bár ügyeltünk rá, hogy ne szaladjon el – kicsit bővült. 


A tervezést a funkciók meghatározása mentén kezdtük meg. Már első helyszíni találkozónk alkalmával felvetettem a dobogó és az abból kihúzható franciaágy ötletét, amellyel nem csak egy ágynyi méretet nyertünk, de további tárolóhelyet is. A tulajdonos kapva kapott az ötleten egy általam addig át sem gondolt aspektusa miatt: világéletében franciaerkélyre vágyott, amelyet a nappali szintjének megemelésével most megkapott: az ablakok elé üvegkorlát került, amelyre kikönyökölve ellátunk a belváros háztetői felett. A másik megoldandó feladatot a nappaliból nyíló fürdőszoba jelentette, amelyet a méretei gyakorlatilag alkalmatlanná tettek a használatra. A megoldás a térkapcsolatok átgondolásában rejlett: áthelyeztük a helyiség bejáratát, így a főfalban keletkezett lyuk fél négyzetméter plusz területet jelentett, amihez „loptunk” még egy darabot a nappaliból, így tágas zuhanyfülkével vált kényelmessé a helyiség. A kevés, de válogatott dekoráció felkutatása igazi csapatmunkában történt. Megegyeztünk, hogy elsősorban a használati tárgyak díszítik majd a lakást, ebben a tulajdonos remek partnernek bizonyult, hiszen maga is dizájn-rajongó.

Eames és Verner Panton székei szoborként jelennek meg a térben. Az étkezőasztal fölött lógó ipari lámpa, a katonai ládák a téglával kirakott fallal együtt alakítják a lakás különleges hangulatát. Komoly ötletelés és egy hosszas műteremlátogatás eredményeként választottuk ki a tulajdonos jó barátjának, Milorad Krstic két provokatív képét, amelyek remekül erősítik a már tudatosan alakított „forradalmi” hangulatot. A vidéken fellelt különlegességek beszerzése, a közös ebédek és vacsorák során rengeteget nevettünk, és az együtt töltött idő alatt igazán megismertük egymást. Talán ennek az összhangnak köszönhető, hogy bátran kijelenthetem: a tulajdonos egy álomlakással, én egy álommunkával, és mindketten egy-egy jó baráttal lettünk gazdagabbak. 

Kis lakásban sem kell félni az erős színektől. Egy igazán sötétre festett fal – persze megfelelő helyen és arányban alkalmazva – mélységet kölcsönöz a térnek, így optikailag jótékonyan növeli a helyiséget.

Bútorozáskor használjunk sok fényes felületet: magasfényű frontokat, üveget és tükröt, amelyek visszatükrözik a környezetüket. Légies hatást keltenek, így nem nyomják el a teret.

Apró fürdőszobába válasszunk kis osztású burkolatot, például mozaikot. De az egybefüggő felületet adó anyagok, például az üveg, a mikrocement vagy a falra alkalmazható műgyanta is növelik a térérzetet.

Kis tér berendezésekor előtérbe kerülnek a szabványoktól eltérő, különleges megoldások. A nyomtatott lakberendezési magazinok fellapozása mellett éljünk egy világméretű inspirációs forrással is: böngésszük a netet!

  
petraNikoletti Petra
Térkultúra

 

 

A feketére festett falakjó ritmusa, a gipszkarton reggelizőpult felett futó, egész falat beborító tükör optikailag tágítja az amúgy keskeny teret.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.