Viharsarki eklektika

Viharsarki eklektika

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A békéscsabai felújított családi ház belső berendezése a lakberendező feleség, Sajben Andrea ötletei alapján valósult meg. Több stílusból is egy-egy csipet, ez határozza meg a terek hangulatát, egyediséget kölcsönözve otthonuknak.

viharsarkieklektika karacsonyi 720


Házunk a ’90-es évek közepén épült, Békéscsaba kertvárosi részében, édesapám segítségével, aki egész életében az építőiparban dolgozott. Szüleim mindig nagy igényességgel rendezték otthonunkat, innen ered számomra a lakberendezés szeretete, az egyedi, régi bútorok iránti rajongás. A ház tervezésekor fontos szempont volt, hogy földszintes épületben gondolkodjunk, hiszen a telek nagysága ezt bőven megengedte. Így készült el a közel 140 négyzetméteres lakóház, amelynek berendezését az elmúlt évek során folyamatosan alakítgattuk, éppen aktuális igényeinkhez igazítva. Három fiúnk közül a legnagyobb már évek óta Budapesten él, így egyes helyiségek funkciói is más szerepet kaptak. Ebből kiindulva kezdtünk néhány évvel ezelőtt egy nagyobb felújításba, amely átalakítás egyaránt érintette a burkolatokat és a berendezést. Célom az volt, hogy a sötétebb tónusokat világos színekre cseréljük, és egy eklektikus, igazán otthonos belsőt alakítsunk ki.

Elsőként a burkolatot választottuk ki: az olajozott, fehérített tölgy szalagparketta kissé natúr, szürkés tónusa adta meg az alapárnyalatokat, és az elmúlt évek során be is bizonyosodott, hogy nagyon jó döntést hoztunk. Egyedi készítésű a kanapé, sok régi bútort felújítottunk, egy bontásra ítélt házból kerültek hozzánk például a nappali foteljei, antik lerakatból az étkezőszékek és az asztallap, amelyeket magam újítottam fel. Külön öröm, hogy a tévé komódja valaha szüleim hálószobájában állt, terveim szerint az asztalosunk varázsolta újjá. A semlegesebb alapok megengedik, hogy egy-egy fal akár erőteljesebb színt kapjon, így, mivel nagyon szeretem a feketét, a konyhában és a gyerekszobában is bátran éltem a lehetőséggel. Törekedtem a kontrasztra is, megtörve a halványabb tónusokat, így esett a választás a nappali piros Meblo állólámpájára, amelynek színe bekúszott a gyerekek szobájába is. Az étkező fókusza például két nagy fekete ipari lámpa lett, de az indusztriális jelleg visszaköszön a ház több szegletében is. A felújítás évekig tartott, lépésről-lépésre, helyiségről-helyiségre haladva: tavaly került sorra a fürdőszoba, színei tekintetében itt is a szürke-fehér alap volt a fő irány. Minden funkciót sikerült kényelmesen kialakítani, a régi sarokkádat felváltotta egy térben álló, elkészült a dupla mosdó is, majd év elején következett a hálószoba. Folytatva a nappali színeit, a kanapéhoz hasonló árnyalatot kapott a franciaágy, helyet találtunk itt is egy régi, négyfiókos családi darabnak, és a régi, sötét színek helyett így született egy világos, üde hálóhelyiség. Összességében úgy érzem, sikerült házunk minden helyiségébe olyan enteriőröket megálmodni, amelyekben mindannyian otthon érezzük magunkat.

  

Olyan otthonokat szeretnék tervezni megrendelőimnek, ahová rohanó világunkban jó érzéssel lehet hazatérni. A dizájn jól működő egységként funkcionáljon az ingatlan lakóival, egyedi tárgyakkal fűszerezve, amelyek évek múlva is emlékeket hordoznak.

viharsarkieklektika karacsonyi portre

Sajben Andrea
lakberendező

A fürdőszoba látványos része a kerek fénycsatorna, amely beengedi a természetes fényt. A hatalmas tükörben vissza is köszön a mennyezeti kör forma, eleganciát kölcsönözve a térnek. A pipereholmik elférnek a tölgyfa szekrényben, rejtett fiókjaiban minden használati tárgynak jut hely. Felületkezelését kiválóan megoldotta az asztalos, így a mosdókat kényelmesen használhatják a családtagok, nem árt neki a víz.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.