Kis lakás, pazar panoráma

Kis lakás, pazar panoráma

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nagy-Britannia egyik legdinamikusabban fejlődő tervezőcsapata, az Ochre design jól ismeri a XXI. század hívószavát: játékosság, fiatalosság, spontaneitás és az anyagok mesteri használata. Solenne de la Fouchardière tervező számára adott volt a sok fény, a pazar panoráma a Montmartre szívében, no és a feladat: kis területen igazán jelentőset alkotni!

kislakaspazarpanorama 720


Egy 19. századi Haussmann stílusú ház tetőterében alakították ki ezt a kis lakást, amely a párizsi művésznegyed, a Montmartre szívében található. Ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a Sacre Coeur bazilikára, a régi kávéházakra, a nemes ősfákra. Annak ellenére, hogy a terület turisztikai központ, a lakás mégis nagyon csendes. A tulajdonos francia építész házaspár London és Párizs között ingázik, ehhez az életformához kerestek egy dinamikusan berendezett otthont. Nem volt más elvárásuk, csak annyi, hogy legyen a tér ultramodern, szóljon a fiatalosságról, és egy picit jelenjen meg az a szépség és harmónia is, amit a környezet megkíván.

Az Ochre tervezői, így Solenne is szereti a kihívásokat, örömmel vállalta a feladatot. A lakás világos volt, erkélyezett, a kazettás ablakokon keresztül árad a fény a szobákba. Ezt az adottságát igyekezett a lehető legjobban kihasználni.

Az előző tulajdonosok harminc év után váltak meg otthonuktól, néhány bútort itthagytak, régi az étkező kandallója és a nyílászárók, a parkettát pedig a hetvenes években rakták le. Sok az új elem is, mint a nappali dán vintage kanapéja, asztalok, lámpák, textilek. Ez utóbbiakkal és a csillárokkal, állólámpákkal és éjjeli lámpákkal különleges összhatást értek el a tervezők. A dohányzóasztal, a falikép, valamint a kandalló és kiegészítők párbeszéde ugyancsak játékos megoldás. A lakás talán egyik legszebb helyisége az étkező az eredeti zománcozású kandallóval, amely rusztikus bájt kölcsönöz az egész térnek. A csillár függesztési pontja nem a mennyezet közepén van, a tervező így kívánta elkerülni a csillár fókuszpontérzetét. Elegáns megoldás a fekete lámpák és a székek fekete bőrtámlája.

A tulajdonosok a konyha jó kidolgozhatóságában alig hittek, hiszen mindössze tíz négyzetméternyi a területe. Márpedig Franciaországban a főzés egyet jelent a kultúrával, az életörömmel, ezért a praktikusság alapkívánalom számukra. A bútorok a falak mentén futnak körbe, főzés közben ketten is kényelmesen elférnek. Megnövelte a térérzetet az ablak, a sok fény, valamint a világos bútorfrontok is. Izgalmas kihívás volt az ugyancsak kis alapterületű hálószoba és fürdőszoba is. A hálót a falat borító filc kockák, szép textilek és egyszerű vonalvezetésű ágy dobja fel, az innen nyíló, „nyers” betonfalú fürdőszoba kedves, már-már nőies.

Alapvetően kicsi lakásban jártunk, de a jól kialakított ablakok, a természetes és mesterséges fények, a panoráma és a kompozíció mindezt feledteti a látogatóval, az ott élőknek pedig már fel sem tűnik!

  

Solenne de la Fouchardière belsőépítész 2000-ben csatlakozott a brit tervezők alapította Ochre design csapathoz, amelynek munkáit megfontolt tervezés és diszkrét csillogás fémjelez. Bútorokat, lámpákat, csillárokat és komplett belső tereket terveznek. Harmonikus arányok, finom anyaghasználat és páratlan kivitelezés révén ismertek világszerte.

neni4

Solenne de la Fouchardière
Ochre design
www.ochre.net

Valamennyi ajtó üvegberakású, így a fény átjárja a lakást, növeli a térérzetet. A tervezőre jellemző aprólékosság és igényesség, a dús textilhasználat, a faragott részletek a mennyezet körül, a csillogó és tükrös felületek, illetve a nemes anyagok alkalmazása elegáns hangulatot teremt.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.