Pasztell geometria a műemlékházban

Pasztell geometria a műemlékházban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ragyogó napfény és formatervezett csillár látványa fogadja a belépőket ebben a 47 négyzetméteres soproni műemléki lakásban, amely a jól átgondolt térkihasználás eredményeként sokkal tágasabbnak tűnik, és a felújítás során az örökségvédelem elvárásainak is sikerült mindenben megfelelni.

pasztellgeometriaamuemlekhazban 720


A belvárosi, műemléki védettség alatt álló házat a hetvenes években több, kisebb lakásra osztották fel, lépcsőházát gyönyörűen, az akkori trendek szerint fel is újították, ám a lakások alaprajza mai szemmel már élhetetlen, kis terekre tagolódott. Ennek ellenére az egyik rozzant állapotú 47 négyzetméteres lakásba új tulajdonosa azonnal beleszeretett. A teljes körű felújítás mindenre kiterjedt, és azt célozta meg, hogy a funkcionalitás szem előtt tartásával tágasabbnak tűnő tereket varázsoljanak, és a teljes értékű lakás két fő számára kényelmes otthont biztosítson, elegendő tárolóhellyel. Mivel a 70-es években felhúzott válaszfal a szomszéd irányában vékonynak bizonyult, elsőként hangszigetelő előtétfalat építtettünk eléje. A fűtéskorszerűsítés többszöri átgondolás után elektromos úton valósult meg, a gázt teljesen mellőztük: a téli hidegben kettő inverteres klíma, illetve kiegészítő elektromos panelek szolgáltatják a fűtést, míg ugyanezek a klímák nyáron hűtik a lakást. A régi padló rétegrendjét (salak, párnafák) korszerűbb, egészségbarátabb estrich alapozás váltotta fel, amire laminált parketta, illetve gres alapú járólap került. A falak közül szinte csak a tartófalak maradtak meg, a többit mind lebontottuk, így a kiindulási állapot szerinti előtér-fürdő-konyha-két egymásból nyíló szoba kombinációt felváltotta egy nagy fürdőszobából, vécéből, amerikai konyhás nappaliból és hálóból álló lakás.


Az egész lakásfelújításra 6-7 millió forintot szánt a tulajdonos, ám a végére kerek 8 millió lett, de ebben már benne foglaltatott az utolsó fogas is. Pár inspirációs kép és ötlet alapján kialakítottuk a fő irányelveket, mint pasztell, geometria, modern formavilág, fűszerezve egy csipet múlttal.
Az átépítés határidőhöz is volt kötve, így a kivitelezést nagyon ügyesen kellett megszervezni, volt, hogy az egyik szobában a villanyszerelő, a fürdőben pedig a vízvezetékszerelő dolgozott. Fejtörést okozott a nyílászárók korszerűsítése is, hogy arra az örökségvédelem is rábólintson, ám egy asztalosmester hibátlanul megoldotta a feladatot. A bútorozásnál még a fenntarthatóság is szempont volt, így került a lakásba egy még alig használt hűtőszekrény, csomagolássérült mosogatógép, magyar tervező alkotta csillár és pár antik darab az internetről. Az eredmény egy harmonikus, mégis egészen egyedi belvárosi fészek lett, amivel mindenki tökéletesen elégedett.

  

Amikor kitaláljuk a megrendelővel, hogy melyik stílusirányzatot szeretné lakásában viszontlátni, azt tanácsolom, hogy ne ragaszkodjunk hozzá minden négyzetcentiméteren. Akkor lesz igazán eredeti egy miliő, ha becsempészünk egy kis pluszt, akár egy poén, egy ’geg’, akár egy másik stílusirányzat formájában.

pasztellgeometriaamuemlekhazban portre

Kótai Eszter
lakberendező

A gardróbszekrény pontos tervezői és tökéletes asztalosipari kivitelező munka eredménye. Szem előtt kellett tartani, hogy a tulajdonos egész ruhatára beleférjen, mégsem egy klasszikus gardrób látványa táruljon a szem elé.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.