A megfizethetetlen Párizs

A megfizethetetlen Párizs

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

lakást venni egész európában drága mulatság, így franciaországban is. az ingatlanárak évente 10-25 százalékkal nőnek, hiszen a kereslet nagy, a kínálat pedig kicsi. évente legalább 400 ezer lakást kellene megépíteni 2010-ig, hogy kielégítsék az egyre növekvő igényeket.

 

 

Párizs gyönyörű, de megfizethetetlen, ezért a kis jövedelműeknek lakást venni szinte lehetetlen, hiszen 3500 eurós négyzetméterár alatt képtelenség elfogadhatót (de még elfogadhatatlant) is találni. Így a vevő leginkább gazdag olasz vagy amerikai, aki nem sajnál akár 8000 eurót is adni négyzetméteréért, hogy az Eiffel-torony lábánál vagy a Panthéon közelében lakhasson. A franciák nagy többsége nem ad többet 5500 eurónál négyzetméterenként. Ennyiért pedig Párizs határán kívül már emberi méretű és minőségű lakáshoz lehet jutni, csakhogy emiatt itt is megugrott a kereslet és persze az árak is.

 


Vásárlás hitelre, segítséggel
A boomhoz egyébként a bankok is hozzájárultak, ugyanis húsz-huszonöt, de akár harmincéves futamidejű hitellehetőségeket is kínálnak anélkül, hogy a havi törlesztőrészlet számottevően csökkenne. Persze jelentős hozott vagyonrész nélkül még egy jó állású egyedülálló fiatal (2300-3000 euró/hó keresettel számolva) sem kap hitelt. Egy 60 négyzetméteres, 250 000 eurós külvárosi lakásra például a bank akkor ad 150 000 euró hitelt, ha a saját vagyon eléri a 100 000 eurót.
Megéri hát beugrani a hitelbe, hiszen a bérleti díj azonos a törlesztőrészlettel. (Egy külvárosi 40-60 négyzetméteres lakás bérleti díja eléri a havi 800-1000 eurót, azonosan a banki törlesztőrészlettel.)
A lakásvásárlókat speciális cégek segítik a hitelkonstrukciók közötti választásban, akik a megbízó helyett alkudoznak, tárgyalnak a legjobb hitellehetőségek után kutatva. Hozzáértésüknek köszönhetően néhány napon belül sokkal jobb hitelt tudnak kieszközölni, mint a kevésbé kompetens jövendőbeli tulajdonos. Eredményesen alkusznak akár a kamatra is, mindezért csak ügykezelési költségeket számolnak fel (500-700 euró), a teljes - nyereség - a megbízót illeti.

Szociális lakások
Franciaországban jelentős a szociális (csökkentett bérleti díjú) lakást igénybe vevők száma, jelenleg mintegy 10 millió fő, nagyjából minden hatodik francia.
A szociális lakások száma az ötvenes évek óta 300 ezerről 3,8 millióra emelkedett. A hatvanas évektől kezdődő bevándorlási hullám során a munkáscsaládok nagy részét ezekben az elsősorban külvárosi lakóövezetekben helyezték el. Mégha megépülésükkor e házak a modern komfortos lakások megalapozói voltak is, mára többségük nehézséggel küzdő, tartós munka- és jövőkép nélküli fiataloknak, nagycsaládosoknak adnak otthont. A körzetekbe koncentrált lakótömbök hozzájárulnak a szociális problémák újratermelődéséhez, tovább rontva a benne élők helyzetét. Ráadásul a hetvenes évek közepétől a tömeges állami lakásépítések kora is lejárt, ma már az állami kasszából elsősorban a meglévő lakásállomány megőrzésére költenek.

A statisztika tükrében
Napjainkban már mindinkább csökken a patinás, századfordulón vagy a harmincas években épült, borsos árú polgári bérházak iránti kereslet a közepes minőségű, az 1960-70-es években épült lakóházak, lakások javára. A legnagyobb tülekedés a nagy lakások iránt van.
Érdekes változások következtek be a tulajdonosok számában és a lakások méretében is. Míg 1954-ben a franciák 35 százaléka mondhatta magát tulajdonosnak, a századfordulóra ez a szám már 55 százalékra nőtt. 1982-ben a 30 évnél fiatalabb családfős családok 16 százaléka tulajdonolta a lakását, 1999-ben már csak 10 százalékuk. A 30-39 éveseknél hasonló a tendencia, míg a 75 év felettiek 65 százaléka tulajdonos.
A lakások átlagos alapterülete 1970-ben 68, 1997-ben már 88 négyzetméter volt. A növekedés oka a hetvenes évektől épülő számos külvárosi, főleg könnyűszerkezetes, olcsóbb technológiájú (pavilon) házban keresendő.
Mégha a tulajdonosok száma esést is mutat, a lakások komfortfokozata egyre nő. A hatvanas évek lakásállományának még csak 30 százalékában volt fürdőkád, 60 (!) százalékából hiányzott a benti vécé is, mára szinte mindenütt pótolták e hiányosságokat. De azért még mindig kínálnak eladásra (főleg a századfordulón épült házakban) olyan lakásokat, ahol fürdőszoba híján a konyhában mosakodnak, lavórban. Az ár persze borsos, nincs tekintettel erre a kis kellemetlenségre.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.