Finomhangolás Budán

Finomhangolás Budán

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A fiatal pár arra vágyott, hogy otthonuk letisztult, világos és modern legyen. Nem kértek fel lakberendezőt a kialakításhoz, mert pontosan tudták, mit szeretnének. Lépésről lépésre haladtak, amíg minden olyan nem lett, ahogy eltervezték.

finomhangolasbudan 720


A Buda egyik legszebb övezetében található villaház 1935-ben épült, és az idők során társasházzá alakították át. Vendéglátónk, Tibor, először egy 70 négyzetméteres lakást vásárolt meg benne, majd három éve lehetőség kínűlkozott ugyanezen a szinten egy 90 négyzetméteres lakás megvásárlására is, s egybenyitásukkal még ugyanabban az évben párjával elkezdték a teljes felújítást. Nagyon határozott elképzeléseik voltak, tudták, hogy mit szeretnének viszontlátni, a teljes koncepciót, stílust, beosztást, a bútorok tervezését is közösen találták ki, nem kértek fel lakberendezőt. A cél egy letisztult, modern, tágas és világos élettér létrehozása volt, amelyet szerettek volna feldobni néhány régi, antik darabbal.

A terek alapszíne a fehér, ebbe ágyazták bele a magas minőségű bútorokat és tárgyakat. Érdekes módon a nappali nem a centrumban van, hanem a lakás egy távolabbi zónájában, ezzel a megoldással az intimitást, az otthonosság érzését kívánták szolgálni. A tér egyik legszebb eleme a polcrendszer, amely külföldi magazinok inspirációja nyomán született. Különös tekintettel a nagy felületre, a cél az volt, hogy elkerüljék a monotonitást, ezért változatos, kissé eklektikus elosztás teszi izgalmasabbá a polcrendszer szerkezetét.
Míg a nappaliban meghagyták az eredeti parkettát, addig az étkező-konyha-előszoba egységébe járólap került, amin nagyon jól érvényesülnek a régi bútorok is. Ilyen a régi étkezőasztal, amely rusztikus, tömör fa, szépen kidolgozott.
Retró székeket választottak mellé, valamennyit égkék mikroplüssel kárpitoztatták. Innen csak egy lépés a konyha, ahol szintén a formák és motívumok jól átgondolt fúziója látható. A nappali polcrendszerének anyag- és formavilága ismétlődik meg a konyhában, ám itt a funkcionalitásra, a praktikumra, a könnyű kezelhetőségre törekedtek. Az otthon minden helyiségében van egy különösen hangsúlyos megoldás, a konyhában például a mintás csempeburkolat. A csempével javasolt óvatosan bánni, mert nagyon erős karaktert ad egy térnek, a szoba előnyére és hátrányára is válhat, Tiborék azonban ügyesen kezelték a szín- és mintaválasztást. A fókuszban elhelyezett étkező- és munkafelület formáját tekintve egy látszólag szigorú négyzetet ír le, ám olyan játékosan alakították ki, hogy szinte az egyik legizgalmasabb darabja lett otthonunknak. Beépített sütővel látták el, mély fiókokat kapott, de bortárolásra is alkalmas.

A pár kedvenc felségterülete a háló, ahol újabb példamutató ötletek sorjáznak. A franciaágy mögött a ház tényleges téglafelületét látjuk viszont, amelyet – miután gondosan megtisztítottak –, fehér festékkel színezték, hogy színvilágában és hangulatában harmóniában maradjon a szoba többi elemével. A franciaággyal szemben egy zuhanyozót alakítottak ki, amely még egy tükröt is kapott, hogy kifejezze a térrészletek összetartozását. A fiatalok elképzelései otthonuk minden szegletében tökéletesen megvalósult, teljessé vált a harmónia egysége, amelyre a koronát legvégül Szabó Bianka lakberendező tette fel, aki a textilek, kiegészítők terén segített a finomhangolásban.

A konyhabútor mögött egy mélyített falszakaszt alakítottak ki, ügyesen hangsúlyozva fekete-fehér organikus mintájú csempékkel. A klasszikus festmény a falon, előterében a modern csillárral aprólékos tervezői koncepcióra vall.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.