Eklektika a belvárosban

Eklektika a belvárosban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Pór Sára lakberendező a világot járva számos hotelben megfordult, gyűjtve a rengeteg inspirációt munkáihoz. Nyolc éve Szingapúrban él, ám innen is hiba nélkül vezényelte le a budapesti 55 négyzetméteres lakás teljes felújítását és átalakítását.

eklektikaabelvarosban 720


Negyedik budapesti megbízásom egy olyan lakás kialakítása volt, amely a rövid távú kiadást követően a tulajdonosoknak is kényelmes életteret biztosít, s ahová belépve az embert jó érzés tölti el, feltöltodik, különlegesnek érzi magát. A lakberendezést megelőzte a lakás teljes műszaki-gépészeti felújítása – víz- és villanyvezetékek cseréje, gáztervek, kémény kivezetése. Jó tanácsként elmondható, hogy ezekre kell a legnagyobb figyelmet fordítani, hisz ezen múlik, hogy a lakás csak egy műterem vagy egy jól funkcionáló kényelmes otthon lesz-e. Mivel mai modern életünk mindinkább elszakít bennünket a természettől, talán éppen ezért vágyakozunk annak közelségére. Nem véletlen hát, hogy a legújabb trendek előnyben részesítik a természetes anyagok használatát: a rattan, bambusz, fa, illetve a növénymintás kiegészítők alkalmazását textileken, képeken. A pici előszobába és a lépcsőfeljáró óriási falára így került színes, apró mintás tapéta, amelytől sokkal otthonosabbá, szerethetővé válik az amúgy üres, hideg tér. A márványhatású járólapok, csempék, illetve kiegészítők ugyancsak könnyen illeszthetők ebbe a trendbe. Az elképzelés a stílust illetően mindenképpen egy eklektikus lakás kialakítása volt.

A külföldi tartózkodás miatt a legnagyobb nehézséget a bútorok beszerzése jelentette, korlátozódva az online üzletek kínálatára, másrészt gondot okozott olyan kiegészítőket, bútorokat találni, amelyek minőségben és stílusban illenek a lakáshoz. Az „emerald green” (mélyzöld) szín adta a lakás kiindulópontját, a nappaliban nagy felületen felfestett színt polisztirol díszlécek és nagyméretű színes képek törik meg. A burkolatokkal kapcsolatos döntésben általában melegburkolat- párti vagyok, de itt praktikus okokból a sérülékenyebb parketta helyett rátaláltam az olasz Marazzi gyár vékony, hosszú parketta hatású lapjaira, amely halszálkában rakva tökéletes látványt nyújt.

A legnagyobb fejtörést a konyha kialakítása okozta: a nappalival való összenyitása kizárt volt, a két helyiség egy légtérbe helyezését csak „száraz konyha” esetén ajánlom, végül így a konyha a folyosóra került. Utólag jó döntésnek bizonyult, mert a lépcső alatt kényelmesen elfér a hűtő, a toronyba épített sütők, az egyéb gépeknek pedig tökéletes a lépcső alatti konyhapult. A fürdőszobába márvány hatású világos burkolat került, a gázkazánt és mosógépet egy állószekrénybe tettem, a dugaljakat pedig a mosdószekrény fiókja rejti. E munkámnak egy fontos hozadéka is lett, mivel nagyon nehezen jutottam hozzá otthon jó minőségű, megfizethető dekorációhoz, megnyitottam Decorwebshop boltomat is.

  

Lakberendezőként az eklektika áll hozzám a legközelebb, de szeretem a kihívásokat, számomra csak a tökéletes a megfelelő. Egy lakberendezőt ugyanaz határoz meg, mint egy kiváló színészt, vagyis képes legyen azonosulni a szereppel, esetünkben a stílussal, amit követni kíván a lakás kialakítása során.

eklektikaabelvarosban portre

Pór Sára
lakberendező

A két szeparált hálót egy tágas nagyszoba elválasztásával sikerült kialakítani. Két tolóajtó fogja közre a franciaágyat, így mindkét oldalról könnyen megközelíthető. A hosszú teret walk-in gardrób leválasztása töri meg, vizuálisan szebbé, funkcionálisan hasznossá téve a teret.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.