Szenvedély és művészet

Szenvedély és művészet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Izgalmas szétnézni egy lakberendező otthonában, hiszen számíthatunk arra, hogy tudásának legjavát kapjuk. Timothy Whealon manhattani lakása egy igazi dizájncsemege, telis-tele apró ötlettel és szépséggel.

szenvedelyesmuveszet 720


Bátran mondhatjuk, hogy Timothy Whealon amerikai műgyűjtő és lakberendező erre a pályára született. Első próbálkozása még hatéves korára nyúlik vissza, amikor átrendezte szülei hálószobáját, édesanyja – aki egy aukciós házat vezetett – legnagyobb meglepetésére. Mint mondja, már kiskamaszként is szenvedélye volt a téralkotás, a régiséggyűjtés: „Gyerekként minden szabadidőmet aukciós házakban töltöttem el. Az első dolog, amit valaha vettem, egy II. György korabeli mahagóni szék volt, amelynek különleges ülése volt. Mindössze 12 éves voltam”. Timothy ma lelkes utazó és gyűjtő, akárhol járt a világban, sohasem tért haza üres kézzel, ezért hát olyan otthont keresett, ahol székeit, szőnyegeit, lámpáit elhelyezheti, és bőségesen jut hely mindennek. A 110 négyzetméteres lakás tökéletesnek bizonyult erre. A tervező gyakran tart összejöveteleket, nagy társasági életet él, a nappalit is direkt erre a célra alakította ki. „A kávézóasztal azért lett ilyen alacsony, hogy a vendégeim akár a földön is körülülhessék, ha ahhoz van kedvük”. Pedig a kanapé nagyon értékes darab, a dizájner Billy Baldwin tervezte. A kézzel csomózott szőnyeg, a tölgyfa padló, az acélkeretes ajtók és ablakok szép enteriőrt teremtenek. A nappali nádszékeit Pierre Jeanneret készítette, az egyedi kristálycsillár Alexandre Vossion munkája. A kör motívum visszatér a lakótérben, Timothy számára az élet teljességét jelképezi. Az 1940-es évekbeli bronztükröt egy antik pad fölé helyezte el. A letisztult látvány mindig megnyugtatja az egyébként extrovertált életet élő, mindig nyüzsgő tulajdonost.

A nappalival egy légtérben van a konyhaszekrény, amelyet egy negyedfallal választott el. A lakk frontokkal ellátott szekrény egyedi kialakítású, munkalapja calacatta márvány. A tervező igyekezett úgy megfogalmazni ezt a részt, hogy szinte belesimuljon a nappali képébe.
Friss, levegős, világos a hálószoba. Timothy, mint mondja, csak akkor alszik, ha muszáj, itt is leginkább dolgozni szokott. A sok ablakra, a világos térre tehát szüksége volt. Az egyedi készítésű ágyat Amanda Nisbet dizájn anyagával kárpitozták. A fotók megjelenésüket tekintve tökéletesen rímelnek az ágytextilre, noha ez a véletlen műve. „A lakásavatómon kaptam a képeket, és éppen aznap vásároltam az ágyat. Boldog voltam, hogy a barátaim ennyire ismerik az ízlésemet!”
A tervező imád a teraszon lenni. Sokszor éjszakákba nyúlóan itt tartózkodik, s ha az idő megengedi, még aludni is szokott a manhattani égbolt alatt. „Semmihez nem fogható érzés!” – summázza röviden.

  

Timothy angol irodalmat és művészettörténetet tanult, majd 1994-ben nyitotta meg saját tervezőirodáját. Munkáit a finom, művészi kidolgozottság jellemzi, filozófiája a klasszicizmusban gyökerezik, mindazonáltal minden projektje friss. Az általa tervezett otthonokban szereti felhasználni ügyfelei régi, saját darabjait is.

szenvedelyesmuveszet portre

Timothy Whealon
www.timothywhealon.com

Alumínium asztal és pad, restaurált lámpák, cédruslécekből készült ülőke került a lakást kétoldalról is határoló teraszra. A bükkfa, az angol borostyán és a magnólia megnyugtató látványt ad. Egy ilyen szép, harmonikus teraszon eszünkbe sem jut, hogy egy világvárosban vagyunk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.