Kacsintás a múltra

Kacsintás a múltra

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyszerre nagypolgári és ultramodern Fabrice Diomard francia lakberendező legújabb munkája. A Párizs egy elegáns negyedében található lakásban a tervező a XX. század elejének életérzését és napjaink formavilágát ötvözte bravúros lendülettel.

kacsintasamultra 720


Egy barátja párizsi lakását rendezte be Fabrice Diomard lakberendező, dizájner. A megrendelő modern, nagyvilági életet él, szereti az extravaganciát, de a klasszikus értékrendet is. Ennek megfelelően olyan otthonra vágyott, amely finoman kidolgozott, visszaadja a XX. század eleji nagypolgári építészet elemeit, és a modern eszközökhöz szokott igényeket is kiszolgálja.

Itthon egyebek közt Lang Adolf vagy Hauszmann Alajos tervezett hasonló házakat a budapesti belvárosban, így számunkra is ismerős lehet az a téralkotás, amelyhez Fabrice leleményesen nyúlt hozzá. A lakást befogadó bérház nagy belmagasságú, tágas, világos szobáiban a tervező meghagyta és felújította az eredeti burkolatot. Eredetiek a nyílászárók is, ahogy a mennyezetet övező gipsz ornamentika is, a nagy belmagasságot azonban álmennyezettel némileg csökkentette. A századelő stílusának dekoratív formavilága a bútorokon és a fali gipszstukkókon is visszaköszön. Különösen látványos a nappali, amelyet a tervező kettéosztott egy intimebb és egy nagyobb alapterületű részre, az intimben elhelyezve a kandallót és a sok karú, modern csillárt, amely alatt a három asztalka az égkék vázákkal látványos kompozíciót alkot. A kék többször is megjelenik a szobában a fém tárgyak ölelésében, s bár a színek hidegek, az összkép mégsem az: a klasszikus bútorok, így a nappali tálalószekrénye, valamint a gipsz faldíszítések, a puha kanapé lágyítja a tér hangulatát.

Míg a nappali inkább feminin hangulatú, a lakás többi helyisége férfias. A bordóba és ezüstbe öltöztetett folyosó, a konyha és a fürdő is egyértelműen maszkulin jellegű. A konyha high-tech, kényelmes, és egy olyan férfinek szánták, aki szeret és tud főzni, igényes a tárolásra, a kényelemre, a látványra. A tervező tudja, hogy megrendelője kedveli a retro életérzést, ezért ide a hatvanas éveket idéző kockás burkolatot választott, megbolondítva egy kicsit a látványt. A fürdőszoba is igazán impozáns, a sok fényes és világos felülettől a helyiség határai nem érzékelhetők reálisan: szinte lebegnek a beépített tárgyak, mint a térbe állított tükrök a mosdópult felett. A nappalival ellentétben, ahol a kék dominált, a hálóban a piros és az ezüst hangsúlyos, igényes, nemes textíliák alkalmazásával. A luxus hangulata ízlésesen jelenik meg, méltóan a nagyszabású épülethez és a múlt századi építészet szellemiségéhez.

  

Fabrice Diomard francia lakberendező munkáit a nagyvonalú anyaghasználat, a jó formaérzék jellemzi. Nagyszerűen játszik a színekkel, amelyeken keresztül – akárcsak egy jó festő – mindig sikerül megragadnia a megrendelők karakterét.

kacsintasamultra portre

Fabrice Diomard
www.lautremaison.fr

Izgalmasan kialakított folyosó vezet a konyhába. A vörös és a szürke szín találkozása jó megoldás, akárcsak a filmjelenetet ábrázoló plakát a szekrényajtóba ágyazva. Jó ötlet volt meghagyni a patinás, régi parkettát, mert szépen öltözteti a teret.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.