A holland rezidencián

A holland rezidencián

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor az ember nagyköveti rezidenciákat látogat, megszokja az elegancia látványát. Ha fekvése, mérete, a panoráma és a tervezés, az otthonosság alapján döntünk, a budapesti nagyköveti rezidenciák közül az egyik legszebb a holland, amelynek jelenlegi lakója Gajus Scheltema excellenciás úr, Hollandia budapesti nagykövete.

holland 720


Szélmalmok, kerékpárok, tulipánok – általában ezek a képek jelennek meg előttünk, ha Hollandiára gondolunk. De vajon honnan ered a virágok szeretete és termesztése? – A hollandok egyik fő szimbóluma a virág, és főleg a tulipán. A tulipán eredetileg a Közel-Keletről származik, Törökországon keresztül jutott Európába. De láttam vad tulipánokat Jordániában és Pakisztánban is – meséli Gajus Scheltema nagykövet.

Amint a nagykövettel leülünk teázni, elmeséli, hogy 1970-ben, fiatalon Magyarországra látogatott. Családja ismerte az akkori holland nagykövetet, aki meghívta, hogy szálljon meg a rezidencián. Azóta sok év elmúlt, és a világ különféle pontjain dolgozott, többek között Bangladesben, Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában, Belgiumban, majd otthon Hollandiában, a Külügyminisztériumban, Jordániában, az Egyesült Államokban, Pakisztánban és Afganisztánban, mielőtt diplomataként ismét Magyarországra érkezett. Amikor megtudta, hogy az új nagyköveti posztok között Budapest is szerepel, megpályázta és megnyerte a tisztséget.

Beszélgetésünk alatt a nagykövet ugyanazon a széken ült, ahol negyven évvel korábban fiatal látogatóként.

Csodás a rezidencia épülete. Mesélne róla? Azt tudjuk, hogy 1885-ben emelték az impozáns épületet, de abban nem vagyunk biztosak, hogy kik építették, és abban sem, hogy kik festették a neoklasszikus stílusú men�- nyezetet. Csak azt tudjuk, hogy az úgynevezett Lutz-iskola stílusában készült. A házban egykor Friedrich István gyáros lakott a családjával. A családfő jó nevű labdarúgó volt, aki 1919-ben rövid időre magyar miniszterelnök lett. A ház jól átvészelte a II. világháborút, majd a kommunisták államosították.

Friedrich István eltűnt a közéletből, börtönben halt meg. Az 1950-es években háborús kártérítésként az Egyesült Államok kapta meg a házat, a hollandok eleinte csak bérelték, később megvásárolták. Sok szép rezidenciában laktam diplomáciai pályafutásom során, de messze ez a legszebb. A holland városok építészetét közelebb hozná hozzánk? Hogyan élnek a holland emberek? Sok holland lakást választ, de sokan élnek házakban, persze vannak váraink is. És vannak nemzetközileg ismert holland építészeink, mint Rem Koolhaas, Ben van Berkel és Francine Houben, de feltétlenül meg kell említenem három modern holland építészt is, akiknek a munkája nyomot hagyott Magyarországon: Kas Oosterhuis tervezte a Bálnát a Duna-parton, az ING épületét Erick van Egeraat jegyzi, a pannonhalmi látogatóközpontot és éttermet pedig Roeleveld- Sikkes tervezte. Amszterdamban járva az ember sok nagyon keskeny, magas házat lát. Ezek lehetnek a 18–19. századi holland felhőkarcolók? Hollandia eredetileg kereskedő állam volt, polgárai kereskedők voltak, és amellett, hogy ezekben a házakban laktak, itt voltak a raktáraik is. Bizonyára a kereskedői gyökereknek köszönhetjük azt is, hogy csodás nyelvészeink vannak. Ha valaki kereskedni akart, nyelveket kellett tanulnia. Arról nem is beszélve, hogy gyarmataink is voltak.

Holland városokban járva feltűnik, hogy a legtöbb háznak nincs függönye, vagy ha van, nincs behúzva. Ez a kálvinista mentalitás eredménye: nem mutatni a gazdagságot. A 17. században Hollandia volt a világ leggazdagabb országa. A házak belül fényűzőek voltak, de ezt kívülről nem lehetett látni. Milyen múltja van a magyar–holland diplomáciai kapcsolatoknak? Az 1920-as években kezdtek erősödni, de több száz évre visszanyúlik a két ország közötti kapocs. A 17. században sok magyar ment Hollandiába tanulni, és hozta vissza a könyvnyomtatás tudományát. Tótfalusi Kis Miklós személye remek példa. Fontos történelmi emlékünk, hogy az első világháború után Hollandia magyar gyerekeket fogadott be, hogy segítsen rajtuk.

Valóban, több tízezer magyar gyermek szabadult ki elárvult nyomorából, amikor a gyerekvonatokon Hollandiába szállították őket, és ott gondoskodtak róluk. Volt, akiről tíz évig is. A legtöbb gyermek egész életére fenntartotta a kapcsolatot befogadó szüleivel. Ebben az időben Bánffi Miklós és a modern festő, Huszár Vilmos is Hollandiában élt egy ideig. A közelebbi múltban, az 1956-os forradalom idején mintegy háromezer magyar menekült Hollandiába, és váltak kiváló holland polgárokká, köztük a mezőgazdasági miniszterhelyettes Dzsingisz Gábor Jenő, a szállodatulajdonos- borász Liszkay Mihály és Sándor Anna újságíró. A történelmi szálak után jöjjön egy személyesebb kérdés. Szabadidejében mivel szeret foglalkozni? Kedvelem a túrázást, a hegymászást. Négy barátommal Romániában megmásztuk a Kárpátok legmagasabb csúcsait. De másztam Kínában, az Egyesült Államokban, a pakisztáni Kasmírban, Ladakban szintén. Szeretem a madarakat figyelni, ezt Magyarországon a Kiskunságon teszem. És golfozom is. De valamit a kultúráról is: a Szépművészeti Múzeumban november elsején nyílt meg egy csodás kiállítás „Rembrandt és a holland arany évszázad festészete” címmel. Kihagyhatatlan művészeti élményt ígér.

nagykövet és lánya
Példásan ápolt kert öleli a rezidencia épületét. Agnes, a nagykövet lánya is szívesen sétál a gondosan nyírt bokrok között, amikor látogatóba érkezik édesapjához. Lelkesen árulta el, hogy teljesen beleszeretett a szép Budapestbe.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.