A fény modern otthona

A fény modern otthona

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kényelmes, funkcionálisan jól használható terek, kisgyermekek számára is biztonságos lépcső, nem túl hangsúlyos, nagy mennyiségű tárolófelület – ilyen valódi otthont képzelt magának a háromgyermekes család, amikor megbízta a M2 Design belsőépítészeit a ház átalakításával.

afenymodernotthona 720


Megbízóinkkal nem ez volt az első közös munkánk, mégis nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy saját otthonuk kialakításához is a mi segítségünket kérték. Valódi családi otthont képzeltek el maguknak kényelmes és funkcionálisan jól használható terekkel, kisgyerekek számára is biztonságos lépcsővel, jól pakolható mégis nem túl hangsúlyos nagy mennyiségű tárolófelületekkel. Munkánkra alkalmazott művészetként tekintünk, ezért nagyon fontos számunkra a megrendelői igények hajszálpontos megismerése, feltérképezése. Célunk, hogy a folyamatos kommunikáción túl, a megrendelő számára különböző alternatívák bemutatásával és kidolgozásával segítséget nyújtsunk a fontos döntések meghozatalához. Így alakulhat ki egy valódi otthon, ami jóval több, mint a fotókon bemutatott tetszetős tér: az egyedi igényekre szabott valódi otthon. Minden tervezési feladat egyedi megoldásokat igényel, és minél több a kötöttség, annál nagyobb kreativitásra van szükség a tökéletes koncepcióhoz. Mivel jelen esetben egy meglévő épület átalakításáról volt szó, és az épület eredeti tagolása nagyban eltért a megrendelői igényektől, így nagy kihívást jelentett az optimális alaprajzi elrendezés kialakítása, ráadásul a földszinti tartófalak a teret több kisebb helyiségre szabdalták.

Tovább nehezítette a feladatot, hogy eredetileg háromfős család lakta a házat, míg most háromgyermekes házaspár kényelmes elhelyezését kellett megoldani. Szerencsére a 225 négyzetmétert a tetőtérben kisebb átalakításokkal sikerült 255 négyzetméterre felbővítenünk. Elvárás volt, hogy a földszinten kialakítandó központi nappali teret minél inkább egyben tartsuk, a nappali-étkező-konyha egy légtérben legyen, így erősítve azok vizuális kapcsolatát. Az emeleten külön szülői hálószobára volt igény önálló gardróbbal és saját fürdőszobával, ezen kívül három külön bejáratú gyerekszobát és hozzá tartozó kádas fürdőszobát kellett kialakítani.

Természetesen manapság már nem beszélhetünk modern otthonról „okosotthon” koncepció kialakítása nélkül. A köztudatban az okosotthon egyet jelent a telefonról vezérelhető világítással, pedig erről jóval többről van szó: a koncepció lényege éppen abban áll, hogy jól előkészített tervezés mellett az épület a szokásainkhoz igazodva önmagát üzemeltesse, és ez már nem hangzik olyan rosszul. A stílusra vonatkozóan az alábbi irányelveket szerettük volna megvalósítani: otthonos, de mégis modern, letisztult formavilágot képzeltünk el, megfűszerezve klasszikus elemekkel. Persze mindig van egy-két meglévő bútor, néhány fotó, néhány alapvető elgondolás a színekkel és anyaghasználattal kapcsolatban. A mi dolgunk, hogy ezeket figyelembe véve és összefésülve friss és új egyedi ötleteket mutassunk be, amit a tervezés ideje alatt minden darab kiválasztásánál tovább finomítunk, így lesz a végeredmény tökéletes mind látványban, mind használatban a majdani lakók számára.

  

Hiszünk abban, hogy a belső tér megjelenését nem a stílusra vonatkozó címkék kiaggatásával kell meghatározni. A terv akkor lesz jó és a belső tér élhető, ha a megbízó egyéniségét tükrözi.

afenymodernotthona portre

Morvay Gabriella és Morvay Márton
belsőépítészet

A nappali terének kényelmes olvasókuckójából remek kilátás nyílik az előkertre. A fal egyedi grafikája jól kiegészíti a térben fellelhető anyagok textúráját.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.