Kicsi ház az újrahasznosítás jegyében

Kicsi ház az újrahasznosítás jegyében

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az amerikai Oregon állam egy vadregényes szigetén ötletes zöld átalakítást követően vált egy 1940-es években épített házikó Jessica Helgerson amerikai lakberendező négytagú családjának kényelmes otthonává.

kicsihazazujrah 720
A parányi kis ház többszörösen újrahasznosult az évtizedek során. Volt már hajógyári munkásszálló, földmérő, majd vadászati engedélyeket kiadó iroda és sok más, mielőtt Jessica Helgerson, a befutott amerikai belsőépítész négytagú családjának otthonává nem vált. Egy séta közben lettek figyelmesek a félig természetvédelmi, félig mezőgazdasági területen fekvő különleges szigetre a Columbia folyó mentén. „Bámulva néztük a fagyos, novemberi táj felett szálló sarki ludak csapatát. Felemelő pillanat volt.” – emlékezik vissza Jessica. A helyet annyira különlegesnek érezték, hogy eldöntötték, itt vesznek saját házat maguknak. Szerencsére hamarosan találtak is egy eladó farmot házzal és egy csűrrel.

A ház vétele számukra felért egy hatalmas tapasztalatszerzéssel mind az újrahasznosítás, mind az önmérséklet terén is. Eredetileg nem is gondolták, hogy a hely majd állandó lakhelyünkké válhat, mégis így történt. A felújítás előtt a ház majd’ harminc évig lakatlanul állt, semmi kétség nem fért hozzá, hogy rengeteg átalakításra lesz szükség. Jessica nem változtatott a farmház szerkezetén, és okosan kihasználta a rendelkezésére álló teret. „Bármilyen projekten is dolgozom, mindig figyelek rá, hogy az alapanyagok és bútorok hosszú életűek legyenek, és harmóniában álljanak az épület korával.” – mondja. A felújítás során az eredeti tetőt zöldtetővel helyettesítették, amelyhez az alapanyagot mohát és páfrányt a környező Columbia folyó partjáról hozták. Az új tető nemcsak hangulatot és szépséget kölcsönöz, de értékes meleget is biztosít. A ház hőszigetelt falait a régi csűrházban talált fával burkolták.

Belül Jessica úgy rajzolta át a teret, hogy az egyetlen áramvonalas, rendezett egységet alkosson. A konyha, étkező és nappali egy légtérben található. Míg a fő helyiségekben kiszedték a mennyezetet, a fürdőben alacsonyabb a belmagasság. A nappali hatalmas ablakain keresztül könnyen ki-be mászkálhatnak gyerekek és házimacskák. A fatüzelésű kandalló az egész házat melegen tartja. A legnagyobb bútort, az étkezőasztalt a férj készítette régi diófából, míg a fürdőkádat egy barátjuktól kapták, aki azt éppen egy újra cserélte. „Újrahasznosítunk mindent, amit csak lehet, szeretünk a régi dolgoknak új életet adni, inkább, mint újakat vásárolni. Ez sokkal kielégítőbb számunkra.” – tudjuk meg.

A kis házhoz illően Jessica a férjével megpróbál a lehető legönellátóbb életformát is kialakítani. Az első évben építettek egy hatalmas üvegházat, ahol zöldségeket, bogyós gyümölcsöket termesztenek, tyúkok kapirgálnak a ház körüli zöldeken, a szomszédok kecskéinek tejéből még sajtot is készítenek. Kis mérete ellenére tehát a ház kényelmes és hívogató, s majdnem minden hétvégén tele van rokonokkal, barátokkal, akik velük együtt élvezik a vidéki élet örömeit.

  

A Jessica Helgerson Interior Design tulajdonosának tervezőként és magánemberként is fontos a fenntartható és zöld építés. Modern stílusú dizájn enteriőrjeiben visszaköszön a környezettudatossága, megfűszereve egy kevés játékossággal.

kicsihazazujra portre

Jessica Helgerson

www.jhinteriordesign.com


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.