Kanadai történet skót felhanggal

Kanadai történet skót felhanggal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kanadai üzletember Torontóhoz közel, egy erdő mellett várásolta meg háromszintes házát. A fiatal Anna Duval belsőépítészt azzal bízta meg, hogy tegye a lakótereket meleggé és barátságossá, és nem véletlenül keverednek skót stílusú textilek modern dekorációs elemekkel.

kanadaitortenetskotfelhanggal 720


Az Ontario-tó melletti Pickering városban álló ház tulajdonosa egy kanadai gyógyszeripari üzletember, aki az interneten talált rá Anna Duval-ra, a fiatal orosz lakberendezőre. Anna hosszú évekig élt Franciaországban, Budapesten is két évig tanult, végül Kanadában telepedett le. Hazánkról is szép emlékeket őriz, számára azonban mégis Párizs a világ legszebb városa. Mind a mai napig aktívan dolgozik ezekben az országokban, az utazás a mindene. Munkáját illetően nagyban táplálkozik a francia építészeti, kulturális elemekből, és Kanada multikulturális sokszínűségében is szeret részt venni, szélesítve szakmai horizontját. „Az ügyfél ízlésének, igényeinek a jó megközelítése fontos szerepet játszik egy sikeres projektnél” – véli. Ebben a munkájában a lakástulajdonos egy elegáns, skót gyökereire is utaló, mérsékelten férfias lakásbelső kialakítását kérte tőle. „Már amikor először beléptem a házba, valamiféle pozitív energia járta át a lelkem, amely úgy éreztem, végig, a projekt befejezéséig támogatott” – meséli Anna, aki mindössze hat hónap alatt el is készült a munkával. A Pickering ház egy erdő mellett, nyugodt, csendes környezetben fekszik, ami plusz ihletet adott a tervezőnek.

A százötven négyzetméteres, háromemeletes ház első szintje a bejárati rész, a másodikon találhatók a főbb helyiségek, mint a nappali, egy iroda, konyha és étkező, a harmadikon pedig három hálószoba és egy fürdőszoba. A legnagyobb tervezői kihívást az jelentette, hogy a mindössze három éve épült házat régiesebb érzületűvé kellett varázsolni. Mindezt úgy oldotta meg a lakberendező, hogy a lépcsőház közeli falat téglával borította, a lépcsőt pedig feketére festette. A régies stílusú bútorok és kiegészítők nagy részét egy amerikai márka, a Restauration Hardver gyűjteményében szerezték be. „Az ügyfélnek tetsző klasszikusabb formákkal, szimmetriával és a hagyományos bútorokkal való tervezés nagy kihívást jelentett egy olyan modern tervezőnek, mint amilyen én vagyok” – vallja be Anna. Tanácsára döntöttek úgy, hogy nem viszik túlzásba a skót motívumokat, elsősorban a lakástextilek töltik majd be e funkciót. A hagyományos, klasszikusabb lakásbelső tökéletesen illeszkedik a váratlanabb, meghökkentőbb elemekhez, mint például a nappali krémszínű, bámulatos alakú bársonyfoteljei, a kandalló fölötti fából faragott szarvasfej, vagy a földszint Union Jack nyomtatású komód. A házban puha földszínek, szürkék és bordók dominálnak, s akárcsak egy üveg vörösbor, az egész enteriőr nyugodt légkört sugároz.

  

Mottója, hogy egy jó belső tér kialakításához nem elég a pontos tervezés, ugyanolyan fontos az ügyfél meghallgatása, a vele egy hullámhosszon való gondolkodás. Házait, apartmanjait, szállodák és éttermek enteriőrjeit a legnagyobb pontossággal szabja ügyfeleire.

kanadaitortenetskotfelhanggal portre

Anna Duval
www.annaduval.com

A lakberendező kedvenc eleme az étkezős konyha vörös bársony kárpitozású padja, amelyet maga tervezett. A szintén egyedi készítésű neoklasszikus tálalószekrényt 19. századi európai bútorok inspirálták, az asztalközép tölgyfa tálcája orosz antik darab.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.