Játékos modernizmus

Játékos modernizmus

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kisgyermekes pár az utolsó utáni pillanatban bízta meg Kótai Esztert a '80-as évekbeli ház áttervezésével. Mindössze két hét állt rendelkezésre, hogy elkészítse az átalakítás vázlatterveit és az új alaprajzot. Kő kövön nem maradt!

jatekosmodernizmus 720


A '80-as évek végén épült ház vásárlásakor az új tulajdonos még nem sejtette, hogy nem csak néhány falat kell áthelyezni, hogy beköltözhessenek. A feltárás során szembesültek azzal, hogy az akkori tervezés és kivitelezés jócskán hagyott kívánnivalót maga után. Az első körben a 60 négyzetméteres alapterületű ház pincéjéhez és padlásteréhez nem nyúltunk, a köztes két szinten elhelyezkedő fő életterekre helyeztük a hangsúlyt. Mivel itt a padlóburkolatok alatti 2 cm vastagságú beton – amelyet ma már nem is alkalmaznak – idővel megrepedezett, így felbontása után új, korszerű alapozás került mindkét szintre. Az egybenyitott nappali-konyha-étkező légellátását, mivel a kandalló és az elszívó egy légtérbe került, egy újonnan kiépített szellőzővel kellett kiegészíteni. A felsőbb szinten nehezebb dolgunk volt, de sikerült végül a három szoba és egy kis fürdő helyett egy gyerekszobát, egy hálószobát gardróbbal és egy kényelmes fürdőszobát kialakítani. A házhoz tartozik két erkély és egy kis kert is, így további megbeszélés tárgyát képezte a külső megjelenés is. Az ügyes asztalos-lakatos páros, aki a lépcsőház felújítását is végezte, készítette el a tervek alapján az erkélykorlátokat, illetve a bejárathoz vezető feljárót. Amire még feltétlenül szükség volt, egy külső hőszigetelés, hiszen a ’80-as években ez nem tartozott feltétlenül a házépítés kivitelezési munkálataihoz.

Mivel személyesen ismertem a megbízókat, tudtam, hogy ízlésük jó, így biztosan nem lesz nehéz dolgom a berendezéssel. Kiderült, hogy határozott elképzeléseik vannak a dizájnnal kapcsolatban, sőt, volt olyan helyiség, amit a már általuk kiválasztott színhez, burkolathoz igazítottunk. Nagyon jól ment az együttműködés, a főbb átalakítások után már szinte csak a kezüket kellett fogni, és rábólintani a kiválasztott kiegészítőkre. A lakás vezető színét a szürkében határozták meg, ezt lágyítja a gyönyörű és minőségi tölgyfapadló. Üde színfoltot jelent a fürdőszoba és a vécé cementlapburkolata, amelyet a házaspár saját maga tervezett meg a gyártó e célra készített szerkesztőprogramjával. A ház többi részén a játékos és/vagy színes kiegészítők, izgalmas bútorok teszik otthonossá az enteriőrt. Örömmel tölt el e csodás együttműködés, amelynek eredményeképpen a külsőleg és belsőleg megújult házban igazi családi fészek született.

  

Amikor kitaláljuk a megrendelővel, hogy melyik stílusirányzatot szeretné lakásában viszontlátni, azt tanácsolom, hogy ne ragaszkodjunk hozzá minden négyzetcentiméteren. Akkor lesz igazán eredeti egy miliő, ha becsempészünk egy kis pluszt, akár egy poén, egy ’geg’, akár egy másik stílusirányzat formájában.

pasztellgeometriaamuemlekhazban portre

Kótai Eszter
lakberendező

A beköltözéskor a házaspár ideiglenesen a meglévő bútorait állította be, ám a tervező tanácsára ezt később sem cserélték le, a fa ugyanis tökéletesen harmonizál az olajzölddel és a rosegolddal.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.