Nemzeti érték tűvel, cérnával

Nemzeti érték tűvel, cérnával

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hampel Katalin felmenői magyarul ugyan nem beszéltek, mégis büszkék voltak származásukra. A régi fényképeken zsinóros, paszományos nemzeti viseletben mosolyogtak a szépia fényképeken, s adták át a következő generációnak a büszkeséget, hogy magyarnak lenni jó. És Katalin megértette ezt: munkájában és otthonában is különleges kincsként őrzi.

hampel 720


Polgári családban nőttem fel – meséli Hampel Katalin. – Édesapám kutatómérnök volt, édesanyám – aki hála Istennek még ma is köztünk van –, otthon ügyelt a háztartásra, és ránk, gyerekekre. Ám, hogy ő is hozzájáruljon a családi költségvetéshez, az egyik szobában ruhaszalont működtetett, így aztán én gombok, cérnák és szabásminták között nőttem fel. Mégsem ez volt, amiért szabás–varrás tagozatra jártam a gimnáziumban, sokkal inkább azért, mert szerencsére volt választási lehetőségem, s mivel a műszaki rajz iránt egyáltalán nem érdeklődtem, így megtanultam a ruhakészítés művészetét.

Katalin akkor még nem tudta, hogy a gombok, cérnák és szabásminták nagyon is az életéhez tartoznak majd. Az érettségi után az idegenforgalomban helyezkedett el, a Budapest Tourist idegenforgalmi referenseként dolgozott. – A mi családunk azt tartotta, hogy ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz… Otthon németül beszéltünk, s 18 évesen már társalgási szinten beszéltem franciául és oroszul. Ennek nagy hasznát vettem az idegenforgalomban, szerettem ezt a munkát, pörgős, kreatív évek voltak.

Ám valahol mélyen ott munkált Katalinban a vágy, hogy egyszer legyen neki is egy saját üzlete. A nevezetes felmenőkkel rendelkező Hampel családban nem volt ismeretlen e fogalom, hiszen a dédszülőké volt a híres Szénási Szövet- és Papírbolt a fővárosban, a Petőfi Sándor utcában. A gének alighanem a harmadöröklésben is parancsoltak.

-Az első üzletem egy lovas felszereléseket árusító bolt volt, ahol jól éreztem magam, mégis, valami másra vágytam. Aztán 1986-ban a Párizsi utcában a barátnőmmel felfedeztünk egy kiadó irodát, és kibéreltük. Pár hónappal később pedig megnyitottuk Tangó néven régiségboltunkat. Az édesanyámtól kapott vitrineketmegtöltöttük az Ecseriről, és a nevezetes pécsi vásárból származó szép tárgyakkal, eredeti, régi ruhákat árultunk. Ebből nőtte ki magát a szalon. Akkoriban azt jósolták, hogy egy hónapot sem bírunk ki, az élet azonban rácáfolt erre. De hogy lesz egy régiségboltból ruhaszalon? Nos, itt már tudta hasznosítani Katalin az egykori szabás–varrás tagozat tapasztalatait, a százéves népi ruhákat ugyanis újraszabták, díszítették, hogy ismét hordhatók legyenek. – Alapos kutatómunkát végeztünk múzeumokban, szakkönyveket tanulmányoztunk, milyen is volt egykoron a nemzeti viselet – folytatja Katalin. – Felkutattunk régi textileket, s ezekből dolgoztunk. Aztán egy napon bekopogott hozzánk egy erdélyi bácsi, és így szólt: hoztam maguknak öt pár paszományt, kell-e? Hát persze, hogy kellett! Varrtunk hozzá egy atillát, kitettük a kirakatba, s másnapra elkelt.

Ez az esemény határozta meg végül is a Hampel Szalon további életét. Átköltöztek a Váci utcába, és nemrégen sikerült ugyanabban a házban kialakítani a varrodát is. Évtizedek óta együtt dolgoznak a fővárosban élő Tóth János paszománykészítő mesterrel, aki kétszázéves műhelyében alkotja meg autentikus díszítményeit.

Katalint sosem érdekelte, hogy sikeres-e az üzletük, vagy sem, úgy érezte, rátalált az útjára, amelyet az égiek számára kijelöltek, s neki ezen kell haladnia. Boldog és kiegyensúlyozott, nincsenek kétségei. Akarhat ember ennél többet ezen a Földön? Magánélete is kiegyensúlyozott. Van egy lánya, Zsófi, aki Amerikában divat-marketinget tanít, van egy unokája, akit sajnos keveset lát. Reggelente férjével együtt futni mennek a közeli erdőbe, aztán 11 órakor elkezdődik a munka. Megbeszélések, tervezések, divatbemutatók szervezése itthon és külföldön, olyan munkatársakkal, akiknek többsége ott volt már a kezdetekkor is.

a dédapa relikviái
Hampel Antal, a dédapa az 1848-as forradalomban tiszt volt. Övé a tintatartó és a tölténytár, amelyek kedves emlékek, Katalin nagy becsben tartja. A gobelinnel ékített írókészlet kinyitható, a fajanszból készített tintatartók azonban már szárazak.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.