"Õfelsége" a lovagi eszme őrzője

"Õfelsége" a lovagi eszme őrzője

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Talán a földkerekség leghihetőbb szavú embere, Somogyi Győző festőművész ajánlotta - Õfelsége kastélya?-ként e témát, azzal, hogy tulajdonos barátja maga végezte a ház átalakítását kívül-belül, a falak és a tetőszerkezet felújításától a berendezésig, a stílbútorok és a műtárgyak restaurálásáig. Bár nem építész, nem restaurátor, nem ács, nem kályhamester, de kiváló műértő, remek arányérzékkel.

 

 

A háromszintes főúri kúria mint egy várkastély trónol a magasban, az erdőbe rejtve, arccal a Balaton felé fordulva. Kis templomának gyönyörű kupolás tornyában ugyan nem szól a harang, de valahogy mégis megszólít. Hogy mindez egyetlen ember munkája lenne - Két hétvége kellett ahhoz, két tartalmas vasárnapi beszélgetés, hogy meggyőződhessek a tényekről. S akkor még a legnehezebb hátravolt: hitelesen megírni, világossá tenni, hogy a rendkívüli emberek képtelen vállalkozásai sikeresek lehetnek.

 

A rendhagyó történet látszólag 1978-ban kezdődött, amikor Márffy István felfedezte a kedves kis falut. A település fölött, az erdőben megbújva a romos, kastélyszerű kúria megállította őket, s a páratlan panoráma is közbeszólt. A kihívás sem volt hétköznapi: életre kelteni, amit már nem lehet. Mivel a roskatag házra a műemlékesek csak legyintettek, a statikusok pedig azt jósolták, hamarosan összeomlik, tehát megvette. Háromszáznegyvenezer forintért.

 

A ház ura a kúria barokk kapuja előtt, zsinóros bársony mentében fogad, abban az öltözetben, amelyben a díszpolgári

 

címet is átvette a polgármestertől, s ugyanígy a Bodó Antal-díjat 2003-ban, amit a Balaton-felvidék művészetének, műveltségének, nemesi hagyományainak megőrzéséért kapott.

 

Vendéglátónk, Nóra asszonnyal együtt, először is bemutatja a birodalmat: végigvezet a három szinten; tüzetesen megnézzük a kápolnát, a lovagtermet, a szalonokat, a konyhákat és a vendégszobákat. Minden boltíves folyosót bejárunk,

 

