A hegedűnek lelke van

A hegedűnek lelke van

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Áll a lakása nappalijában, háta mögül az üvegfalon át fények sugároznak, és gyakorol. Most éppen Massanet Thais című operájának egyik vezérmotívumát játssza. A közel háromszázéves mesterhegedű hangja olyan, hogy az ember legszívesebben elsírná magát a gyönyörűségtől, no és attól, hogy a művész most kizárólag csak nekünk játszik.

hegedu 720


Napi öt-hat órát gyakorol Szenthelyi Miklós, mert úgy érzi, ha egyetlen lehetőséget is kihagy, akkor károsul minden, amit a hegedűn megszólaltathat. Nemrég egy csodás hajókiránduláson vett részt, s az egy hét alatt, amíg párjával együtt élvezték a tengert, a szigeteket, a hangulatot, mégis, folyamatosan hiányérzete volt – mert nem játszott a hegedűn. – Édesanyám zongoraművésznek készült – mondja a művész –, de a II. világháború kerékbe törte a pályáját. Elnyert egy londoni ösztöndíjat, de a nagyszüleim féltették őt, és nem engedték elutazni. Később egy időre összeomlott a világ, édesanyámból zongoratanárnő lett, de a génjei nagyon is ott munkáltak bennünk, a nővéremben, Juditban és bennem… Nem nagyon hiszem, hogy választhattunk volna mást, mint a zenét. Miklós ötévesen kezdett el zongorázni, de őt ez – ellentétben a nővérével – nem nagyon varázsolta el. – Hegedülni szerettem volna, konokul és szenvedélyesen. Aztán kilencévesen beírattak végre Lányi Margithoz. Neki köszönhetem, hogy megtanított a művészi munkamorálra, fantasztikus pedagógus volt, és kemény, mint a kőszikla.

A lakásán tanított, és amikor mentem hozzá, előfordult, hogy éppen csak megpittyentettem a csengőt, hátha nem hallja meg, és én aztán később azt mondhatnám: ott voltam, de sajnos, nem nyitottak ajtót! Tizenhatévesen Miklós már a Zeneakadémián tanult, Kovács Dénesnél, de még sokáig visszajárt első tanárjához. – Az első nagy sikerem a Zeneakadémia nagytermében volt, 18 éves voltam, s a MÁV szimfonikus zenekar kíséretével Kocsis Zoltánnal léptem fel. A koncert óriási feltűnést keltett, és nekem elindult a pályám. Aztán, amikor megnyertem a Magyar Rádió versenyét, kaptam egy telefont… Azt jelezték az ifjú művésznek, hogy a magyar állam vesz neki egy mesterhegedűt, amit maga választhat ki. – Addig egy gyári cseh hegedűn játszottam, és nagyon nem tudtam, hogyan juthatnék egy jobb hangszerhez. Ez a lehetőség számomra több mint megtisztelő volt. Onczay Csaba csellóművésszel négy nyugati országban kereshettünk megfelelő hangszert, végül Hollandiában rábukkantam arra a Guarneri mesterhegedűre, amely 2020-ban lesz 300 éves. Én pedig már negyven éve ezen játszom.

Nehéz rátalálni arra az útra, amely a célhoz vezet. Miklósnak egy tragédia mutatta meg az irányt. – Tizenegyéves voltam, amikor elvesztettem az édesanyámat. Addig egy elkényeztetett kisfiú voltam, azután pedig egy komoly kis férfi. Próbálom magamnak is megmagyarázni, miért fordultam egyértelműen a zene felé, talán azért, mert magányos voltam, s jót tett nekem, ha hegedülök. Gyakoroltam és gyakoroltam, és ma is hiszek abban, hogy e nélkül igazi művésszé nem válhat senki. Bejárta a világot. Nem egy felkérést kapott rangos egyetemektől, hogy tanítson Amerikában, Japánban. – Olyan embernek, aki egy hét távollét után belehal a honvágyba, nem való ez – mondja. – Számomra ez az ország a világ közepe, és Budapest a leggyönyörűbb város, ami a világon létezik. Van három fiam, tőlük sem tudok elszakadni. Dávid pénzügyi szakember, a 15 éves Kristóf matematika versenyeken nyer zsinórban, a 17 éves Krisztián pedig operaénekes szeretne lenni, zongorázni is tanul. Ő nyerte el a génjeimet, a másik két fiam a koncertjeimre sem jön el, ha teheti.

És amikor a négy Szenthelyi együtt nyaral, az maga a csoda. Legutóbb Spanyolországban töltöttek időt, ami a művész számára felejthetetlen élmény marad. – Nincs sok szabadidőm, de ha mégis akad, akkor akciófilmeket szeretek nézni Dávid fiammal. S már tervezem a legközelebbi családi nyaralást Orlandóba, a Disney Land-be. Azt hiszem, hogy a lelkem megmaradt kisfiúsnak, valahol ott elakadva, amikor ráébredtem arra, hogy a célok elérése a szenvedélytől (is) függ.

"Imádok tanítani, 41 éve művelem. A fiatal tehetségek lázba hoznak, átmelegítik a szívem."


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.