Virágok, vízililiomok, Monet

Virágok, vízililiomok, Monet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kertbolondként szerencsés vagyok, hogy kétszer is járhattam az impresszionizmus atyjának teremtményében, Claude Monet Giverny-i díszkertjében. Először egy tikkasztó nyári napon, mikorra megfáradtak már a kerti út pergoláin futó iszalagok, futórózsák, a hőség enyhülésére vártak az ágyás szarkalábjai, napraforgói, kardvirágjai. Fölöttük ezerszám döngicsélő méhecskék, andalító zsongásuk ma is a fülembe cseng. Igazán elemében akkor csak az árnyékos, tavirózsákkal, vízililiomokkal teli Jardin d’Eau-t találtam, zöld íves fahídjai ismerősként köszöntek vissza a festményekről.

 

monetkertje 720

 

 

Idén május elején a kert bimbózó, tavaszi arcában gyönyörködhettem. A fák rügyei még éppen csak kipattantak, a tó is csak ébredezett, de a virágok már teljes pompában, pazarul ragyogtak.

A XIX. századi impresszionista festők valamennyien hódoltak az akkoriban divatos kertszenvedélynek, közöttük Monet is, lakjon bárhol. Negyvenhárom évesen, 1883 tavaszán vásárolta meg a házat Giverny-ben az egy hektárnyi gyümölcsössel, hogy népes családjának lakhelye és a maga számára igazi festőparadicsom legyen. Már a ház is élmény, tetten érhető benne az igazi lakásművészet, legyen az akár csak a konyha vagy étkező. Négyéves unokám a sárga megszállottjaként földbe gyökerezett lábban torpant meg az étkezőajtóban, látva a halványsárga étkezőgarnitúrát: „Mama, én is ilyet akarok!” Monet nagy átalakításba fogott a vásárlást követően. A lakóház előtti gyümölcsfák helyére kertészek segítségével díszalmák, díszcseresznyék kerültek, a későbbiekben már négyre volt szüksége, a „festékdoboznak” titulált geometrikus formájú ágyásokba ő képezte a színfoltokat, minden évszakban színpompás évelőkkel és egynyáriakkal (Clos Normand). A festő nem volt szakember, könyvekből tanulta a kertészetet, folyamatosan gyűjtögette, cserélgette a növényeket. Így alakult ki az örökké változó arcú kert, amelyben teljes pompával ragyognak a fények és a természet színgazdagsága.

Monet szenvedélyesen gyűjtötte a japán nyomatokat, a házban számos látható belőlük, nyilván ez a magyarázata, hogy később újabb nyolcezer négyzetméternyi területet vásárolt, ahol egy merőben más hangulatú, japános jellegű tavas kertet alakított ki (Jardin d’Eau). A két kert teljesen szeparált egymástól, kis alagúton jutni át egyikből a másikba. A telken futó patak vizét felduzzasztotta, csodaszép, természetesnek ható tórendszert kialakítva, hogy „legyen a szemnek min felvidulnia, szolgáljon a festéshez motívumnak”. A nagy tó köré bambuszok, azáleák, rhododendronok, nyárfák, szomorúfűzek, páfrányok kerültek – össze is vitatkozott a helyi lakosokkal, akik féltették a patak vizének tisztaságát az egzotikus növényektől, hiszen abban mostak, ott itatták állataikat. A japán nyomatok zöld fahídjai és lilaakácai is megelevenednek a kertben, a paradicsomi világba mintegy kétszázötven tavirózsás festményén át láthatunk: mind más és más, hirdetik a festő zsenijét. Monet halála után a kert elvadult, szinte áthatolhatatlan dzsungellé vált, elkorhadtak a hidak, majd ötvenévnyi gazdátlanság után kelt életre. 1980 óta látogatható, és a helyreállítás sikerét bizonyítja, hogy ma újra csodálhatjuk benne Monet megálmodott színeit, a fényeket és az általa teremtett hangulatot. Nemhiába a világ tizenhárom legszebb kertjének egyike.

 

  A napsárgában fürdő étkező falát japán nyomatok díszítik. Monet rajongott értük  

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.