minden lépcsőt megmászunk, az egész házzal a pincétől a padlásig alaposan megismerkedünk, majd az élmény súlya alatt leroskadunk a könyvtárszobában. Miközben Õfelsége pipára gyújt - a címet és a rangot hamarosan megmagyarázzuk - , mi a kávénkat kavargatjuk, és hallgatunk a jó illatú füstben. Van mit hallgatni, mivel a mai magyar valóság egyik legszebb meséje tölti meg a szobát.
- Gondoljon bele, huszonhat éve építkezem, ez több mint negyed század. Bár kezdetben csak a hétvégeket és a szabadságomat tölthettem itt, mivel közben dolgoztam, a nyugdíjazásomig. Az, hogy a ház senkinek nem kellett és mindenki lebeszélt róla, csak növelte az érdeklődésemet. Tetszett a kihívás, de nem volt tétje. Tulajdonképpen magam sem hittem, hogy meg tudom valósítani. Nem láttam, honnan lesz pénzem minderre, de nem is sürgetett az idő. Nyaralásra hamar alkalmassá tettem a volt vincellérházat, később ezt alakítottam át kápolnává.
- Kire és mire számított, amikor elkezdte - A tartalékokról nem is merem kérdezni.
- Csak önmagamra számíthattam -
feleli halkan. - A tartalékaimról pedig szívesen beszélek, mert azok az adottságaim és a tapasztalataim. S lám, elégnek bizonyultak! Amikor ezt az épületet 1978-ban megvettem, addigra már felújítottam egy romos parasztházat Tihanyban.
Az a munka öt évig tartott, ott megtanultam a felújítás minden fázisát. Amikor Budán a Márffy-villa és a tihanyi ház padlása is megtelt az antik bútoraimmal, lépnem kellett. Gimnazista korom óta jártam az Ecserit, és fillérekért hordtam össze - sokszor szatyrokban, kis darabokban - a kastélynyi berendezést.
- S az adottságai - Hallottam, hogy nem szeret személyes dolgokról beszélni.
- Az, hogy grafikus a szakmám, elárul valamit az adottságaimról. Évtizedekig nyomdai grafikusként dolgoztam egy téeszben. Kitérőnek látszik ugyan, de nem az; a képzőművészeti gimnázium után elvégeztem a katolikus teológia civil szakát. Talán idetartozik, hogy több művész élt a családunkban, a legismertebb Márffy Ödön. Édesapám a haláláig a Magyar Nemzeti Galéria igazgatóhelyettese volt, hozzá sokszor bejártam, bizonyára hatott rám a műkincsekben gazdag környezet.
- Hogy-hogy mindent saját kezűleg restaurál?
- A szép bútor szeretete a véremben van. Soha nem felejtem, amikor a barokk tabernákulummal beállítottam Gyurkó bácsihoz, az öreg erdélyi asztaloshoz. Akkor érettségiztem. Nagyon tetszett az öregnek, hogy ilyen fiatal srác ezzel megy hozzá, így azt mondta: - Te ennek a felújítását megfizetni úgysem tudod; gyere, csináljuk meg együtt! - Mindent megmutatott, nem rejtélyeskedett, megtanított a szerszámok használatára. Az én munkám édeskeveset ért akkor, de ő mindenkinek azt mondta, hogy ketten csináltuk. Azt hiszem, ekkor kezdődött el valami, ami az én restaurátori munkálkodásom alapja. Két fotelt leszámítva én újítottam fel itt minden darabot. Időközben a kényszer rávitt, és a fém restaurálását is megtanultam. El kell mondanom, hogy nem minden darab eredeti: a lovagterem teljes berendezése reneszánsz ugyan, de másolat, a fémcsillárok és a gyertyatartók is az én munkáim. A barokk kápolna berendezése, illetve az alsó konyha néhány szecessziós darabja is az én lelkemen szárad. A hajdani istállót rendeztem be műhelynek, s szép lassan minden szerszámot megvásároltam, amire csak szükségem lehetett. Most itt dolgozom a fiammal, aki már restaurátor. Asztalos munkáim legjelentősebb darabja talán ez a diófa könyvszekrény, amelynek korát egy műemlékes barátunk az ezerhétszázas évek elejére tette - mondja nevetve két szippantás között. Tetszik nekem Márffy úr mosolya, belső békéről és harmóniáról árulkodik.
- Úristen! Mennyi anyag kellett ehhez a bútorhoz! - pásztázom a szobát a padlótól a mennyezetig.
- Nahát, ez az! - mondja előadónk boldog fénnyel a szemében. - Az értéket meglátni és megmenteni egyfajta érzék, s persze anyám nevelése is. Nem baj, ha pillanatnyilag nincs rá szükséged, de áldozz rá, ha bármikor igazi érték kerül eléd! Egyszer Szigethalmon áthaladva észrevettem, hogy a főúton vágják ki a diófákat. Fogalmam sem volt, hogy mire kell ez nekem, de megkérdeztem, nem adják-e el. Egy rönköt akartam csak venni, de tűzifa árában számolták, így húsz rönk lett belőle. Felfűrészeltettem, és a padlásra raktam száradni. Gyönyörűség volt dolgozni belőle. A gádor két legszebb faragott kőoszlopát is fillérekért vettem, bontásból, szabályos számlával.
- Méltán csodálják kívül-belül a kastélyát. Amint hallom, még Makovecz Imrének is tetszett. Miben különbözik az Ön munkája a profikétól?
- Sokban. Például a vakolás szépségében. Nem öles léccel vakoltunk - hangsúlyozom, hogy segítségem mindig volt, akiknek én magyaráztam el, mit csináljanak - , hanem kis simítóval. Sajnos nem kézzel, ahogy a legszebb lett volna. Derékszögeim csak annyira szabályosak, hogy kicsit őrzik az emberi kéz nyomát. Nagyon ügyeltem az arányokra. A régi mesteremberekben megvolt az arányérzék, a funkció mellett fontos volt számukra a szépség. És biztosan tudták is, mi a szép! Ehhez próbáltam tartani magam. Persze kudarcaim is voltak, mint magos Déva váránál a kőműveseknek; amit fölraktam reggel, leomlott estvére - Például a kápolna barokk oromfala, egy viharos éjszakán.
A lovagteremben meggyújtjuk a negyven szál gyertyát. Eltart egy ideig, de így jól érvényesülnek a meleg fények. Elég gyakran terítenek itt hatvan személyre. Például lovagoknak. Mert a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend hazai tagjai ebben a gyönyörű teremben szoktak összeülni. A franciák által 1111-ben alapított rend
a Jeruzsálembe igyekvő zarándokok és e szent hely muzulmánok elleni védelmére jött létre. A magyar templomosok, a lovagok eredeti céljaihoz hűen ma az elesettek, a segítségre szorulók pártfogói, és a lovagi eszme jegyében az erény és a lelki nemesség őrzői. A ház gazdája a rend szertartásmestere. Lovagtermük és kápolnájuk egyedül itt van hazánkban.
- Kezdem érteni, hogy lett Önből Õfelsége.
- Régi mese, ifjúi hóbort. Tihanyban történt, még akkor, amikor vadkempingeztünk és szénakazlakban aludtunk. Az akasztódombi csatánk után megalapítottuk a - Tihanyi Királyság?-ot. Engem Első Állandó Lajos néven királlyá választottak hóbortos lelkű barátaim, ők ma jeles személyiségei a magyar művészeti életnek.
- Ma már megpihenhet, hátradőlhet kedvenc karosszékében, barokk főúrként pipázgatva. Megvalósította a lehetetlent.
- Nem pihenhetek meg, mert van itt még munka legalább egy-két évtizedre való. Létrehozni valamit, és abban gyönyörködni a legnagyobb öröm. Egyfajta életmódot akartam megvalósítani. Ahogy most körülvesznek a tárgyak, azt szeretem. Nem gondolom, hogy barokk főúr vagyok, bár szépnek tartom a barokk főúr életét. Jó, ha leülök, öröm, hogy ilyen székbe ülök le, s a könyvet ilyen polcról emelem le, vagy ha a pincébe megyek borért, a lovagtermen keresztül mehetek, ahol a falakról Száz Magyar Történelmi Hős portréja néz rám. Soha nem volt nagy váltás az életemben, hogy - hű! akkor mostantól de jól érzem magam?! Amikor Gyurkó bácsival megcsináltuk a tabernákulumot, ugyanolyan jól éreztem magam, mint ma, amikor a templomomban a veszprémi érsek mond karácsonyi misét.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.