Tervezés határok nélkül

Tervezés határok nélkül

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Külföldi ingatlant tervezni itthonról? Nem probléma! Bár a tervezők személyesen soha nem jártak a helyszínen, mégis elkészült az, amiről a megbízó álmodott. Modern, kényelmes, az egész család számára élhető és szerethető lakás.

tervezeshataroknelkul 720


A külföldön élő magyar család azzal a kéréssel keresett meg bennünket, hogy a brüsszeli, diplomata negyedben lévő lakásuk belső kialakítását tervezzük meg. Izgalmasnak kínálkozott a feladat, hiszen személyesen nem is jártunk ott soha, a megbízókkal is csak egy-két alkalmunk volt találkozni. Szerencsére ma már a távolság nem akadály, és a technika segítségével gördülékenyen folyt a munka. A kivitelezés is nagyon szervezetten, pár hét leforgása alatt elkészült, ugyanis a beépített anyagok közül szinte minden termék magyar, beleértve a beépített bútorokat, kandallót, de még a dekorbeton burkolatot is. Ezek mindmind egy kamionnal érkeztek a helyszínre, amikorra az ugyancsak hazai kivitelező csapat is kiutazott.

Tervezői kedvencünk a nappali, hiszen amellett, hogy sok egyedi bútor és berendezés került ide, még a térszervezést illetően is akadt benne bőven kihívás. Úgy kellett kialakítani, hogy több funkció is megférjen benne: a megszokott nappali – étkező – konyha hármasa mellett helyet kellett találni egy dolgozósaroknak, illetve egy vendégkanapénak is. A térelválasztót gipszkarton szerkezettel oldottuk meg, bio etanol kandallóval, körülötte dekorbeton borítással. Ez a megoldás diszkréten elszeparálja, mégsem zárja el e teret a nappalitól. A beton halványszürke, sima felülete stílusban illeszkedik a lakás letisztult, modern kialakításához, a pislákoló tűz látványa mégis behozza a melegséget a térbe, a falszínek erős kontrasztja pedig kiemeli az egyes bútorokat, keretet adva a különböző funkcióknak.

Az eredetileg irodának tervezett épületben a külső nyílászárók már adottak voltak, méretükből adódóan minden helyiségben dominálnak. Ez a kötöttség azonban nem okozott problémát a tervezés során, hiszen kialakításuk és megjelenésük ugyanúgy beleillett a kívánt dizájnba, mint a sötétítő függönyök helyett választott sávrolók. Ami fejtörést okozott, az a megszokottnál alacsonyabb belmagasság volt. Ezért olyan minimális álmennyezeti megoldásokat alakítottunk ki, amelyek diszkréten választják el egymástól az egyes funkciókat/ helyiségeket, miközben optikailag növelik a magasságot. A konyha, bár egy légtérben található a nappalival, mégis önálló, külön egységet alkot a szín, a formai kialakítás és az anyaghasználat segítségével. A nappali felé L alakban benyúló pultkialakítás segít elrejteni a konyha rumlisabb részeit, de mégis hagyja, hogy tekintetünk végigfusson egészen a zöld kilátásig. A lakás térszervezésénél szempont volt, hogy a háló helyiségei egyértelműen leválaszthatók legyenek a közösségi terektől. Ez meg is valósult – a folyosón túl egy üvegajtó is elválasztja egymástól a különböző funkciókat –, így segítve a családnak élhetőbbé tenni otthonukat.

  

Összegyúrva kettőnk egyéniségét, törekszünk egyedit és újat alkotni. Figyelemmel vagyunk a trendekre, de nem ezek vezetik  munkánkat. Személyre szabott, harmonikus, szerethető tereinkben a  funkcionalitás mindig szem előtt marad.

tervezeshatnelkul portre

Wittmann Beáta
Sigmond-Kiss Zsófia
www.homeandmorestudio.com

Brüsszel diplomatanegyedében, mégis zöldövezetben helyezkedik el az épület. Ez a nappaliban is érezhető, ahogy a nyílászárók rálátást engednek a környezetre. A térérzetet növeli a helyiséggel szinte eggyé váló terasz.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.