Fénnyel játszadozó képek

Fénnyel játszadozó képek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kisfiú gyerekkorában fogott először fényképezőgépet a kezébe. a vajdasági szűkölködésben azonban filmre nem tellett, így kattogtatni sem volt lehetőség. csak az álom maradt a képekről. aztán a fiú nagyobb lett és külföldre szökött, hogy néhány évnyi árokásás, hegesztés, szobafestés és raktárvizit után egy nyomdában ismerkedjen a filmelőhívással. később fotózni kezdett a montmartre-on. államférfiakat és világsztárokat kapott lencsevégre, s hamar nélkülözhetetlen lénye lett a társasági életnek. Nemrég azonban hazatért, hogy egy pici sajtóügynökségen keresztül hazánkba is becsempéssze a világ mesterfotósainak képeit. a napokban, kérésünkre, lefotózta budapesti otthonát, majd megint a francia fővárosba sietett, hogy aztán újabb csodálatos képekkel térjen vissza.

 

 

A Gellérthegy aljában fekvő villalakás furcsamód nemzetközi babérokra tört. Amikor a franciahonból hazaköltözött házaspár két évvel ezelőtt itt rendezkedett be, egy angol úriemberrel cseréltek otthont. Elődjük méhviaszolt fenyőbútorokkal country stílusban alakította át a lakást, de ők világosabb, üdébb, színesebb élettérre vágytak. Elsősorban a feleség. Hiszen többnyire ő az eszmei szerző, aztán vagy talál a kivitelezéshez mestert, vagy nem, s ha talál is, az nem alkalmas a feladatra, vagy kétkedik, végül mégis csodát tesz. Itt ez utóbbi történt. Az asztalos itt sem örült a mennyezetig épített konyhaszekrénynek, mint ahogy csodálkozott a tolóajtó- és gardróbmegoldásokon, és ellenkezett az előszobafal megalkotásánál, de aztán valamiért mégiscsak égett a keze alatt a munka, és príma primissima mesterkedett.

 

- Párizsban 14 évig egy saját - grandstanding?-ben, azaz újépítésű lakásban éltünk, ami szokatlan volt, hiszen ott nagyrészt bérlik otthonaikat az emberek - meséli Veres Tünde, aki évtizedek óta követi férjét a világban. - Az a lakás letisztult formavilággal bírt, egy 10 méteres folyosó szelte ketté, ennek egyik oldalán a hálók, a másik felén egy 50 négyzetméteres nappali foglalt helyet. Mindkét irányba volt erkélye, nagyon szerettük. A berendezési ötleteimmel már ott is megőrjítettem a mestereket, akkor és most, a lányom ottani lakásának kialakításakor sem volt egyszerű kiviteleztetnem az elképzeléseimet. Azt állítják, mindig túl modernet, túl merészet szeretnék. Ehhez képest itt van ez a múlt századi ház, hatalmas belmagassággal, eredeti ablakokkal, tágas terekkel és szűk közlekedőkkel. Ide nem illettek extravagáns holmik, s mivel nagy szerelmem a provance-i lakáskultúra, valami hasonlót igyekeztem becsempészni e falak közé. Kettőnknek, illetve Lea kutyának bőven elegendő ez a 96 négyzetméter.
Mivel mindig is a család közös hobbija volt a főzés, sokat időznek a konyhában. Így aztán ez az egyik legfigyelemreméltóbb helyiség. A hatalmas tér, a mennyezetig épített bútor, a vörös-fehér nálunk szokatlan párosítása igazán magával ragadó. Amikor megvolt a bútor, szükség lett valami pasztellt élénkítő, erős színre. S mivel Tünde beleszeretett egy vörös mintás retrocsempébe, nem kellett sokat töprengeni a pepita textileken és a kiegészítőkön sem. A nappaliban a pisztáciazöld lett az uralkodó szín. A csillárokat és a textíliákat Franciaországból hozták, gyakran ezekkel volt tele hazafelé a bőrönd. Az ülőgarnitúra új huzatot kapott, s a háziaszszony maga festette be a sarokban álló polcot és tükröt is. Lendülete azonban nem állt meg a nappaliban, ő festette kínai vörösre a hálószobai komódot, illetve - zöldítette be - az előszobai fogast.
Az extrémitások azonban itt nem érnek véget. A dolgozószoba végképp tobzódik az árnyalatokban. A marokkói tükörkeret alatti ágytakarón végtelenül keverednek a színek. A nagymamától örökölt fülesfotel - a tehénfoltos és zebracsíkos minták ellenében - zsiráfbőrt imitáló huzatba burkolózott, mögötte pedig egy érdekes elefántfüzér fityeg. - A Montmartre-on fiatalok kezdeményezésére, - commerce equitable - néven útjára indult egy kedves hagyomány, miszerint a franciák úgy támogatják a harmadik világ rászorulóit, hogy közvetlenül onnan importált kézműves termékeket árusítanak honfitársaiknak. Én amúgy is vonzódom a feng-shui elmélethez, hiszek az elefántok, teknősök, lovak és kristályok erejében, így amikor megláttam ezeket a kis kézzel varrott elefántokat, természetesnek tűnt, hogy nálam a helyük.
A dolgozósarokban ott függ a falon László munkaképeinek egy-egy darabja, a gyerekek és unokák képe, sőt még a lány szakácsdiplomája is. Az egyik pillanatban maga László is megjelenik a webkamerán keresztül, s kezdetét veszi a szokásos esti virtuális társalgás, hogy a családtagok Európa két távoli pontján is nyugodtan hajthassák álomra fejüket, hiszen látják, hogy a másikkal minden a legnagyobb rendben van.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.