Stílusok és kertek

Stílusok és kertek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kerítéssel határolt, közvetlen zöld környezetünk kialakítása, ápolása egyfajta „adok-kapok játék”, de kétségtelen, hogy a legnagyobb nyertesei az üde füvet, a fák árnyékát, a víz csobogását élvező kerttulajdonosok. Tippek, tanácsok az oda vezető úthoz.

 

05

 

Modern mese

A kert akkor válik valóban a ház kültéri szobájává, ha összhangot, kapcsot találnak egymással. Bár a házat itt nem látjuk, mégis, a kert alapján könnyen elképzeljük a tiszta, modern vonalakkal tervezett épületet, a fehér homlokzatot…

A terasz modern megjelenéséről a színhasználat, a geometriai építkezés gondoskodik. Beton emelt ágyások veszik körbe a pihenésre szolgáló teret, hogy intim légkört teremtsenek, ugyanakkor a széles lépcsők megnyitják a teraszt a kert felé. A medencét befordította Maros Krisztián tervező, így a kanapén ücsörögve is élvezhető a látványa. A vízen át vezető lépőkövek irányítanak a kertbe.

Érdekes pont a hívogató fa kapu, ami vizuális elválasztásként készült. A tájképi kertrészbe enged belépést, sok-sok növénnyel, amit itt találtak a kertészek, és nem volt szívük kihúzni a földből. Az út azonos kőkirakása összehozza a két kertrészt.

kicsiben nagy

Ha a kis udvarunkból, apró kertünkből szeretnénk zöld oázist varázsolni, talán a legfontosabb tanács, hogy ne kicsi dolgokban, kis növényekben gondolkozzunk, mert az még inkább elaprózza a látványt.

Az emelt ágyások, a növények léptékváltása, a többféle méretű kaspó, a finom szinteltolás mind-mind játékossá teszi az összképet. A méretekre nem is figyelünk!

Klinker tégla, bazalt kő, fa, beton… Kis helyen is keverhetjük az anyagokat, de ne színezzük túl a látványt. Itt a szürke és a barna, a hideg és a meleg kontrasztjára épül a kert. A növények a zöldjükkel, leveleikkel díszítenek, de az is izgalmas, ha változatos levélformákat hoznak.

A víz látványa, hangja mindig varázslatos. Egy kisebb díszt megalkotni nem is akkora varázslat: itt egy műanyag edénybe folyik a víz, abban dolgozik a szivattyú.

A kaspóban nevelkedő növények gyakrabban igénylik a locsolást, mert a?földjük hamarabb kiszárad. Az automata öntözőrendszer, a csepegtetők szinte láthatatlan módon dolgoznak: a spagetticsövek megbújnak a levelek alatt.

Tervezzünk kertet!

Ahogyan a kertészmérnök fogalmaz: egy házépítés során sem a függönyökről döntünk először, így a kerttervezésben sem a?növényeket választjuk ki elsőként. Bár a?hangulatot kétségkívül a kiegészítők adják meg, de csakis jól megtervezett környezetben érvényesülnek.

1. Elvárásaink megfogalmazása 
Gondoljuk végig, milyen funkciókat szánunk a kertnek, mire szeretnénk használni.

2. Arányok feltérképezése
A tervezéshez, a helyes arányok megtalálásához vessük papírra a kertet méretarányos kicsinyítésben.

3. Formák és tömegek
Skicceljük fel, hová szeretnénk kerti utat, virágágyást, térhatároló növényeket, kerti csobogót, árnyékolt pihenőhelyet, növényösszeültetéseket…

4. Fókuszpontok létrehozása
Még a kis kertben is legyen fókuszpont, hogy ne „folyjon” szét a látvány. A helyét gondosan tervezzük meg: jó, ha ezt látjuk a teraszról, az udvarra nyíló ablakokból.

5. A növények kiválasztása
Ez legyen az utolsó lépés, és figyeljünk a?virágzási időre, a növekedési ütemre, a?tápanyagigényre, a fagytűrésre, az ápolási igényre is.

játékra vágysz?

Előfordul, hogy nagy kihívás vezet látványos megoldáshoz. Ez esetben a szintkülönbségek térjátéka teszi különlegessé a kertet. A díszmedence melletti faburkolatú teraszt oszlopokra állították, hogy leküzdjenek egy rendkívül meredek részt. Így nem kellett óriási mennyiségű földet ideszállítani a feltöltéshez, ráadásul az öreg tölgyfa sem bírta volna, ha „derékig” földdel veszik körül. A fának kivágták a burkolatból a helyét, ága csodásan behajlik a medence fölé.

Csak akkor kényelmes és balesetveszélyes a szinteltolás, ha betartunk néhány szabályt! A lépcsők egyforma fellépőkkel készüljenek, 15 centiméternél ne legyenek alacsonyabbak, mert az botlásveszélyes. Az ülőkének szánt támfalak, emelt ágyások 45 centiméter ülésmagasságban a legkényelmesebbek. Kötelező tisztességes alapot építeni a falaknak, különben megdőlhet, és a vízelvezetés is fontos lépés. Ha a támfal anyaga beszívja a vizet, érdemes szigetelni.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.