Régimódi ház merész mintákkal

Régimódi ház merész mintákkal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az Egyesült Államok keleti partján, óceánhoz közeli kisvárosban tipikus amerikai téglaépület évszázados falaival magabiztosan néz a jövő felé. Frissen felújítva, komfortosabban és modernebben mit sem veszített néhai sármjából.

regimodihazmereszmintakkal 720


Markáns színárnyalataival, süppedős ülőgarnitúráival szívünkhöz közel áll e többgyermekes család elképzelései szerint kialakított, parkra néző otthon az Egyesült Államok keleti partján, Wellesley városkájában. A sötétkék és fűzöld színkombináció itt-ott rózsaszín színfoltokkal kiegészülve meghatározó elemei a dekorációnak, vidám és barátságos egységet teremtve e régimódi építmény belső tereiben. A család már két éve lakta ezt a Kent Duckham építész tervezte házat, amikor a háziasszonyt, Debbie-t felkérték a helyi női egyesület klubtagtársai, hogy egy nagyobb szabású jótékonysági összejövetelt tarthassanak otthonában, egészen pontosan annak konyhájában. E megtisztelő megbízás jól rá is ijesztett, hiszen álmai házának lakásbelsője igencsak hiányos volt még, legalább is az ő mércéjével mérve.

A közelgő látogatás sürgető határideje tehát ösztönzően hatott rá, és férjével együtt úgy döntöttek, hogy elérkezett az alkalom otthonuk tökéletesítéséhez. Négy hónap volt még hátra a találkozóig, amikor megbíztak Elizabeth Benedict-et, hogy segítsen családias és barátságos lakásbelsőt teremteni egyszerre fiatalos és klasszikus stílusban, a legapróbb részletekre is ügyelve.

A belsőépítész elsőként arra tett javaslatot, hogy a ház különböző szintjein ugyanazt a színcsaládot alkalmazzak. „Ez azt a hatás erősíti, hogy a terek végtelenek, egybeolvadnak, egyúttal kitágulnak.” mondja Elizabeth. A kiindulópont megbízója kedvenc színárnyalatai, a sötétkék és a „Kelly green”, élénk, vidám, fűzöldje lettek, amelyet kisebb, rózsaszínű elemekkel egészítettek ki a közös alkotómunka előrehaladtával.

Az anyagi korlátokkal is számolva Benedict sokat megtakarított a meglévő bútorok újrakárpitozásával. A látszat ellenére többségük nem eredeti antik darab, de a kiegészítők között több valódi családi ereklyét is találunk. A nappali kanapéját és foteljeit mélykék textillel kárpitozták, annak komorságát fehér dekorcsíkkal megtörve. A francia kávéházak székeire emlékeztető étkezőszékek darabjai azonos stílusúak, ám különböző gyártmányok voltak, mindegyiknek más-más karfával, mintájuk egymást kiegészíti. „Előre tudtam, hogy milyen büszkén vezetem majd körül otthonomban a vendégeimet, akiknek az összes szobán keresztül kell menniük, hogy eljussanak a konyhába, a majdani összejövetel helyszínére”, emlékszik vissza Debbie az átalakítás izgalmas időszakára.

  

Az Elizabeth Home Decor&Design alapítójára leginkább a kényelmes, családbarát terek teremtése jellemző. Vallja, hogy egy berendezésnek hűen kell tükröznie a megrendelők személyiségét, nem szabad egyetlen stílushoz sem mereven ragaszkodni. Új építés, régi épületek renoválása, nyaralóktól a legnagyobb szállodákig terjed megbízásainak köre.

neni

Elizabeth Benedict
elizabethhomedecor.com

A sötétkék karosszéket ugyanezzel az anyaggal kárpitozták, mint a nappali kanapéját, fehér rögbi-csíkos párnával párosítva.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.