A perspektíva bűvöletében

A perspektíva bűvöletében

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az első benyomások mindig mély nyomot hagynak bennünk, ezért érdemes odafigyelni rájuk. Megismételhetetlen inspirációt kínálnak, ahogy Petyerák Katalin lakberendezőnek is a 66 négyzetméteres lakásból megpillantott lenyűgöző budai panoráma.

aperspektivabuvoleteben 720


Az Orbán-hegy déli lejtőjén a ház nappalijából szocreál csőradiátorok, málló ablakkeretek között döbbenetes kilátás nyílt a Márton- és Sashegy zöldjére, feledtetve a lakás siralmas állapotát. E panoráma perspektívája ragadott el az első pillanatban, és tartott fogva a projekt végéig. Ahhoz, hogy az elmúlt évtizedek nyomait eltüntessük, és a villamos hálózatot korszerűsítsük, a vakolatig kellett letisztítanunk a falakat. Kiemelendő a negyedszint-eltolásos ház különlegessége is, amelyet a 60-as évek végén Baráth Etele tervezett. A lakás alaprajza is rendkívüli teljesítmény: nincs egy fölösleges négyzetméter közlekedő, gyakran 70-80 négyzetméteres lakásból is csak másfél szobát lehet kihozni. A nagyjából négyszögletes, mindössze 66 négyzetméter egyik sarka nyitott a lépcsőház felé, ebbe a negyedbe szerkesztődtek a kiszolgálóhelyiségek, legyezőként körben a három teljes értékű szobával.
Az időtálló terveknek köszönhetően csak egy válaszfalat kellett átrakni 60 cm-rel, és még így is egy teljes mélységű gardrób elfért mindkét hálószobában. Anélkül, hogy túlságosan behatároltam volna, egy kicsit macsósabb, bevállalósabb hangulatra törekedtem, elsősorban a több szürke árnyalat mellé bevitt karakteresebb színfoltok alkalmazásával. A szobák falszínét semleges, visszafogott árnyalattal oldottam meg, illőek az uralkodó színekhez. Azért, hogy már a lakásba érkezéskor részesüljünk a hangulatból, egybenyitottam a nappalit a konyhával és előszobával. Ez erősíti azt az optikai hatást is, amely a sötétebb tónusú konyhabútor és a nappali világos színeiből adódik. Szintén ezt a határok nélküliséget akartam erősíteni az egységes, hajópadlót idéző burkolattal.

Sokszor kell ügyfeleimet győzködni arról, hogy a felújítás egyik legsarkalatosabb pontja a világítás, ehhez azonban már a bontást követően pontosan tudni kell, mit hova szeretnénk felszereltetni. A belmagasság megengedte, hogy álmennyezetbe rejtsük a ledlámpákat (gipszkarton mögötti vezetékezésnél rá kell bírnunk a kartonos, villanyszerelő és festő szakipar képviselőit az együttműködésre, de nem mindig magától értetődő), s mivel csak a lakószobák kapnak természetes világítást, a többiben nagy fényerejű lámpákra volt szükség.
Régebben vitrinek, hatalmas szekrények hirdették a családok társadalmi helyzetét, manapság a nappalikban a tárolók helyét a kényelmi eszközök vették át. Ám mindig szükség van egy-egy markáns látványelemre, amely különlegességével megunhatatlanná teszi a teret, ugyanakkor óvatosan bánjunk velük, hogy ne váljanak öncélúvá.

  

Nagyon szerencsés vagyok, hogy egész életemben olyan dolgokkal foglalkozhatok, amit élvezek. A lakberendezés a művészi, a mérnöki és szervezési feladatok sajátos ötvözete, amely minden projekt esetében újabb és újabb kihívások elé állít.

perfectmatching portre

Petyerák Katalin
lakberendező

Fontos, hogy a hálószobánkban is megjelenjen a lakás egészét átható gondolat, ám az ismétlések elkerülésével. A futurisztikus fotógrafika rafináltan megnöveli a térérzetet, szinte ablakot nyit a falon.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.