Kerti napló

Kerti napló

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nyolc év nagy idő az élővilágban, gondoljunk az emberi életre: ma még nincs gyermekünk, aztán meg már azzal büszkélkedünk, hogy másodikos. Ennyi éve mutattam be lapunkban rákoshegyi kertünket, amely alapvetően nem változott. Ugyanott a hinta, a szalonnasütő, a faház, a homokozó (15 évig őriztem majdani unokáimnak), de persze növények jöttek-mentek, nőttek, gyümölcsfák dőltek ki, korhadt szét fakerítés, no és néhány éve került bele egy bolondos beagle kutya is…

 

05

 

Elnézve a korábbi képeket, kicsit zavarba jöttem, amikor szerkesztő kolléganőm felvetette: Zsuzsa, fotózd meg újra a kerteteket! Mit tudok én újat mondani, mutatni  Mennyi változást hozott az idő múlása a kertünkben  Hát, lássuk a számvetést.

Alapvetően nem szeretem a burkolatokat a kertben, pláne nem, ha többféléből készül, ahogy gyakran látni hazai példákon, de mert a terebélyesedő diófa kiölte a füvet az udvaron, tenni kellett ellene. Leburkoltattuk hát az udvart és a hinta környékét (és persze a járdákat is ugyanebből), több legyet ütve egy csapásra: megoldottuk a nagy esőzésekkel beömlő víz elvezetését, tisztább lábbal járunk-kelünk a kertből – Morris kutyánkról nem beszélve –, és könnyebben használjuk a kerti bútorokat is. Ez tűnik talán a legnagyobb változásnak. Békebeli hangulata miatt a választás a tradicionális macskakőre esett, színe is illik a házunkhoz és a faházhoz is, klasszikus legyezőformája pedig a nagyobb felületeken sem monoton (és a legjobb biciklipálya az unokáknak).

A burkolás során megújult a régi homokozó is, bár építésekor kinevettek, hogy unoka híján minek ragaszkodom hozzá, de ma már vígan üzemel. Eleinte elég csúfosan egy sziklákkal rögzített ponyva borította, mígnem az építőanyag- telepen megakadt a szemem a hulladékáron kínált fémlemezdarabon. Rászabtuk, ma egy mozdulattal fel- és letesszük, vidám piros színétől, óvodaudvaros hangulatától mindig jókedvem lesz.

Amikor tavaszonként kipakolom a faházból a cserepeket, tíz-húszéves törött- ragasztott kaspóimat, néha megrémülök magam is: ennyi van, nem őrültség ez?! Aztán fogom a hatalmas zsák virágföldet, kicibálom a ocsiból az érett marhatrágyát, tőzeget, megkeverem a termőföldet, és ültetek, majd széthordom az ablakba, lépcsőre, tuskóra, fa tövébe a kaspókat. Ez után jön a legjobb rész: nézegetem őket, hogy szépek-e ott együtt, jó helyen vannak-e, és átültetek, átpakolok addig, amíg elégedett nem leszek. Ez az én játékom.

A készen vett virágföldbe minden növény beültethető, házilagos keverés esetén a 60 százalék kerti föld mellé 20 százalék érett marhatrágya, 10–10 százalék tőzeg és homok az ideális. A túl laza földkeverék könnyen kiszárad, keverjünk hozzá negyedrésznyi agyagot.

A tavasz kezdetét és az udvari élet végét jelenti számomra, amikor az öreg szőlőkarókra kirakom és beszedem Kun Éva kék kerámiamadarait. Öt éve „fészkeltek be” hozzánk, én mindjárt egy fiókát is rendeltem a párhoz, születő unokámra gondolva. Laura élvezettel szemléli a családot. Idén tavas?- szal is elsoroltuk, ki kicsoda, majd a végén értetlenkedve szóvá tette: „És hol van Matyika?” – időközben ugyanis kisöccse született.

„Minden évben azt gondolom, most már tényleg nem kell ide semmi, minden kész, nem kell még egy új virág, még egy madáritató…” fejeztem be kertbemutatónkat akkor nyolc éve. Ezt azóta is így gondolom, de most tavasszal eszembe jutott (unokáim örömére), hogy kidőlni készülő hamisciprusomat legjobban egy fatornyos csúszda támasztaná meg …

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.